47640 ima található a honlapon, összesen 95177 imádkozás. Regisztrálj, majd kattints és imádkozz!

    Egyéb kategóriák

    Napi e-vangelium evangelium365

    Napi e-vangelium evangelium365
    Naponta frissül

    Az www.evangelium365.hu az az evangéliumi rész olvasható, amely a katolikus egyház liturgikus rendje szerint a szentmiséken aznap elhangzik, valamint a hozzá kapcsolódó elmélkedés, illetve magyarázat, továbbá egy napi ima. 

    @vangelium365, Horváth István Sándor

    Evangélium, elmélkedés imádságÉvközi huszonhatodik vasárnap

    Napi Ima0 imádkozás /layout/img/logo.png

    Szep
    26

    Evangélium

    Abban az időben: János (apostol) így szólt Jézushoz: „Mester, láttunk valakit, aki a te nevedben ördögöket űz ki, de nem tart velünk. Megtiltottuk neki, mert nem követ minket.” Jézus ezt válaszolta: „Ne tiltsátok meg neki! Aki a nevemben csodát tesz, nem fog egykönnyen szidalmazni engem. Aki nincs ellenünk, velünk van. Aki inni ad nektek akár csak egy pohár vizet is az én nevemben, – azért, mert Krisztuséi vagytok, – bizony, mondom nektek, nem marad jutalom nélkül. De aki megbotránkoztat egyet is e kicsinyek közül, akik hisznek bennem, jobb volna annak, ha malomkövet kötnének a nyakára, és a tengerbe dobnák. Ha a kezed megbotránkoztat, vágd le. Jobb csonkán bemenned az életre, mint két kézzel a kárhozatra jutnod, az olthatatlan tűzre. Ha a lábad megbotránkoztat, vágd le. Jobb sántán bemenned az életre, mint két lábbal a kárhozat olthatatlan tüzére kerülnöd. Ha a szemed megbotránkoztat, vájd ki. Jobb fél szemmel bemenned az Isten országába, mint két szemmel a kárhozatra jutni, ahol a férgük el nem pusztul, és a tüzük ki nem alszik.”
    Mk 9,38-43. 45. 47-48

    Elmélkedés

    Jézus nevében cselekedni
    A mai vasárnap evangéliuma érdekes történetet tár elénk. Az apostolok megtiltják, hogy egy ember Jézus nevében jót tegyen, mert nem tartozik Jézus követői közé. Jézus viszont kifejezetten megengedi ezt és azt mondja, hogy ne tiltsák meg neki, mert aki nincs ellene, az ővele van.
    A történet érdekessége egyrészt abból adódik, hogy itt is egy olyan esettel állunk szemben, amelyből kiderül, hogy az apostolok egészen másként gondolkodnak bizonyos kérdésekben, mint Mesterük. Az apostolok értetlenségét már akkor is láthattuk, amikor Jézus szenvedéséről és haláláról jövendölt nekik. E helyzetekben kiderül, hogy a nép mennyire emberi módon vélekedik Jézus személyéről és az is, hogy az apostolok mennyire emberi módon látják az Úr küldetését. Jézus tanítványának lenni tehát azt is jelenti, hogy meg kell tanulni az isteni szándékok elfogadását, az Isten terveivel való együtt gondolkodást és az Istennel való együttműködést. Jézus nagyon kemény szavakkal illeti Pétert, amikor azt mondja neki: „Távozz tőlem, sátán, mert nem Isten szándéka szerint gondolkodsz, hanem emberi módon” (Mk 8,33). Ugyanezt mondja vagy mondaná nekünk is, ha ragaszkodunk emberi elképzeléseinkhez és semmibe vesszük szándékait. Keresztény életünk folyamatos út, amely során egyre jobban megismerjük Isten velünk kapcsolatos személyes tervét és megtanuljuk akaratának elfogadását, illetve teljesítését.
    Az eset útmutatást ad arra, hogy kit tekinthetünk Jézushoz tartozónak. Az apostolok meglehetősen leszűkítenék ezt a kört, és csak Jézus azon tanítványainak körére korlátoznák, akik állandóan vele járnak. Ezzel szemben Jézus inkább kiszélesíti és tágítja azoknak a csoportját, akik hozzá tartoznak. Ezt mondja: „Aki nincs ellenünk, velünk van” (Mk 9,40). Szavai szerint tehát mindenkinek köze van személyéhez, aki nem fordul vele szembe. Jóindulattal közeledik mindenkihez, és nem akar kizárni senkit sem a vele való közösségből. Mindenkinek, aki nem utasítja el őt, felkínálja a lehetőséget, hogy vele éljen.
    Az evangéliumi történetben az ismeretlen személy Jézus nevében ördögöket űzött ki. Tehát Jézus nevében cselekedett, mégpedig jót cselekedett. Szent Pál apostol ezt a buzdítást írja a kolosszeieknek: „Bármit tesztek, szóval vagy tettel, mindent az Úr Jézus nevében tegyetek!” (Kol 3,17). A vallásosságát kicsit is komolyan vevő keresztény ember minden cselekedetét Jézus nevével kezdi és fejezi be. Vonatkozik ez mindenekelőtt az imádságra, de a munkára, a pihenésre és az utazásra is.
    Jézus nevének megvallása az ő személyéhez és az általa létrehozott közösséghez, az Egyházhoz kapcsol minket, ez válik nyilvánvalóvá a nevében történő megkeresztelkedéskor. Miként az őskeresztény időkben az apostolok azon fáradoztak, hogy igehirdetésükkel megismertessék Jézus nevét, s nem féltek attól sem, hogy az Úr nevéért szenvedésben fognak részesülni, ugyanúgy nekünk is keresztény életünk jó példájával Jézus nevének kell dicsőséget szereznünk. Méltatlan életünkkel soha ne adjunk okot arra, hogy miattunk Jézus nevét gyalázzák vagy szidják! Jézus neve üdvözítőt, szabadítót jelent. Az ő nevében cselekedni azt jelenti, hogy az üdvösség művének megvalósulását szolgáljuk a világban. Nevének megvallása, a hozzá való ragaszkodás és hűség azt jelzi, hogy hozzá tartozunk és az üdvösség elnyerésére törekszünk.
    © Horváth István Sándor


    Imádság

    Urunk, Jézusunk! Gyújtsd fel bennünk és minden ember szívében a szeretet tüzét! Szereteted tüze és fénye oszlassa el az aggodalmaskodás, a hitetlenség, a kételkedés, a békétlenség és a bűn sötétségét! Segíts, hogy megőrizzük és továbbadjuk másoknak is ezt a fényt! Segíts, hogy továbbsugározzuk a hit világosságát, a remény ki nem alvó lángját és a szeretet tüzét! Az általad megígért és elküldött Szentlélek tüze pünkösdkor átalakította és bátorsággal töltötte el az apostolokat. Alakíts át engem is! Tégy csodát velem is! Tégy engem is tüzes lelkűvé, hogy örömhíredet bátran hirdessem!

     

     

    https://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20210926.mp3

    Kattintással jelezd, ha együtt imádkozol velünk!
    Ezt az imát 0 alkalommal imádkoztad el.
    Ezt az imát még nem imádkoztad el!

    Evangélium, elmélkedés imádságÉvközi huszonötödik hét – szombat

    Napi Ima6 imádkozás /layout/img/logo.png

    Szep
    25

    Evangélium

    Az ördögtől megszállott fiú meggyógyítása után a tanítványok csodálattal tekintettek Jézusra. Ő azonban figyelmeztette őket: Véssétek szívetekbe, amit most mondok! Eljön az idő, hogy az Emberfiát az emberek kezére adják. De azok nem értették meg ezt a beszédet, és igazi értelme rejtve maradt előttük. Kérdezni azonban nem merték e szavak értelme felől.
    Lk 9,43b-45

    Elmélkedés

    A gyógyítások és csodák láttán a tanítványok csodálattal tekintenek Mesterükre, s ez nyilvánvalóan az elismerésnek és az elfogadásnak a jele. A tanítványok mellett a nép szintén ugyanilyen ámulattal hallgatja szavait, s részese a számos gyógyításnak. Mindenki lelkes, szívesen követik Jézust, örömmel vannak mellette, mert lenyűgözi őket isteni hatalma, amellyel tanít és gyógyít. Ő azonban tisztában van vele, hogy a lelkesedés nem fog örökké tartani.
    Nyíltan beszél övéinek a rá váró szenvedésekről és haláláról. Elfogása, szenvedése és kereszthalála valóban olyan esemény lesz, amely megdöbbenti az apostolokat, akiknek hite a mostani csodálat és sok tanítás ellenére meginog, és csak a feltámadás megtapasztalása adja nekik a megerősítést. Amikor a nép vezetői az Úr ellen fordulnak és az életére törnek, sokan elfordulnak tőle, mert szenvedésének és halálának látása már nem csodálatot ébreszt bennük. Itt már kevés is volna a csodálat. Részvét és együttérzés szükséges, és mindenekelőtt bűnbánat. És a szeretet, amely a szenvedésekben is megerősítést, reményt ad.
    Amikor beteljesednek a szenvedésről szóló jövendölések, a tanítványok és apostolok valamennyien elmenekülnek. Ebben is Isten szándékát kell látnunk, aki azt akarta, hogy Jézus egyedül vállalja a szenvedéseket és egyedül hajtsa végre a megváltást. A kereszthalál az ő személyes áldozata.
    © Horváth István Sándor


    Imádság

    Urunk, Jézus Krisztus! Kereszthalálod mutatja, hogy mit jelent az élet teljes odaadása, az élet szeretetből való feláldozása. A szeretet mértéke csak a teljesség lehet. Ami ennél kevesebb, az önzés. Ha kevesebbet akarunk adni Istennek, akkor önzőek vagyunk és nem ismerjük a mindent odaadó szeretetet. Amikor a szeretetet gyakoroljuk az sosem önmagunk vagy emberségünk feladása, hanem éppen emberségünk legmélyebb megélése, kifejezése. Segíts, hogy értelmünkkel Isten megismerésére törekedjünk, szívünk minden érzését felé irányítsuk és lelkünk minden idegszálával rá figyeljünk. Add, hogy a szeretet valóban belülről, szívünk és lelkünk mélyéről fakadjon!

     

     

    https://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20210925.mp3

    Kattintással jelezd, ha együtt imádkozol velünk!
    Ezt az imát 0 alkalommal imádkoztad el.
    Ezt az imát még nem imádkoztad el!

    Evangélium, elmélkedés imádságSzent Gellért püspök és vértanú

    Napi Ima7 imádkozás /layout/img/logo.png

    Szep
    24

    Evangélium

    Amikor egyszer Jézus egyedül imádkozott, és csak tanítványai voltak vele, megkérdezte tőlük: „Kinek tartanak engem az emberek?” Ők így válaszoltak: „Van, aki Keresztelő Jánosnak, van, aki Illésnek, mások szerint viszont a régi próféták közül támadt fel valaki.”
    Ő tovább kérdezte: „Hát ti kinek tartotok engem?” Péter válaszolt: „Az Isten Fölkentjének.” Jézus rájuk parancsolt, hogy ezt ne mondják el senkinek. Majd hozzáfűzte: „Az Emberfiának sokat kell szenvednie. A vének, főpapok és írástudók elvetik őt, megölik, de harmadnapra feltámad.”
    Lk 9,18-22

    Elmélkedés

    A mai evangéliumi részlet mindenekelőtt Jézus személyére vonatkozóan ad tanítást. A történet azzal kezdődik, hogy Jézus imádkozik, s csak tanítványai vannak vele, a nép most nincs jelen. Keresi tehát az alkalmat, hogy visszavonuljon egy időre a kíváncsi tömegtől, amely fokozódó lelkesedéssel érdeklődik tanítása iránt, illetve egyre több beteget visz hozzá. Az a tény, hogy e csendes pillanataiban is vele vannak tanítványai, azt jelzi, hogy egészen bensőséges, baráti kapcsolat alakult ki köztük. Ebben a bizalomteljes légkörben hangzik el Jézus kérdése, hogy kinek tartják őt az emberek, illetve az apostolok. Erre válaszolva hangzik el Péter apostol részéről a hitvallás, amely szerint Jézust az Isten Fölkentjének tartják, azaz Isten különleges küldöttének, akit eltölt Isten Lelke.
    Jézus személye mellett Péter apostolról is fontos üzenetet közöl a részlet. Az első kérdésre a tanítványok közül többen válaszolnak. Az Úr második kérdésére azonban csak Péter ad feleletet a maga és apostoltársai nevében. Mondhatjuk, hogy Péter a szóvivő, aki mindannyiuk véleményét tolmácsolja. Az ő elsőségét, vezető szerepét jelzi ezzel az evangélista.
    Jézus tőlem is megkérdezi: kinek tartom őt? Szavaimmal és cselekedeteimmel fejezem ki azt, hogy mit gondolok, mit hiszek róla.
    © Horváth István Sándor


    Imádság

    Istenünk, irgalmas Atyánk! Hisszük, hogy a szeretet erősebb a bűnnél. A tőled tanult szeretet vezet bennünket a törekvésben, hogy békében éljünk veled, a mi Atyánkkal és embertársainkkal. A veled való kapcsolatunkban újra és újra megtapasztalhatjuk az irgalmat, amelyet emberi kapcsolatainkban is gyakorolnunk kell. A harag, a bosszú, a megtorlás nem lehet jelen embertársainkkal való kapcsolatunkban, mert képmutatás volna részünkről tőled gyógyulást kérni bűneinkre, ha szívünkben harag él felebarátunk iránt. Irgalmas jóságod és megbocsátó szereteted legyen példa számunkra, hogy mindig készek legyünk szeretetből, tiszta szívvel megbocsátani. Taníts minket megbocsátó lelkületre!

     

     

    https://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20210924.mp3

    Kattintással jelezd, ha együtt imádkozol velünk!
    Ezt az imát 0 alkalommal imádkoztad el.
    Ezt az imát még nem imádkoztad el!

    Evangélium, elmélkedés imádságPietrelcinai Szent Pio, áldozópap

    Napi Ima5 imádkozás /layout/img/logo.png

    Szep
    23

    Evangélium

    Heródes, a negyedes fejedelem mindenről értesült, amit Jézus tett és hirdetett. Nyugtalanság fogta el, mert egyesek azt mondták: „János támadt fel a halálból.” Mások szerint: „Illés jelent meg újra.” Voltak, akik azt állították: „A régi próféták közül kelt életre valamelyik.” Heródes így töprengett: „Jánost lefejeztettem. Ki lehet hát az, akiről ilyeneket hallok?” És kereste az alkalmat, hogy személyesen láthassa Jézust.
    Lk 9,7-9

    Elmélkedés

    A Jézusról hallott csodás dolgok sokakat kíváncsivá tettek egykor, köztük Heródest is, az uralkodót. A kíváncsiság mellett a félelem is vezette, hogy találkozzon Jézussal, akiről egyesek azt állították, hogy benne Keresztelő János támadt fel, hiszen ő fejeztette le Jánost. Heródes kíváncsi arra az emberre, akinek beszédei és csodás tettei nagy hatással vannak a tömegekre, s ennek híre hozzá is eljut. Az emberek mindenfélét beszélnek Jézusról, s ez bizonytalanná teszi a fejedelmet. Félelmének másik oka, hogy veszélyeztetve érzi uralkodói pozícióját. Jézussal való találkozás vágya mögött nem éppen a jó szándék húzódik meg, hanem a félelem, hogy elveszítheti hatalmát.
    Ebből az érdeklődő kíváncsiságból és belső félelemből sosem lesz megtérést eredményező személyes kapcsolat Jézussal, sem Heródes esetében, sem másoknál. Vajon miért? Mi hiányzik belőle? Bizonyára azért, mert alázat helyett gőg uralkodik benne. Azért, mert kérdéseire önmaga akar válaszolni és nem Jézustól vár feleletet. Talán azért, mert fejedelemként nem képes beismerni Isten előtti kicsinységét és ragaszkodik a hatalomhoz. Talán azért, mert nincs meg szívében a hit és a szeretet utáni vágy.
    Engem mi irányít, vezet Jézus felé? Keresem-e őt? Szívesen hallgatom-e őt, s ennek hatására felébred-e bennem a vágy, hogy jobban megismerjem? Milyen szándék vezet engem őhozzá?
    © Horváth István Sándor


    Imádság

    Uram, Jézus Krisztus! Hittel vallom, hogy valóságos ember és valóságos Isten vagy. Életünk során sokszor megtapasztaljuk, mennyire sebezhetőek és kiszolgáltatottak vagyunk, főként akkor, ha nem érezzük jelenlétedet. Közeledésed eloszlatja félelmeinket. Isteni hatalmadat és erődet felismerve bátorság tölt el, hogy életünk legnehezebb helyzeteiben is velünk vagy. Lelkünket megmentő, hitünket növelő, bátorságot adó és kereső szívünket lecsendesítő Jézus, jöjj, ments meg minket!

     

     

    Az evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
    https://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20210923.mp3

    Kattintással jelezd, ha együtt imádkozol velünk!
    Ezt az imát 0 alkalommal imádkoztad el.
    Ezt az imát még nem imádkoztad el!

    Evangélium, elmélkedés imádságÉvközi huszonötödik hét – szerda

    Napi Ima3 imádkozás /layout/img/logo.png

    Szep
    22

    Evangélium

    Jézus összehívta a tizenkét apostolt. Erőt és hatalmat adott nekik az ördögök felett és a betegségek gyógyítására. Aztán szétküldte őket, hogy hirdessék Isten országát, és gyógyítsák meg a betegeket. Meghagyta nekik: „Semmit se vigyetek az útra: se botot, se tarisznyát, se kenyeret, se pénzt! Két ruhátok se legyen! Ha valahol betértek egy házba, maradjatok ott, amíg tovább nem utaztok! De ha nem fogadnak be, hagyjátok el a várost, és a port is rázzátok le lábatokról vádképpen ellenük!” Azok útra keltek, bejárták a falvakat. Hirdették mindenütt az evangéliumot, és meggyógyították a betegeket.
    Lk 9,1-6

    Elmélkedés

    A tizenkét apostol állandóan Jézussal tart tanító útján. A mai evangéliumi rész szerint Mesterük missziós útra küldi őket, de előbb „erőt és hatalmat” ad nekik és tanácsokkal látja el őket. A korábbi részekben láttuk, hogy Isten országának hirdetésére egyedül Jézus kapott küldetést a mennyei Atyától. Amikor most az Úr megbízza apostolait, akkor arra kéri őket, hogy az ő küldetésének folytatói legyenek. Nem csupán időbeli folytonosságot jelent mindez, hanem azt, hogy a Jézus által megbízottak mintegy beteljesítsék azt a feladatot, amelyet az Úr Jézus megkezdett földi élete során.
    Jézus tanácsai szerint a küldöttek teljesen eszköztelenül indulnak útnak, mindössze az Úrtól kapott „erőt és hatalmat” viszik magukkal. Egyszerű öltözetük és viselkedésük annak a tanújele, hogy nem az ő személyük a fontos, hanem azé, akinek küldetésében járnak, s akinek nevében tanítanak és cselekszenek. Eszköztelenségük azt jelzi, hogy semmilyen egyéni érdek nem vezeti őket, lemondanak mindenről, mert bíznak küldőjükben és azok jóságában, akikhez küldetésük szól. A történetet azzal zárja az evangélista, hogy az apostolok elindulnak, hirdetik az evangéliumot és betegeket gyógyítanak, azaz megteszik azt, amit Jézus kér tőlük.
    Teljesítem-e az Úrtól kapott küldetésem?
    © Horváth István Sándor


    Imádság

    Mindenható Isten! Hiszem, hogy a Szentírás szavai által te szólsz az emberekhez, te szólsz hozzám. Alázattal és türelemmel olvasom szavaidat, hogy felfedezhessem üzeneted lelki gazdagságát, a benne rejlő lelki kincseket, a te Lelkedet, aki „elvezet a teljes igazságra.” Alázattal olvasom szavaidat, lelkem nyitottságával, hogy igazságod betöltse lelkemet. Türelemmel olvasom, várva, hogy a sötétségben megszólaljon a világosság és utat mutasson számomra. Azzal a szándékkal olvasom szavadat, hogy életemet a benne felismert igazsághoz igazítom. Segíts, hogy a tanítás ne maradjon bennem „holt betű”, hanem életté váljon! Segíts, hogy a szavak mögött meglássalak téged, aki az üdvösség útját mutatod meg számomra!

    Az evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:

     

     

    https://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20210922.mp3

    Kattintással jelezd, ha együtt imádkozol velünk!
    Ezt az imát 0 alkalommal imádkoztad el.
    Ezt az imát még nem imádkoztad el!

    Evangélium, elmélkedés imádságSzent Máté apostol és evangélista

    Napi Ima5 imádkozás /layout/img/logo.png

    Szep
    21

    Evangélium

    Abban az időben amint Jézus továbbhaladt, látott egy Máté nevű embert a vámasztalnál ülni. Így szólt hozzá: „Kövess engem!” Az felállt és követte őt. Később, amikor Jézus az ő házában vendégeskedett, eljött sok vámos és bűnös, és helyet foglaltak az asztalnál Jézussal és tanítványaival együtt. Meglátták ezt a farizeusok és megkérdezték tanítványait: „Miért eszik a ti Mesteretek vámosokkal és bűnösökkel?” Jézus meghallotta ezt, és így válaszolt: „Nem az egészségeseknek kell az orvos, hanem a betegeknek. Menjetek csak, és tanuljátok meg, mit jelent ez: »Irgalmasságot várok és nem áldozatot!« Nem azért jöttem, hogy az igazakat hívjam, hanem hogy a bűnösöket.”
    Mt 9,9-13

    Elmélkedés

    A mai napon Szent Máté apostolt ünnepeljük, aki Kr. u. 80 táján írta meg evangéliumát. A négy evangélium közül ez a legterjedelmesebb. A jeruzsálemi apostoli zsinaton 48-49-ben döntés született arról, hogy Jézus tanítását a zsidók mellett a pogány népeknek is hirdetni kell, de nekik nem kell megtartaniuk a zsidó törvényeket. Szent Máté evangélista az ószövetségi iratokból és a prófétai jövendölésekből kiindulva törekszik Jézus személyének és tanításának ismertetésére. Konkrét példákkal igazolja, hogy a jövendölések Krisztus személyében teljesedtek be, illetve azt is lejegyzi, hogy mi az újdonság Jézus tanításában.
    A Máté szerinti evangélium érdekessége, hogy bemutatja az első keresztények hitét. Ez a hit Jézus személyéhez kötődik, hiszen az ő tanítása és csodái ébresztették ezt a hitet az emberekben. Az ő írását és a többi evangéliumot olvasva felébred-e bennem a hit?
    Mai szövegünk az ő meghívását írja le. Az őt megszólító Jézusnak azonnal engedelmeskedik, felhagy jól jövedelmező foglalkozásával és új életet kezd. Döntésében a bűnbánatot is felfedezhetjük, hiszen azzal a mesterséggel, tudniillik az adószedéssel foglalkozik, ami szégyellnivaló mesterség volt. A vallásos zsidók ugyanis mélyen megvetették az adószedőket, akik az idegen hatalmat szolgálták ki, illetve jogtalanul nagyobb összeget követelve a maguk hasznára dolgoztak. Máté tehát mindent elhagy, ami korábbi bűnös életéhez kötötte, hogy Jézus követője legyen.
    Kész vagyok-e mindenről lemondani Jézusért?
    © Horváth István Sándor


    Imádság

    Urunk, Jézus Krisztus! Te egykor parancsba adtad az apostoloknak, hogy elmenvén az egész világra tegyenek minden embert tanítványoddá és kereszteljék meg őket. Az Egyház, amelynek tagja vagyok, minden korban ezt a parancsot igyekszik teljesíteni, tehát parancsod és kérésed nekem is és minden keresztény embernek szól. Segíts minket, hogy – miközben hittel valljuk a három isteni személyt – éljünk is egységben az Atyával, a Fiúval és a Szentlélekkel! Segíts minket életünk során, hogy eljussunk az örökkévalóságba!

    Az evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:

     

     

    https://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20210921.mp3

    Kattintással jelezd, ha együtt imádkozol velünk!
    Ezt az imát 0 alkalommal imádkoztad el.
    Ezt az imát még nem imádkoztad el!

    Evangélium, elmélkedés imádságÉvközi huszonötödik hét – hétfő

    Napi Ima6 imádkozás /layout/img/logo.png

    Szep
    20

    Evangélium

    Jézus egyszer így beszélt tanítványaihoz: Ha valaki lámpát gyújt, nem takarja le, vagy nem rejti az ágy alá. Inkább felteszi a tartójára, hogy aki belép a házba, világosságot találjon. Semmi sincs elrejtve, ami nyilvánosságra ne jutna; és nincs olyan titok, ami ki ne derülne, és nyilvánvalóvá ne lenne. Ügyeljetek hát, hogy milyen figyelemmel hallgattok! Akinek ugyanis van, az még kap hozzá; akinek pedig nincsen, az még azt is elveszíti, amiről azt vélte, hogy az övé.
    Lk 8,16-18

    Elmélkedés

    A múlt szombaton a megszólaló, az embert megszólító, az embernek üzenetét átadó Istenről és az emberről, mint az isteni üzenet hallgatójáról, befogadójáról kezdtünk elmélkedni. E gondolatokat folytatjuk a mai evangélium kapcsán, amelyben azt olvassuk, hogy az isteni üzenet világosság. Miként a lámpa fénye bevilágítja a házat, ahol az ember él, ugyanúgy Isten üzenete megvilágítja életünket. Isten szava világosságul szolgál számunkra, hogy ne botorkáljunk a bűn homályában és a hitetlenség sötétségében, hanem a hit és az igaz élet fényében járjunk.
    Jézus rejtélyes kijelentést tesz a lámpásról szóló hasonlat után, amely így hangzik: „Akinek van, az még kap hozzá; akinek pedig nincsen, az még azt is elveszíti, amiről azt vélte, hogy az övé.” Nyilvánvaló, hogy nem anyagi javak birtoklása itt a téma, hanem egészen más. Mondhatnánk, hogy az isteni üzenet, de még ennél is többről van szó. Isten úgy szólal meg, hogy felemeli, magához emeli az embert, azaz beavatja, részesíti isteni életében, bevon minket gondolataiba, akaratába, szándékaiba. Az idézett kijelentés értelme tehát ez lehet: akinek van, azaz aki birtokolja, elfogadja Isten szavát, az még többet kap, azaz Isten önmagát adja neki. Akinek pedig nincs, azaz elutasítja Isten üzenetét, annak még kevesebb lesz, mert nem részesül Isten életében.
    © Horváth István Sándor


    Imádság

    Istenem, csodálatos gondviselésed által mindannyian arra vagyunk hivatva, hogy Krisztus testének tagjaivá váljunk. Minden egyes tagnak öröktől fogva meghatároztad a maga feladatát, számolva minden ember adottságával. Ebben a rendben örök előrelátásoddal részemre is kijelöltél egy helyet, ahol szolgálnom kell. Uram, készen állok erre a szolgálatra! Kívánj tőlem akár csendes, hangtalan munkát, akár hősi elszántságot, nagy áldozatokat: követlek, Uram!

     

     

    https://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20210920.mp3

    Kattintással jelezd, ha együtt imádkozol velünk!
    Ezt az imát 0 alkalommal imádkoztad el.
    Ezt az imát még nem imádkoztad el!

    Evangélium, elmélkedés imádságÉvközi huszonötödik vasárnap

    Napi Ima4 imádkozás /layout/img/logo.png

    Szep
    19

    Evangélium

    Abban az időben Jézus és tanítványai átmentek Galileán. De Jézus nem akarta, hogy valaki megtudja ezt, mert a tanítványait készült oktatni. Ezt mondta nekik: „Az Emberfiát az emberek kezére adják, megölik, de miután megölték, harmadnapra feltámad.” Ők nem értették ezeket a szavakat, de féltek megkérdezni.
    Ezután Kafarnaumba értek. Amikor már otthon voltak, Jézus megkérdezte tőlük: „Miről vitatkoztatok az úton?” Tanítványai azonban hallgattak, mert az úton egymás közt arról tanakodtak, hogy ki a nagyobb közülük. Leült, odahívta a tizenkettőt, és így szólt: „Ha valaki első akar lenni, legyen mindenki között az utolsó, és mindenkinek a szolgája.” Aztán odahívott egy kisgyermeket, közéjük állította, majd magához ölelte, és ezt mondta nekik: „Aki befogad egy ilyen gyermeket az én nevemben, engem fogad be. Aki pedig engem befogad, nem engem fogad be, hanem azt, aki küldött engem.”
    Mk 9,30-37

    Elmélkedés

    A szolgálat lényege
    Jeruzsálem felé haladva Jézus arról tanítja apostolait, hogy milyen sors vár rá. Megjövendöli szenvedését és halálát, amely hamarosan bekövetkezik, ugyanakkor feltámadásáról is említést tesz. Jézus úgy gondol ezekre az elkövetkezendő napokra és eseményekre, mint küldetésének és szolgálatának beteljesedésére. Amikor önként vállalja, hogy a mennyei Atya akaratának megfelelően halálával megváltsa az emberiséget, akkor ezt annak tudatában teszi, hogy cselekedetével megváltásunkat és üdvösségünket szolgálja. A szenvedés és a halál vállalásával a mi Urunk mindenki szolgája, minden ember üdvösségének szolgája lett. Ha hozzá hasonlóan vállalom az emberek szolgálatát, nagy leszek a mennyek országában.
    Jézus immár másodszor beszél szenvedéséről, haláláról és feltámadásáról. Tanítványai azonban még mindig nem értik szavait és azok lényegét. Sőt, mondhatjuk, hogy teljesen érzéketlenek a problémára, hiszen maguk között inkább arról tanakodnak, hogy ki a nagyobb közülük. Mintha oda sem figyeltek volna Mesterük szavaira. Mintha meg sem értették volna, hogy miről beszél nekik Jézus. Az apostolok nagyok szeretnének lenni az emberek szemében. Látszik, hogy sem Mesterük küldetésével, sem saját helyzetükkel és szerepükkel nincsenek tisztában.
    Jézusnak természetesen nem tetszik versengésük. Miért mérik magukat egymáshoz? Miért nem mérik magukat a Mesterhez? Jézus jól tudja, hogy még sok mindenre kell megtanítania őket. Érdemes odafigyelnünk a részletekre. Például arra, hogy Jézus „leült”, azaz hangsúlyt ad annak, hogy most valami lényegeset akar mondani nekik. Aztán „magához hívta” őket, amivel egyértelműen jelzi, hogy mondandójának meghallgatása mindannyiuk számára kötelező. Mert az ő tanítványa csak az lehet, aki hallgat rá és megteszi azt, amit ő kér. Tanításával Jézus nem egyszerűen csak megszünteti a tanítványok közti vitát, hanem figyelmükbe ajánlja az alázatosságot és a szolgálatot.
    Mondanivalójának szemléltetésére a mi Urunk egy gyermeket állít eléjük, akinek kicsinysége példa lehet számukra. Nem gyerekes viselkedést, hanem gyermeki lelkületet és a versengés helyett a szolgálatot várja tanítványaitól. Tanítványai értésére adja, hogy nem az uralkodás, a hatalom vagy a felemelkedés a fontos, hanem a szolgálat. Nem véletlen, hogy Jézus a szolgálatot hangsúlyozza, hiszen szenvedését és halálát, tehát azt, amiről éppen előzőleg beszélt nekik, ő is szolgálatnak fogja fel. Olyan szolgálat ez Jézus részéről, amelyet az Atya vár tőle az emberek üdvössége érdekében. Isten szenvedő szolgája lesz, hogy megváltásunkat szolgálja engedelmes halálával és feltámadásával.
    A kérdés számunkra az, hogy megértem-e Jézus szolgálatának lényegét és akarok-e szolgáló tanítványa lenni? Napjainkban sokan legfőbb értéknek tekintik az érvényesülést, az ambíciót, a karriert. Ha nem másokat akarunk szolgálni a ránk ruházott hatalommal, önzéssé fajul mindez. Ha nem másokat akarunk segíteni vezető helyzetből, csupán hatalomvágy ég bennünk. Tanuljuk meg Jézustól az alázatot és a szolgálat szellemét! A versengés szelleme helyett nekem is szükségem van arra, hogy a szolgálatkészségben növekedjek.
    © Horváth István Sándor


    Imádság

    Urunk, Jézus Krisztus! Taníts és nevelj minket a szolgálat helyes értelmezésére és gyakorlására! A szolgálat nem jelenthet senki számára kényszerhelyzetet, amelyben meg kell aláznia magát mások előtt, vagy amelyben emberi méltóságáról le kellene mondania. A szolgálatban te vagy tanítómesterünk, aki magad is szolgálni jöttél a világba és üdvösségünk szolgája lettél. Urunk, te azt kéred tőlünk, hogy állítsuk életünket az evangélium hirdetésének szolgálatába. Minden kegyelmi adományt azért kapunk tőled, hogy saját és mások üdvösségét szolgáljuk vele. Köszönjük, hogy életünkkel neked szolgálhatunk és hirdethetjük örömhíredet.

     

     

    https://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20210919.mp3

    Kattintással jelezd, ha együtt imádkozol velünk!
    Ezt az imát 0 alkalommal imádkoztad el.
    Ezt az imát még nem imádkoztad el!

    Evangélium, elmélkedés imádságÉvközi huszonnegyedik hét – szombat

    Napi Ima5 imádkozás /layout/img/logo.png

    Szep
    18

    Evangélium

    Amikor egyszer a városokból nagy tömeg gyűlt Jézus köré, ő ezt a példabeszédet mondta nekik: „Kiment a magvető magot vetni. Amint vetett, némely szem az útfélre esett; ott eltaposták, és az égi madarak felcsipegették. Némely mag köves helyre esett. Alighogy kikelt, elszáradt, mert nem volt nedvessége. Némely pedig tövisek közé hullott. A tövisek felnőttek vele együtt, és elfojtották. A többi jó földbe hullott. Kikelt, és százszoros termést hozott.” E szavak után Jézus felkiáltott: „Akinek füle van, hallja meg!”
    Akkor megkérdezték tanítványai, hogy mi a példabeszéd értelme. Így válaszolt: „Nektek megadatott, hogy megértsétek Isten országának titkait. A többieknek csak példabeszédekben, hogy nézzenek, de ne lássanak, halljanak, de ne értsenek. A példabeszéd értelme ez: a mag Isten igéje. Az útfélre eső mag azokat jelenti, akik hallgatják az igét, de aztán jön az ördög, és kiveszi a szívükbe hullott igét, hogy ne higgyenek, és így ne is üdvözüljenek. A köves talajra hullott mag azokat jelenti, akik meghallgatják az igét, örömmel be is fogadják, de az nem ver bennük gyökeret. Egy ideig hisznek, de a kísértés idején elpártolnak. A tövisek közé eső mag azokat jelenti, akik meghallgatják az igét, de az élet gondjai, gazdagsága és élvezetei elfojtják bennük a növekedést, és termést nem hoznak. A jó földbe eső mag végül azokat jelenti, akik meghallgatják az igét, jó és erényes szívvel meg is tartják, és termést is hoznak állhatatosságban.”
    Lk 8,4-15

    Elmélkedés

    A mai evangéliumban a magvetőről szóló példabeszédet olvassuk, amelyet annak részletes magyarázata követ. Első pillantásra nem szükséges tehát magyarázatot fűznünk az olvasottakhoz, főként annak tudatában nem volna indokolt, hogy aligha tudnánk Jézus értelmezésénél jobbat kitalálni.
    Ha figyelmesen újra elolvassuk a példázatot és a magyarázatot, akkor a hasonlóságok mellett jelentős különbséget veszünk észre. Elsőként az útszélre esett magokról van szó, ezután következnek a kövek, majd a tövisek közé hullott magok s végezetül a jó földbe hullottak. Bár mindkét esetben ezek az elemek ugyanúgy követik egymást, mégis máson van a hangsúly. A példabeszéd inkább a magvetőről és az ő tevékenységéről szól, míg a magyarázatnak nevezett szövegben a magok kapnak nagyobb jelentőséget. Elképzelhető tehát, hogy az eredetileg két önálló példabeszédet az evangélista kapcsolta össze hasonló tartalmuk miatt, esetleg ő igazította egymáshoz azok tartalmát.
    Ennek megfelelően kétféleképpen vonatkoztathatjuk magunkra a példabeszédet. Képzelhetjük magunkat egyrészt a magvető helyébe, hiszen Isten üzenetének továbbadása, hirdetése mindannyiunk feladata, másrészt arra kell válaszolnunk, hogy a mi lelkünkben milyen talajra hull Isten szava, hoz-e bőséges termést.
    Miként a magvető bízik abban, hogy munkája eredményes lesz, Isten is bízik abban, hogy tanítását megszívlelem.
    © Horváth István Sándor


    Imádság

    Feltámadt Urunk, Jézus Krisztus! A veled való találkozás egykor megerősítette az apostolokat a szeretetben. Új hit és új remény ébredt bennük. Új erőre gyulladtak a te szeretetedtől, majd pedig pünkösdkor megkapták a Szentlélek ajándékát, hogy erős lélekkel végezzék az evangélium hirdetését és az emberhalászatot. Új élet kezdődik számomra is. Adj nekem erőt ahhoz, hogy végigfussam pályámat, és teljesítsem azt a feladatot, amelyet rám bízol, hogy tanúságot tegyek az evangélium igazságáról a reményvesztett embereknek.

     

     

    https://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20210918.mp3

    Kattintással jelezd, ha együtt imádkozol velünk!
    Ezt az imát 0 alkalommal imádkoztad el.
    Ezt az imát még nem imádkoztad el!

    Evangélium, elmélkedés imádságÉvközi huszonnegyedik hét – péntek

    Napi Ima5 imádkozás /layout/img/logo.png

    Szep
    17

    Evangélium

    Abban az időben Jézus bejárta a városokat és a falvakat, tanított és hirdette az Isten országát. Vele volt a tizenkettő és néhány asszony, akiket a gonosz lelkektől és a különféle betegségektől megszabadított: Mária, melléknevén Magdalai, akiből hét ördög ment ki; Johanna, Heródes intézőjének, Kuzának a felesége; Zsuzsanna és még sokan mások, akik vagyonukból gondoskodtak róla.
    Lk 8,1-3

    Elmélkedés

    A mai evangélium arról számol be, hogy a meghívott tanítványokon kívül asszonyok is voltak Jézussal tanító útján, akik szolgálatukkal segítették őt. Nem Jézus hívta őket, hiszen erről bizonyára az evangélisták említést tettek volna írásukban, csak egyszerűen mellé szegődtek és vele tartottak. S bár a szó szoros értelmében nem voltak a Mester tanítványai, mégis talán éppen az ő személyükkel kezdett el kiszélesedni a tanítványok köre, amely mai értelmezés szerint magába foglalja mindazokat, akik Jézus követői, férfiakat és nőket egyaránt.
    Az ószövetségben és az újszövetségben is számtalan jele van annak, hogy a bibliai korban a nők másodrangúak voltak a férfiakkal szemben. Jézus nőkkel szemben tanúsított viselkedése azonban eltér ettől. Szóba állt nőkkel, ami valószínűleg nem kis meglepetést okozhatott. A nők iránti tiszteletét és védelmét mutatja, hogy nem hajlandó elítélni a házasságtörő asszonyt, nehogy halálra kövezzék. Szívesen fogadja Márta szolgálatát, de azt is természetesnek tartja, hogy Mária inkább a tanítását hallgatja lábainál ülve. Később az asszonyok tartanak ki legtovább a kereszt alatt, és ők lesznek a feltámadás első tanúi. Az asszonyok hite és tevékeny szeretete példa számunkra. Nőknek és férfiaknak egyaránt.
    © Horváth István Sándor


    Imádság

    Uram, Jézus Krisztus! Add, hogy mindig felismerjem, mit kell tennem az üdvösségért! Adj erőt mindannak megtételéhez, ami üdvösségemhez szükséges. Segíts engem abban, hogy becsületesen, tisztességesen élve, az embereket szolgálva és hozzád hűségesen haladjak előre az örök élet útján! Céljaim és végső célom elérésében vezessen engem igazságban és tisztességben a Szentlélek! Taníts engem a tökéletes engedelmességre és istenszolgálatra és taníts engem embertársaim önzetlen szolgálatára! Te vagy életem Ura, örömmel szolgálok neked.

     

     

    https://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20210917.mp3

    Kattintással jelezd, ha együtt imádkozol velünk!
    Ezt az imát 0 alkalommal imádkoztad el.
    Ezt az imát még nem imádkoztad el!

    Evangélium, elmélkedés imádságÉvközi huszonnegyedik hét – csütörtök

    Napi Ima5 imádkozás /layout/img/logo.png

    Szep
    16

    Evangélium

    Abban az időben egy farizeus meghívta Jézust, hogy étkezzék nála. Betért hát a farizeus házába, és ott asztalhoz ült. Élt a városban egy bűnös nő. Amikor megtudta, hogy Jézus a farizeus házában van vendégségben, alabástromedényben illatos olajat hozott. Megállt hátul Jézus lábánál. Sírt, könnyeivel öntözte Jézus lábát, majd hajával megtörölte, és csókolgatta. Végül pedig megkente illatos olajjal. Ennek láttára a vendéglátó farizeus így szólt magában: „Ha ez próféta volna, tudná, hogy ki és miféle, aki érinti őt: hogy ez egy bűnös nő.” Jézus akkor hozzá fordult: „Simon, mondanék neked valamit.” Az így válaszolt: „Mester, beszélj!” „Egy hitelezőnek két adósa volt. Az egyik ötszáz dénárral tartozott neki, a másik ötvennel. Nem volt miből fizetniük, hát elengedte tartozását mindkettőnek. Melyikük szereti most jobban?” „Úgy gondolom az, akinek többet engedett el” – felelte Simon. „Helyesen ítéltél” – válaszolta Jézus. Majd az asszony felé fordulva így szólt Simonhoz: „Látod ezt az asszonyt? Betértem házadba, s te nem adtál vizet a lábamra. Ez viszont könnyeivel öntözte a lábamat, és hajával törölgette. Csókot sem adtál nekem, ez meg szüntelenül csókolgatja lábamat, amióta csak bejött. Aztán te nem kented meg fejemet olajjal. Ez meg kenetet öntött a lábamra. Azt mondom hát neked, sok bűne bocsánatot nyert, mert nagyon szeretett. Akinek keveset bocsátanak meg, az kevésbé szeret.” Aztán így szólt az asszonyhoz: „Bocsánatot nyertek bűneid. Menj békével!”
    Lk 7,36-50

    Elmélkedés

    Az írástudók és a farizeusok Jézust a „vámosok és bűnösök barátjának” tartják. Rossz szemmel nézik, hogy nem utasítja el a bűnösök közeledését. Ennek példája a mai evangélium. A történetben egy Simon nevű személy a vendéglátó, Jézus pedig a meghívott vendég. Minden rendben van addig, amíg meg nem jelenik egy hívatlan vendég, a bűnös asszony. Ettől kezdve már nem a vendéglátás a lényeges, hanem az asszony cselekedete határozza meg a fejleményeket.
    A Jézus iránti szeretet arra indítja az asszonyt, hogy megmossa lábát, hajával megtörölje és illatos olajjal bekenje. Az asszony olyan kötelező udvariassági cselekedetet tesz ezzel, amit a farizeus vendéglátóként elmulasztott. Simon farizeus talán észre sem veszi saját mulasztását, s talán nem is gondol arra, hogy megsértette a vendégszeretet előírásait. Jogot tart arra, hogy ítéletet mondjon az asszony felett, de ugyanakkor Jézus felett is, amiért megengedi e bűnösnek a közeledést. Az asszonyban éppen az a Jézus iránti szeretet van meg, ami hiányzik a farizeusból. E szeretet bűnbocsánatot jelent számára, ezért magyarázza és dicséri meg az Úr e szavakkal az asszony tettét: „Sok bűne bocsánatot nyert, mert nagyon szeretett” (Lk 7,47).
    Milyen érzés támad bennem Jézus szeretetét megtapasztalva? Milyen cselekedetre indít engem az Úr szeretete? Bűnbánatra indít-e a Jézus iránti szeretet?
    © Horváth István Sándor


    Imádság

    Urunk, Jézus Krisztus! Te meghívsz minket, hogy téged kövessünk és vezetéseddel eljussunk a mennyei Atyához. Meghívsz, hogy tőled tanuljunk és szolgálatodba álljunk. Tudjuk, hogy tanítványodként ugyanaz a sorsunk, mint a tiéd, aki mesterünk és tanítónk vagy. Nem akarjuk kikerülni a keresztutat. Nem keresünk más utat, ami könnyebbnek tűnhet. Azzal a szándékkal hallgatjuk szavaidat, hogy azok szerint éljünk. Hozzád hasonlóan engedelmeskedünk a mennyei Atyának, mert hisszük, hogy türelemmel viselt szenvedéseink jutalma az örök élet és az örökké tartó boldogság lesz. Segíts minket az üdvösségre!

     

     

    https://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20210916.mp3

    Kattintással jelezd, ha együtt imádkozol velünk!
    Ezt az imát 0 alkalommal imádkoztad el.
    Ezt az imát még nem imádkoztad el!

    Evangélium, elmélkedés imádság

    Napi Ima3 imádkozás /layout/img/logo.png

    Szep
    15

    Evangélium

    Jézus atyja és anyja ámulva hallgatták mindazt, amit Simeon mondott. Simeon pedig megáldotta őket, és így szólt Máriához, Jézus anyjához: „Lám, e Gyermek által sokan elbuknak és sokan feltámadnak Izraelben! Az ellentmondás jele lesz ő – még a te lelkedet is tőr járja át –, hogy napfényre kerüljenek sok szívnek titkos gondolatai!”
    Lk 2,33-35

    Elmélkedés

    Tegnap Jézus kereszthalálára emlékeztünk, ma pedig a fájdalmas Szűzanya napján, az ő édesanyjára tekintünk, aki végignézte fia szenvedését és halálát. Nem passzív szemlélés volt ez Mária részéről, hanem lelkében ő maga is átérezte mindazt a gyötrelmet, fájdalmat, amit Jézus érzett, egyesült azzal. Így teljesedett be az a jövendölés, amelyet Jézus templomi bemutatása alkalmával Simeon mondott Máriának: „a te lelkedet is tőr járja át” - miként erről a mai evangéliumban olvasunk.
    A Jézus születéséhez kapcsolódó evangéliumi részek után – amelyek a Megváltó által hozott szabadulásról és békéről szólnak – fordulatot jelent Simeon jövendölésében a szenvedés és a fájdalom említése mind a gyermekre, mind édesanyjára vonatkozóan. Azt nem állíthatjuk biztosan, hogy ebben az órában Mária pontosan megértette Simeon szavainak jelentését és jelentőségét, de abban bizonyosak lehetünk, hogy a kereszt mellett álló fájdalmas Anya visszaemlékezett arra, amit egykor az idős ember mondott neki a jeruzsálemi templomban. Miközben a bámészkodó nép arra emelte tekintetét, akinek kezét és lábát átszegezték és lándzsával átszúrták szívét, Mária érezte az ő lelkét átszúró tőrt.
    Együttérzek-e a kereszten meghaló Krisztussal? Együttérzés van-e bennem Mária iránt? Együttérzés ébred-e bennem embertársam iránt, akiben Krisztus szenved?
    © Horváth István Sándor


    Imádság

    Urunk, Jézus Krisztus! Földi küldetésedet befejezvén visszatértél a mennybe, az Atya közösségébe, s ezzel megmutattad, hogy hová vársz bennünket. Megígérted, hogy elküldöd a Szentlelket, aki megerősít minket a tanúságtételben. Várjuk Szentlelked eljövetelét, aki megtanít bennünket arra, hogy az Egyház tagjaiként az evangélium örömhírét terjesszük a világban. E küldetésünk teljesítése közben sem feledkezünk el végső célunkról, azaz arról, hogy a mennybe jussunk.

     

     

    https://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20210915.mp3

    Kattintással jelezd, ha együtt imádkozol velünk!
    Ezt az imát 0 alkalommal imádkoztad el.
    Ezt az imát még nem imádkoztad el!

    Küldetésünk

    Amikor a szeretet és a béke nyelvét használjuk, ez lehetővé teszi számunkra, hogy párbeszédet folytassunk másokkal, még azokkal is, akik különböznek tőlünk. Ezzel a párbeszéddel kezdjük jobban megérteni egymást, lehetővé téve számunkra, hogy kövessük Jézust egy békésebb világ megteremtésében. ​​​​​​A Kattints és Imádkozz egy lehetőség, hogy a most élő generációk a digitális világban megváltozzanak. "Isten hűséges és a reményünk benne olyan, mint egy szilárd horgony az égben."