27078 ima található a honlapon, összesen 36420 imádkozás. Regisztrálj, majd kattints és imádkozz!

    Egyéb kategóriák

    Napi e-vangelium evangelium365

    Napi e-vangelium evangelium365
    Naponta frissül

    Az www.evangelium365.hu az az evangéliumi rész olvasható, amely a katolikus egyház liturgikus rendje szerint a szentmiséken aznap elhangzik, valamint a hozzá kapcsolódó elmélkedés, illetve magyarázat, továbbá egy napi ima. 

    @vangelium365, Horváth István Sándor

    Evangélium, elmélkedés imádságcsütörtök

    Napi Ima0 imádkozás /layout/img/logo.png

    Szep
    24

    Evangélium

    Lk 9,7-9

    Heródes, a negyedes fejedelem mindenről értesült, amit Jézus tett és hirdetett. Nyugtalanság fogta el, mert egyesek azt mondták: „János támadt fel a halálból.” Mások szerint: „Illés jelent meg újra.” Voltak, akik azt állították: „A régi próféták közül kelt életre valamelyik.” Heródes így töprengett: „Jánost lefejeztettem. Ki lehet hát az, akiről ilyeneket hallok?” És kereste az alkalmat, hogy személyesen láthassa Jézust.

    Elmélkedés

    Az evangéliumi beszámoló szerint Heródesnek, az uralkodónak részletesen beszámoltak Jézus tevékenységéről. Arról a Heródesről van szó, aki tisztelte Keresztelő Jánost, mert prófétának és Isten szolgájának tartotta. Végül aztán törvénytelen felesége nyomására lefejeztette Jánost. Lukács evangélista azt írja, hogy Heródest „nyugtalanság fogta el”, ami arra utalhat, hogy talán felébredt benne a lelkiismeret János kivégzése miatt. Gondolataiban odáig jut, hogy szívesen találkozna személyesen Jézussal. Inkább a kíváncsiság és a félelem, mintsem Isten küldöttének őszinte keresése jellemzi őt. Nem tudjuk, hogy mit várt, mit remélt egy ilyen találkozástól.
    Heródes hiába hallgattatta el Jánost, saját bűntudatától nem szabadulhatott. János szavai már nem emlékeztették őt bűnére, törvénytelen kapcsolatára feleségével, de a lelkiismerete újból és újból megszólalhatott. Biztosan azt érezte, hogy János ártatlan volt, és ő egy ártatlan, igaz ember haláláért felelős. A félelemből sosem lesz megtérést eredményező személyes kapcsolat Jézussal. Bármilyen nagy is a földi hatalom, nem képes elhallgattatni a lelkiismeretet és nem képes arra, hogy eltörölje az ember bűnét. Erre egyedül Isten hatalma, kegyelme, irgalma képes.
    Milyen szándék vezet engem Jézushoz?
    (c) Horváth István Sándor

    Imádság

    Uram, Jézus Krisztus! A te szereteted jele és eszköze szeretnék lenni. Adj nekem alázatot, hogy a hibát először mindig magamban keressem, s kész legyek elindulni a jó úton. Elsősorban nem másokon, hanem magamon szeretnék változtatni, hogy egészen olyan legyek, mint te: irgalmas és megbocsátó minden emberhez. Adj nekem alázatot, amikor mások figyelmeztetnek engem és adj erőt, hogy megváltozzak! Szüntess meg minden békétlenséget és viszálykodást közösségünkben, hogy testvéri szeretetben éljünk egymással!

     

     

    Kattintással jelezd, ha együtt imádkozol velünk!
    Ezt az imát 0 alkalommal imádkoztad el.
    Ezt az imát még nem imádkoztad el!

    Evangélium, elmélkedés imádságszerda

    Napi Ima0 imádkozás /layout/img/logo.png

    Szep
    23

    Evangélium

    Lk 9,1-6

    Jézus összehívta a tizenkét apostolt. Erőt és hatalmat adott nekik az ördögök felett és a betegségek gyógyítására. Aztán szétküldte őket, hogy hirdessék Isten országát, és gyógyítsák meg a betegeket. Meghagyta nekik: „Semmit se vigyetek az útra: se botot, se tarisznyát, se kenyeret, se pénzt! Két ruhátok se legyen! Ha valahol betértek egy házba, maradjatok ott, amíg tovább nem utaztok! De ha nem fogadnak be, hagyjátok el a várost, és a port is rázzátok le lábatokról vádképpen ellenük!” Azok útra keltek, bejárták a falvakat. Hirdették mindenütt az evangéliumot, és meggyógyították a betegeket.

    Elmélkedés

    Istennek hatalma van arra, hogy megváltoztassa, átalakítsa életünket. Az evangéliumok tanúsága szerint ez a különleges hatalom és erő nyilvánult meg Jézus szavában. Amikor pedig útnak indítja apostolait, küldötteit, akkor saját hatalmát adja nekik. Ezt olvassuk a mai evangéliumban: Jézus „erőt és hatalmat adott nekik az ördögök felett és a betegségek gyógyítására.” Amit eddig a Mester tett, most ugyanazt kell tenniük a tanítványoknak. De vigyázat! Ők nem a maguk erejéből képesek gyógyítani és gonosz lelkeket kiűzni, hanem a Jézustól kapott hatalom birtokában. Jézus bárkinek adhatna ilyen hatalmat, de csak azoknak ad, akik egészen rábízták életüket. Az Úr bárkit felruházhatna különleges erejével, de csak annak ad erejéből, akiben megbízik, s akiről tudja, hogy nem fog azzal visszaélni, nem a maga javára fogja használni, hanem megbízója szándéka szerint másokat fog vele segíteni, gyógyítani.
    Jézus kifejezett utasítása szerint az apostolok eszköztelenül indulnak útjukra. Gondolhatnánk, hogy élelemre vagy pénzre talán szükségük lehet útjuk során, akár több hétig, akár csak néhány napig lesznek távol, de Jézus megtiltja nekik. Semmi mást nem vihetnek magukkal, mint Isten üzenetét. Küldetésüket csakis Jézus nevében végezhetik. A küldöttek nem bízhatnak sem a maguk képességeiben, sem mások támogatásában, hanem csak egyedül Mesterükben, aki átadja nekik hatalmát. Ennek birtokában munkájukat hatékonyan és gyümölcsözően tudják végezni. A feladat mindaddig eredményes, amíg azt Jézus nevében végzik.
    (c) Horváth István Sándor

    Imádság

    Uram, Jézus Krisztus, aki valóságosan jelen vagy az Oltáriszentségben! Bűneim őszinte megbánásával készülök arra, hogy veled találkozzak a szentáldozásban. Légy lelkem tápláléka, éltess engem! Abban a hitben fogadom szent testedet az átváltoztatott kenyérben, hogy titokzatos testednek, az Egyháznak tagja vagyok. Szüntess meg a keresztények között minden széthúzást, hogy testvéri szeretetben éljünk egymással. Annak reményében veszem magamhoz szent testedet, hogy elvezetsz az örök életre.

     

     

    Kattintással jelezd, ha együtt imádkozol velünk!
    Ezt az imát 0 alkalommal imádkoztad el.
    Ezt az imát még nem imádkoztad el!

    Evangélium, elmélkedés imádságkedd

    Napi Ima0 imádkozás /layout/img/logo.png

    Szep
    22

    Evangélium

    Lk 8,19-21

    Jézus egyszer egy házban tanított, amikor odajöttek anyja és rokonai, de a tömeg miatt nem tudtak bejutni hozzá. Ekkor jelentették neki: „Anyád és rokonaid kint állnak, és látni akarnak.” Ő azonban így válaszolt: „Az én anyám és rokonaim azok, akik Isten igéjét hallgatják, és tettekre is váltják!”

    Elmélkedés

    Istennek nem az a szándéka, hogy az ember egyedül maradjon és magányos legyen, hanem hogy kapcsolatokat építsen embertársaival. A családtagok, a barátok, a munkatársak közti kapcsolatok alapja az egymás iránti szeretet, egymás megbecsülése és tisztelete.
    A mai evangéliumi történetben Jézushoz érkezik édesanyja, Mária és még néhányan a rokonságból. Lukács evangélista nem tartja fontosnak megemlíteni, hogy miért jöttek. Márk evangéliumában ennél a jelenetnél azt olvassuk, hogy nyugtalanító hírek kezdtek terjedni Jézus személyével kapcsolatban, talán megszállta a gonosz vagy „megháborodott” (Mk 3,21). Azért jönnek tehát a rokonok, hogy hazavigyék Jézust, mert az egész családra rossz fényt vet, ha tovább terjednének családtagjukról a rossz hírek. Érkezésükről Jézus közvetve szerez tudomást, mert olyannyira sokan veszik körül a házat, ahol tartózkodik, hogy nem férnek a közelébe. Ekkor mondja: „Az én anyám és rokonaim azok, akik Isten igéjét hallgatják, és tettekre is váltják!” Kijelentésével Jézus nem megtagadja édesanyját, aki életet adott neki, és családját, amelyben felnevelkedett. Szavai azt az üzenetet hordozzák, hogy nem születés révén válhatunk Jézus tanítványává, hanem tanításának hallgatása és megtartása által.
    Szívesen hallgatom-e az Úr tanítását? Megvalósítom-e, amit ő kér tőlem?
    (c) Horváth István Sándor

    Imádság

    Urunk, Jézus Krisztus! Te az alázatos, bizakodó, gyermeki lelkületet állítod elénk példaként, s ezzel megmutatod számunkra az utat, a lehetőséget, amely az üdvösségre vezet. Nem másokhoz akarjuk magunkat hasonlítani, hanem arra törekszünk, hogy Isten szemében növekedjünk, az ő akarata szerint éljünk. Az Atya által számunkra kijelölt úton szeretnénk járni, miként te is neki engedelmeskedtél keresztutadon. Isten dicsőségét szeretnék szolgálni szavainkkal, tetteinkkel és egész életünkkel. Taníts bennünket a gyermeki bizalomra! Taníts minket keresztünk hordozására! Segíts minket, hogy az evangéliumhoz méltóan éljünk!

     

     

    Kattintással jelezd, ha együtt imádkozol velünk!
    Ezt az imát 0 alkalommal imádkoztad el.
    Ezt az imát még nem imádkoztad el!

    Evangélium, elmélkedés imádságSzent Máté apostol és evangélista

    Napi Ima0 imádkozás /layout/img/logo.png

    Szep
    21

    Evangélium

    Mt 9,9-13

    Abban az időben amint Jézus továbbhaladt, látott egy Máté nevű embert a vámasztalnál ülni. Így szólt hozzá: „Kövess engem!” Az felállt és követte őt. Később, amikor Jézus az ő házában vendégeskedett, eljött sok vámos és bűnös, és helyet foglaltak az asztalnál Jézussal és tanítványaival együtt. Meglátták ezt a farizeusok és megkérdezték tanítványait: „Miért eszik a ti Mesteretek vámosokkal és bűnösökkel?” Jézus meghallotta ezt, és így válaszolt: „Nem az egészségeseknek kell az orvos, hanem a betegeknek. Menjetek csak, és tanuljátok meg, mit jelent ez: „Irgalmasságot várok és nem áldozatot.” Nem azért jöttem, hogy az igazakat hívjam, hanem hogy a bűnösöket.”

    Elmélkedés

    Szent Máté ünnepén az ő meghívását olvassuk az evangéliumban. Egészen biztos, hogy nem azért hívta meg őt Jézus, mert vallásos buzgóságával kitűnt volna és nem is azért, mert nagy tiszteletnek örvendett az emberek körében. Máté egy mindenki által megvetett ember volt. Abból élt, hogy a római hatalom megbízásából begyűjtötte az adót. Jogosan gondoljuk, hogy aki kiszolgálta az elnyomókat, azt a zsidó emberek nem szívlelték. Ráadásul Máté a bűnös tevékenységéből meg is gazdagodott, mert mindenkitől a lehető legtöbb pénzt szedte be.
    Jézust mindezek a dolgok nem érdekelték. Ő azt látta meg Mátéban, amit mások nem vettek észre. Meglátta, hogy ez a bűnös ember vágyakozik Isten irgalmára, megbocsátására. A leírás szerint Máté az őt megszólító Jézusnak azonnal engedelmeskedik, felhagy jól jövedelmező foglalkozásával és új életet kezd. Máté tehát mindent elhagy, ami korábbi bűnös életéhez kötötte, hogy Jézus követője legyen. Így lesz Jézus tanítványa, majd apostola.
    Szent Máté Kr. u. 80 táján írta meg evangéliumát. A négy evangélium közül az övé a leghosszabb. Írásában az ószövetségi szövegekből és a prófétai jövendölésekből kiindulva törekszik Jézus személyének és tanításának bemutatására, példákkal mutatja be, hogy a Messiásra vonatkozó jövendölések Jézus Krisztus személyében teljesedtek be.
    (c) Horváth István Sándor

    Imádság

    Urunk, Jézus, készséges szívvel hallgatjuk szavadat, amellyel követésedre hívsz minket. Nem akarunk süketként viselkedni, mint akik nem hallják, nem értik szavadat. Keressük saját boldogságunkat és mások életét is boldogabbá szeretnénk tenni. Add, hogy szavadban felismerjük az örök életre vezető igazságot! Erősíts minket, hogy mindig veled éljünk, veled járjuk életünk zarándokútját, s végül megérkezzünk az Atya örök országába.

     

     

    Kattintással jelezd, ha együtt imádkozol velünk!
    Ezt az imát 0 alkalommal imádkoztad el.
    Ezt az imát még nem imádkoztad el!

    Evangélium, elmélkedés imádságÉvközi 25. vasárnap

    Napi Ima0 imádkozás /layout/img/logo.png

    Szep
    20

    Evangélium

    Mt 20,1-16a

    Abban az időben Jézus ezt a példabeszédet mondta tanítványainak: A mennyek országa olyan, mint amikor egy gazda kora reggel kiment, hogy szőlőjébe munkásokat fogadjon. Miután napi egy dénárban megegyezett a munkásokkal, elküldte őket a szőlőjébe. A harmadik óra körül megint kiment, s látta, hogy mások is ácsorognak ott tétlenül a piactéren. Ezt mondta nekik: „Menjetek ti is a szőlőmbe, és ami jár, megadom majd nektek.” Azok el is mentek. Majd a hatodik és a kilencedik órában újra kiment és ugyanígy cselekedett. Kiment végül a tizenegyedik óra körül is, és újabb ácsorgókat talált. Megkérdezte tőlük: „Miért álldogáltok itt egész nap tétlenül?” Azok ezt válaszolták: „Mert senki sem fogadott fel minket.” Erre azt mondta nekik: „Menjetek ti is a szőlőmbe!” Amikor beesteledett, a szőlősgazda így szólt intézőjéhez: „Hívd össze a munkásokat, és add ki a bérüket, az utolsókon kezdve az elsőkig!” Először azok jöttek tehát, akik a tizenegyedik óra körül kezdtek, és egy-egy dénárt kaptak. Amikor az elsők jöttek, azt hitték, hogy nekik többet fognak adni, de ők is csak egy-egy dénárt kaptak. Amikor átvették, zúgolódni kezdtek a gazda ellen: „Ezek az utolsók csak egy órát dolgoztak, és ugyanúgy bántál velük, mint velünk, akik a nap terhét és hevét viseltük!” Ő azonban ezt felelte az egyiküknek: „Barátom, nem vagyok igazságtalan veled. Nemde egy dénárban egyeztél meg velem? Ami a tied, fogd és menj! Én ennek az utolsónak is annyit szánok, mint neked. Talán azzal, ami az enyém, nem tehetem azt, amit akarok? Vagy rossz szemmel nézed, hogy én jó vagyok?” Így lesznek az utolsókból elsők, és az elsőkből utolsók!

    Elmélkedés

    Kemény dió
    A szőlőmunkásokról szóló példabeszéd megértése és üzenetének elfogadása sokak számára túl kemény dió. Feltörhetetlen és felfoghatatlan. Hiába töröm fel számukra újra és újra ezt a diót, azaz hiába magyarázom el százszor és ezerszer, hogy semmiféle igazságtalanság nem történt, hanem csak az emberi irigység szól a méltatlankodókból, egyesek továbbra is csak azt hajtogatják, hogy itt bizony akkor is igazságtalanság történt, s ezzel szépen visszateszik a történetet a számukra feltörhetetlen dióhéjba.
    Elismerem, hogy első hallásra valóban igazságtalannak tűnik a történet, de érdemes jobban megvizsgálnunk, hogy mi történt. Igen, valóban bosszantó, hogy ugyanannyi fizetséget kaptak azok, akik egész nap fárasztó munkát végeztek, mint azok, akik csak egy fél napig vagy egyetlen óráig dolgoztak. Bosszantó, mert azt képzelnénk, hogy aki többet dolgozik, az több bért érdemel, mint aki kevesebbet dolgozik. Ez rendjén is volna, csakhogy Jézus története nem az emberi igazságosság elvére épít, főként nem az emberi irigységre, hanem Isten nagylelkűségéről szól. Az embernek pedig ezt a nagylelkűséget kellene megtanulnia Istentől. Mivel a példázatban szereplő gazda pontosan kifizette azt az egy dénár munkabért, amiben megállapodott a reggel munkába állókkal, ezért igazságtalanságról nem beszélhetünk. Az pedig már egy másik kérdés, hogy a gazda nagylelkű volt azokhoz, akik kevesebbet dolgoztak, mert ők is egy dénárt kaptak. Aki a gazda nagylelkűségét igazságtalanságnak tartja, az soha nem fogja megérteni a történet mondanivalóját, számára a dió feltörhetetlen marad. Nézegetheti, forgathatja, keresheti a nyitját, ütheti egyre nagyobb kalapáccsal, a dió egyre keményebb lesz minden ilyen ütéstől.
    A kemény dió feltöréséhez még egy szempontot érdemes előhoznunk. Jézus a mennyek országáról beszél itt. Az ember Istentől kapja a jutalmat, a fizetséget földi életéért, és ez az örök élet, az üdvösség. Isten ezt adja mindenkinek függetlenül attól, hogy valaki hosszabb vagy rövidebb életet élt.
    A fizetség, amit Isten ígér, mindenki számára ugyanaz. Ő nem tesz különbséget az emberek között, mindenkinek ugyanazt szeretné adni. Ha engedelmes szolgáiként élünk, számíthatunk erre a jutalomra. De irigység ne legyen bennünk! Inkább Istenhez hasonlóan mi is legyünk nagylelkűek! Tegyük fel magunknak a kérdést: sok-sok bűnünk miatt megérdemeljük az egy dénárt, az üdvösséget, az örök életet? Aztán próbáljunk meg őszintén válaszolni rá! Aligha érdemeljük meg. Az üdvösség nem érdemeink jutalma, hanem Isten ajándéka. Ha Isten csak igazságos volna, akkor mi büntetést érdemelnénk bűneink, hűtlenségünk, engedetlenségünk miatt. De Isten nem csak igazságos, hanem irgalmas is! Ha elnyerjük az örök életet, az nem a mi érdemeinknek, hanem Isten nagylelkűségének köszönhető!
    Befejezésül még egy gondolat a történethez: az egy dénárt úgy is felfoghatjuk, mint belépőjegyet a mennybe. Ezt a belépőt mindenkinek a kezében kell tartani és majd felmutatnia. Nem kell kettő, egy is elég. Nem szükséges jól bebiztosítanunk magunkat, hogy minden zsebünkbe teszünk egyet vagy kettőt, aztán majd egyet felmutatunk. Egy német mondás szerint „az utolsó ingnek nincs zsebe.” Zsebek nélküli ingben lépünk majd át a mennyországba. Örülj, ha Istennek végzett szolgálatodért megkaptad az egy dénárt! Fogd a kezedbe és indulj vele a mennybe!
    (c) Horváth István Sándor

    Imádság

    Istenünk! Te minden embert meghívsz szolgálatodra és megígéred nekünk az örök üdvösséget. Segíts, hogy egész életünkben neked szolgáljunk, a te nevednek szerezzünk dicsőséget. Szolgálatunkat szabadon vállaljuk és irántad való szeretetből végezzük az üdvösség reményében. Légy hozzánk igazságos és irgalmas! Segíts minket, hogy végső célunkat, az örök életet mindig szem előtt tartsuk és szüntelenül törekedjünk feléd! Tartsd távol tőlünk az irigységet, hogy örülni tudjunk annak, ha mások is az üdvösségre jutnak!

     

     

    Kattintással jelezd, ha együtt imádkozol velünk!
    Ezt az imát 0 alkalommal imádkoztad el.
    Ezt az imát még nem imádkoztad el!

    Evangélium, elmélkedés imádságszombat

    Napi Ima0 imádkozás /layout/img/logo.png

    Szep
    19

    Evangélium

    Lk 8,4-15

    Amikor egyszer a városokból nagy tömeg gyűlt Jézus köré, ő ezt a példabeszédet mondta nekik: „Kiment a magvető magot vetni. Amint vetett, némely szem az útfélre esett; ott eltaposták, és az égi madarak felcsipegették. Némely mag köves helyre esett. Alighogy kikelt, elszáradt, mert nem volt nedvessége. Némely pedig tövisek közé hullott. A tövisek felnőttek vele együtt, és elfojtották. A többi jó földbe hullott. Kikelt, és százszoros termést hozott.” E szavak után Jézus felkiáltott: „Akinek füle van, hallja meg!” Akkor megkérdezték tanítványai, hogy mi a példabeszéd értelme. Így válaszolt: „Nektek megadatott, hogy megértsétek Isten országának titkait. A többieknek csak példabeszédekben, hogy nézzenek, de ne lássanak, halljanak, de ne értsenek. A példabeszéd értelme ez: a mag Isten igéje. Az útfélre eső mag azokat jelenti, akik hallgatják az igét, de aztán jön az ördög, és kiveszi a szívükbe hullott igét, hogy ne higgyenek, és így ne is üdvözüljenek. A köves talajra hullott mag azokat jelenti, akik meghallgatják az igét, örömmel be is fogadják, de az nem ver bennük gyökeret. Egy ideig hisznek, de a kísértés idején elpártolnak. A tövisek közé eső mag azokat jelenti, akik meghallgatják az igét, de az élet gondjai, gazdagsága és élvezetei elfojtják bennük a növekedést, és termést nem hoznak. A jó földbe eső mag végül azokat jelenti, akik meghallgatják az igét, jó és erényes szívvel meg is tartják, és termést is hoznak állhatatosságban.”

    Elmélkedés

    Isten mindig készen áll arra, hogy tanítását a szívünkbe adja. Vajon mi mindig készen állunk-e arra, hogy ezt a tanítást befogadjuk szívünkbe? Jézus példabeszédében, amit a mai napon olvasunk az evangéliumban, elsősorban nem a magvető ember személye vagy tevékenysége áll a középpontban, hanem a magok, illetve a különféle talajok, ahová a magok hullanak a vetés során. Vannak, akik előítélettel hallgatják őt és emiatt nem nyíltak az igazság előtt. Látásukat és értelmüket elhomályosítják saját elképzeléseik és vágyaik, amit nagyobb bölcsességnek tartanak bármi másnál. „Nekem, ne mondja meg senki, hogy mi az igazság! Nekem ne mondja meg senki, hogyan éljek!” Ilyen dolgokat hangoztatnak azok, akik sem Isten útmutatásaira, sem embertársaik jó szándékú figyelmeztetéseire nem hallgatnak.
    Vannak, akik „az egyik fülemen be, a másikon ki” elvét követik Isten szavával kapcsolatban. Azt képzelik, hogy ez másoknak szól, de nekik nem. Nem érzik magukat érintettnek. Van saját világfelfogásuk, amin nem akarnak semmiképpen sem változtatni, mert az életvitelük megváltoztatásával járna együtt. Nekik nincs idejük és nincs szükségük az imára, az Istennel való beszélgetésre, kapcsolatra.
    Vannak, akik jó szívvel hallgatják Istent és bizalommal elfogadják irányítását, sugallatait. Engedik, hogy Isten szava megváltoztassa, átalakítsa életüket. Engedem-e, hogy Isten szava átformáljon és Krisztushoz tegyen hasonlóvá?
    (c) Horváth István Sándor

    Imádság

    Ó, Jézus, te mindenkinek egyforma nagylelkűséggel felajánlod szavadat és tanításodat. Ahogy a magvető nem tesz különbséget a földre vonatkozóan, hanem egyszerűen mindenütt vet, éppúgy te is egyformán intézed tanításod a gazdaghoz, a szegényhez, a bölcshöz, a tudatlanhoz, a buzgóhoz, a lustához, a bátorhoz és a gonoszhoz. Megkülönböztetés nélkül beszélsz mindenkihez. Add, Uram, hogy tanításodat figyelemmel hallgassam és állandóan eszemben tartsam, s erővel és bátran megvalósítsam.

     

     

    Kattintással jelezd, ha együtt imádkozol velünk!
    Ezt az imát 0 alkalommal imádkoztad el.
    Ezt az imát még nem imádkoztad el!

    Evangélium, elmélkedés imádságpéntek

    Napi Ima0 imádkozás /layout/img/logo.png

    Szep
    18

    Evangélium

    Lk 8,1-3

    Abban az időben Jézus bejárta a városokat és a falvakat, tanított és hirdette az Isten országát. Vele volt a tizenkettő és néhány asszony, akiket a gonosz lelkektől és a különféle betegségektől megszabadított: Mária, melléknevén Magdalai, akiből hét ördög ment ki; Johanna, Heródes intézőjének, Kuzának a felesége; Zsuzsanna és még sokan mások, akik vagyonukból gondoskodtak róla.

    Elmélkedés

    A mai evangéliumban szereplő asszonyok példája arra bátorít minket, hogy Istentől kapott adományainkkal és képességeinkkel Jézust szolgáljuk. Három évig tartó működése időszakában nagyon sokat volt úton. Nem csak a tizenkét apostol és a tanítványok nagyobb csoportja volt vele, hanem asszonyok is követték őt, valamint gondoskodtak róla.
    A részlet a Magdala városából származó Máriát említi meg, akit Mária Magdolna néven szoktunk említeni. Korábbi nehéz élethelyzetét jellemzi a leírás, miszerint Jézus hét ördögtől szabadította meg őt, tehát életébe jelentős fordulatot, megtisztulást, újjászületést hozott az Úr. Mária Magdolna kiváltsága és szeretetének jutalma az lett, hogy húsvét hajnalán ő találkozhatott elsőként a feltámadt Krisztussal. Egy Johanna és egy Zsuzsanna nevű asszony is név szerint kerül megemlítésre. Valószínűleg nem Jézus hívta őket, ahogyan kiválasztotta és meghívta az apostolokat, hiszen erről az evangélisták említést tettek volna. Ők egyszerűen Jézus mellé szegődtek és vele tartottak útjain. Bár a szó szoros értelmében nem voltak a Mester tanítványai, mégis talán éppen az ő személyükkel kezdett el kiszélesedni a tanítványok köre, amely mai értelmezés szerint magába foglalja mindazokat, akik Jézus követői, férfiakat és nőket egyaránt.
    Jézus közelében nekem is helyem van.
    (c) Horváth István Sándor

    Imádság

    Egyedül Te vagy az Úr, a mi Istenünk! Add, hogy készségesek legyünk befogadni az életet. Add, hogy legyen bennünk erő, hogy fölemeljük fejünket, és föltekintsünk Jézusra, akit értünk szegeztek keresztre. Add, hogy ne vesszünk el a hétköznapok gondjaiban, hanem vegyük észre az odafönn-valókat. Add, hogy a világosságban járjunk, ne pedig bűneink sötétségében. Köszönjük, hogy Fiadban, Jézus Krisztusban az igazi Világosság jött közénk. Add, hogy fölismerjük őt, neki szolgáljunk, ne pedig bálványoknak. Add, hogy mindig úgy járhassuk életünk útját, hogy sose veszítsük szemünk elől: Egyedül Te vagy az Úr, a mi Istenünk.

     

     

    Kattintással jelezd, ha együtt imádkozol velünk!
    Ezt az imát 0 alkalommal imádkoztad el.
    Ezt az imát még nem imádkoztad el!

    Evangélium, elmélkedés imádságcsütörtök

    Napi Ima1 imádkozás /layout/img/logo.png

    Szep
    17

    Evangélium

    Lk 7,36-50

    Abban az időben egy farizeus meghívta Jézust, hogy étkezzék nála. Betért hát a farizeus házába, és ott asztalhoz ült. Élt a városban egy bűnös nő. Amikor megtudta, hogy Jézus a farizeus házában van vendégségben, alabástromedényben illatos olajat hozott. Megállt hátul Jézus lábánál. Sírt, könnyeivel öntözte Jézus lábát, majd hajával megtörölte, és csókolgatta. Végül pedig megkente illatos olajjal. Ennek láttára a vendéglátó farizeus így szólt magában: „Ha ez próféta volna, tudná, hogy ki és miféle, aki érinti őt: hogy ez egy bűnös nő.” Jézus akkor hozzá fordult: „Simon, mondanék neked valamit.” Az így válaszolt: „Mester, beszélj!” „Egy hitelezőnek két adósa volt. Az egyik ötszáz dénárral tartozott neki, a másik ötvennel. Nem volt miből fizetniük, hát elengedte tartozását mindkettőnek. Melyikük szereti most jobban?” „Úgy gondolom az, akinek többet engedett el” – felelte Simon. „Helyesen ítéltél” – válaszolta Jézus. Majd az asszony felé fordulva így szólt Simonhoz: „Látod ezt az asszonyt? Betértem házadba, s te nem adtál vizet a lábamra. Ez viszont könnyeivel öntözte a lábamat, és hajával törölgette. Csókot sem adtál nekem, ez meg szüntelenül csókolgatja lábamat, amióta csak bejött. Aztán te nem kented meg fejemet olajjal. Ez meg kenetet öntött a lábamra. Azt mondom hát neked, sok bűne bocsánatot nyert, mert nagyon szeretett. Akinek keveset bocsátanak meg, az kevésbé szeret.” Aztán így szólt az asszonyhoz: „Bocsánatot nyertek bűneid. Menj békével!”

    Elmélkedés

    Senki, aki Jézussal találkozik, nem maradhat közömbös az Úr iránt, mert Isten irgalma megérinti őt. Ezt az igazságot szemlélteti a mai evangélium, a bűnös nő története.
    A farizeusok többször is megvádolták Jézust azzal, hogy bűnösökkel találkozik, érintkezik. Vélekedésük alapja az volt, hogy a mózesi törvények szerint a nyilvános bűnösökkel való érintkezés tisztátalanná tette az embert, ezért tilos volt.
    A farizeusok vádja igaz, Jézus valóban nem hárította el a bűnösök közeledését. A történet szerint Jézus egy Simon nevű farizeusnál van vendégségben, amikor váratlanul megjelenik egy asszony, akiről mindenki tudta a városban, hogy bűnös. A házigazda és meghívott vendégei is egyaránt tisztában voltak ezzel. Nem tudni, hogyan juthatott be a házba az asszony, de ez lényegtelen is számunkra. A bűnös nő szeretetét fejezi ki azzal, hogy drága olajjal keni meg Jézus lábát, majd pedig hajával megtörli. Cselekedetét nem feltétlenül a bűnbánat jelének kell tekintenünk, bár Jézus az asszony bűneinek megbocsátásáról beszél később.
    A vendéglátó Simon és a többi jelenlévő meglepődhettek azon, hogy Jézus nem utasítja vissza az asszonyt, nem akadályozza meg cselekedetét, hanem a védelmébe veszi őt. Természetesen nem korábbi életének bűnös cselekedeteit helyesli, hanem azért védi és dicséri őt, mert befogadta Isten irgalmát. Az irgalom, a megbocsátás megváltoztatta az ő életét.
    Engedem-e, hogy Isten irgalma megérintsen?
    (c) Horváth István Sándor

    Imádság

    Istenem! Te vagy, aki megalkottál, aki ismersz. Tőled kaptam az életemet, képességeimet, testvéreket magam mellé és naponta a számtalan kegyelmet. A kevesebbet vagy a talentumot azért adtad, hogy akaratodat teljesítsem. Tudom, hogy minden embert üdvözíteni akarsz. Vonj be engem is tervedbe, hogy minél több embernek el tudjalak vinni. Ígérem, mások elől nem rejtem el azokat a dolgokat, amelyek az életemben jóságodat és szeretetedet hirdetik, hanem engedem, hogy szereteted általuk terjedjen a világban.

     

     

    Kattintással jelezd, ha együtt imádkozol velünk!
    Ezt az imát 0 alkalommal imádkoztad el.
    Ezt az imát még nem imádkoztad el!

    Evangélium, elmélkedés imádságszerda

    Napi Ima0 imádkozás /layout/img/logo.png

    Szep
    16

    Evangélium

    Lk 7,31-35

    Egy alkalommal Jézus így szólt a néphez: „Kihez hasonlítsam e nemzedék fiait? Kihez is hasonlítanak? Olyanok, mint az utcán tanyázó gyermekek, akik így kiáltoznak egymáshoz: „Furulyáztunk, de nem táncoltatok. Siránkoztunk, de nem zokogtatok.” Eljött Keresztelő János: kenyeret nem eszik, bort nem iszik. Erre azt mondjátok: „Ördöge van.” Eljött az Emberfia, eszik és iszik. Erre meg azt mondjátok: „Nézd a falánk és borissza embert, a vámosok és a bűnösök barátját!” Az Isten bölcsességét azonban fiai igazolták.”

    Elmélkedés

    A gyermekek legkedvesebb időtöltése a játék. Amikor játszanak, semmi másra nem figyelnek, teljesen átadják magukat a játék okozta izgalomnak és örömnek. A mai evangéliumban Jézus egy mondókát idéz, amely minden bizonnyal egy gyerekjáték eleme volt. A mondóka így hangzik: „Furulyáztunk, de nem táncoltatok. Siránkoztunk, de nem zokogtatok.” Jézus olyan gyerekekről beszél, akik csalódottak. Talán nem csatlakozik valaki a játékhoz.
    Mit akar nekünk tanítani az Úr? A közömbösség, az érdektelenség, a süket fülek megakadályoznak minket abban, hogy Isten szavát meghalljuk. Jézus az Isten országáról szóló örömhírt hirdette, amely örömöt és reményt ébresztett azokban, akik nyitott szívvel és értelemmel hallgatták őt. Ugyanakkor szavait egyesek elutasítják, vagy meg sem hallgatják. Bezárják fülüket az igazság előtt, de még ennél nagyobb probléma, hogy a szívüket is bezárják. Az üdvösség tanítása Keresztelő János és Jézus által eljutott az emberekhez, de egyesek mit sem törődtek vele, tovább folytatták bűnös életüket. Ők Keresztelő Jánost ördögtől megszállottnak nevezték, Jézust pedig bűnösökkel barátkozó embernek, akinek szava nem érdemel hitelt.
    Ha komolyan veszem, hogy Jézus tanítványa vagyok, akkor a hallott tanítást életre kell váltanom. Semmi nem akadályozhat meg abban, hogy tiszta szívvel, bátorsággal és örömmel kövessem az Urat.
    (c) Horváth István Sándor

    Imádság

    Mindenható Istenünk! Te mindenkit meghívsz a veled való közösségre és senkit sem zársz ki szeretetedből. Minden embernek felkínálod az üdvösséget és megmutatod, milyen úton érhetjük azt el. Egyedül mi, emberek zárhatjuk ki magunkat azzal, ha elutasítunk téged, megtagadjuk a neked való engedelmességet és semmibe vesszük törvényeidet. Hálásak vagyunk azért, hogy minden embernek, nekünk is és minden embertársunknak megadod a segítséget ahhoz, hogy üdvözüljünk.

     

     

    Kattintással jelezd, ha együtt imádkozol velünk!
    Ezt az imát 0 alkalommal imádkoztad el.
    Ezt az imát még nem imádkoztad el!

    Evangélium, elmélkedés imádságkedd

    Napi Ima0 imádkozás /layout/img/logo.png

    Szep
    15

    Evangélium

    Lk 2,33-35

    Jézus atyja és anyja ámulva hallgatták mindazt, amit Simeon mondott. Simeon pedig megáldotta őket, és így szólt Máriához, Jézus anyjához: „Lám, e Gyermek által sokan elbuknak és sokan feltámadnak Izraelben! Az ellentmondás jele lesz ő – még a te lelkedet is tőr járja át –, hogy napfényre kerüljenek sok szívnek titkos gondolatai!”

    Elmélkedés

    A tegnapi ünnepen, a Szent Kereszt felmagasztalása napján figyelmünket Krisztus keresztjére, megváltásunk forrására és üdvösségünk eszközére irányítottuk.
    Ma pedig a fájdalmas Szűzanyára gondolunk, a keresztre feszített Jézus édesanyjára, aki a Golgota hegyén végignézte fia szenvedését és halálát. Nem beletörődésből fakadó tehetetlen szemlélés volt ez Mária részéről, hiszen lelke mélyéig átérezte mindazt a gyötrelmet, fájdalmat, amit Jézus érzett. Mária egyesült a kereszten szenvedő fiával. Így teljesedett be az a jövendölés, amelyet Jézus templomi bemutatása alkalmával Simeon mondott neki: „a te lelkedet is tőr járja át.” Erről a jövendölésről olvasunk a mai evangéliumban.
    A Jézus születéséhez kapcsolódó evangéliumi részek után, amelyek a Megváltó által hozott szabadulásról és békéről szólnak, fordulatot jelent Simeon jövendölésében a szenvedés és a fájdalom említése mind a gyermekre, mind édesanyjára vonatkozóan.
    Valószínűleg Mária nem fogta fel ebben az órában Simeon szavainak jelentését és jelentőségét, de egészen biztos, hogy a kereszt mellett állva eszébe jutott, amit egykor az idős ember mondott neki a jeruzsálemi templomban.
    Együttérzek-e a kereszten szenvedő Krisztussal? Együttérzés van-e bennem Mária iránt? Együttérzés ébred-e bennem embertársam iránt, akiben Krisztus szenved?
    (c) Horváth István Sándor

    Imádság

    Uram, áldd meg földünket, amelyre leszáll az éj sötétje, áldd meg a városokat és a falvakat! Küldd a hazatérő édesapa elé gyermekeit a mosoly angyalával arcukon! Simítsd el a házastársak nézeteltéréseit. Szerezz békét a testvérek között! Tedd derűssé ezt a néhány órát mindegyikük számára, hogy legalább, amikor együtt vannak, ne szidalmazzon téged senki, hanem szeressen! Imádkozom mindazokért, akik ma este nem imádkoznak hozzád. Szeretlek téged mindazokért, akik már nem szeretnek téged.

     

     

    Kattintással jelezd, ha együtt imádkozol velünk!
    Ezt az imát 0 alkalommal imádkoztad el.
    Ezt az imát még nem imádkoztad el!

    Evangélium, elmélkedés imádsághétfő

    Napi Ima0 imádkozás /layout/img/logo.png

    Szep
    14

    Evangélium

    Jn 3,13-17

    Abban az időben Jézus ezt mondta Nikodémusnak: Senki sem ment föl a mennybe, csak az, aki a mennyből alászállott: az Emberfia, aki a mennyben van. Ahogy Mózes fölemelte a kígyót a pusztában, úgy fogják fölemelni az Emberfiát is, hogy aki hisz benne, el ne vesszen, hanem örökké éljen. Mert úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta oda, hogy aki benne hisz, el ne vesszen, hanem örök élete legyen. Isten nem azért küldte Fiát a világba, hogy elítélje a világot, hanem hogy általa üdvözüljön a világ.
    Elmélkedés

    Ma, a Szent Kereszt felmagasztalásának ünnepén lélekben elzarándoklunk Jeruzsálembe, a Golgota hegyére és feltekintünk Krisztus keresztjére. A keresztből fakad számunkra a megváltás. A kereszt a kegyelem forrása. A keresztből gyógyító és lelket formáló erő árad. A kereszt utat mutat számunkra a földi életből a menny felé. A kereszt titokzatos módon magában foglalja a jövőt, a reményt, a feltámadást. A kereszt Isten szeretetének jele és bizonyítéka. A kereszt nem elutasítandó, hanem felveendő és hordozandó eszköz, amely egyesít minket a szenvedő Krisztussal.
    Mi volt az értelme Krisztus kereszthalálának? Ha Jézus csupán ember lett volna, halála hasonlított volna azoknak a bűnözőknek a halálához, akiket keresztre feszítéssel végeztek ki abban az időben. De hitünk szerint Jézus nem csak valóságos ember, hanem valóságos Isten is, ezért halála a megváltást jelenti nekünk. A kereszten Isten Fia halt meg, ő áldozta fel az életét. Isten üdvözítő tervét és annak megvalósulását így foglalja össze az evangélium: „Isten azért küldte el Fiát a világba, hogy általa üdvözüljön a világ.” Krisztus keresztjében ismerhetjük fel az üdvösség egyedüli eszközét. A keresztet szemlélve megérthetjük, hogy számunkra is csak a szenvedésen és a halálon át vezet út az örökkévalóságba.
    (c) Horváth István Sándor

    Imádság

    Urunk, Jézus Krisztus! Kereszthalálod mutatja, hogy mit jelent az élet teljes odaadása, az élet szeretetből való feláldozása. A szeretet mértéke csak a teljesség lehet. Ami ennél kevesebb, az önzés. Ha kevesebbet akarunk adni Istennek, akkor önzőek vagyunk és nem ismerjük a mindent odaadó szeretetet. Amikor a szeretetet gyakoroljuk az sosem önmagunk vagy emberségünk feladása, hanem éppen emberségünk legmélyebb megélése, kifejezése. Segíts, hogy értelmünkkel Isten megismerésére törekedjünk, szívünk minden érzését felé irányítsuk és lelkünk minden idegszálával rá figyeljünk. Add, hogy a szeretet valóban belülről, szívünk és lelkünk mélyéről fakadjon!

     

     

    Kattintással jelezd, ha együtt imádkozol velünk!
    Ezt az imát 0 alkalommal imádkoztad el.
    Ezt az imát még nem imádkoztad el!

    Evangélium, elmélkedés imádságÉvközi 24. vasárnap

    Napi Ima1 imádkozás /layout/img/logo.png

    Szep
    13

    Evangélium

    Mt 18,21-35

    Abban az időben: Péter odament Jézushoz, és megkérdezte: „Uram, ha vétkezik ellenem testvérem, hányszor kell megbocsátanom neki? Talán hétszer?” Jézus így felelt: „Nem mondom, hogy hétszer, hanem hetvenszer hétszer. A mennyek országa olyan, mint amikor egy király el akart számolni szolgáival. Amikor elkezdte, odahozták egyik adósát, aki tízezer talentummal tartozott. Mivel nem volt miből megfizetnie, az úr megparancsolta, hogy adják el őt, a feleségét, a gyermekeit, és mindenét, amije csak van, és így törlessze adósságát. De a szolga leborult előtte, és úgy kérlelte: Légy türelemmel irántam, mindent megfizetek. Az úr szíve megesett a szolgán: szabadon bocsátotta őt, sőt még az adósságát is elengedte. A szolga kiment, és találkozott egyik szolgatársával, aki neki száz dénárral tartozott. Elkapta és fojtogatni kezdte: Add meg, amivel tartozol! Szolgatársa térdre hullott előtte, és kérlelte: Légy türelmes irántam, mindent megfizetek! De ő nem engedett, hanem ment, és börtönbe vetette, míg meg nem fizeti tartozását. Amikor szolgatársai látták a történteket, nagyon elszomorodtak. Elmentek és elbeszélték uruknak. Akkor az úr magához hívatta őt, és így szólt hozzá: Te, gonosz szolga! Amikor kérleltél, én minden tartozásodat elengedtem neked. Nem kellett volna neked is megkönyörülnöd szolgatársadon, mint ahogy én megkönyörültem rajtad? És az úr nagy haraggal átadta őt az őröknek, míg meg nem fizet mindent, amivel tartozik. Az én mennyei Atyám is így tesz veletek, ha tiszta szívből meg nem bocsát mindegyiktek a testvérének.”
    Elmélkedés

    Királyi és keresztényi erény
    Aki mérlegelés tárgyává teszi vagy feltételekhez köti, hogy megbocsásson-e embertársának, ha vét ellene, az nagyon ingoványos, mocsaras területre tévedt, ahonnan mihamarabb ki kell kerülnie, különben elsüllyed. A megbocsátás virága nem képes nőni a mocsárban, hanem egyedül a békességre törekvés szikláin virágzik. „Uram, ha vétkezik ellenem testvérem, hányszor kell megbocsátanom neki? Talán hétszer?” – fordul Péter apostol Jézushoz a mai evangéliumban. Meglepő választ kap: „Nem hétszer, hanem hetvenszer hétszer.” Nem kell hozzá komoly matematikai ismeret, könnyen ki tudjuk számolni, hogy hetvenszer hét, az 490. De ez nem azt jelenti, hogy a négyszázkilencvenegyedik sértést és az utána következőket nem kell megbocsátanunk. Jézus egy nagy számot mond, hetvenszer akkorát, mint amire Péter gondol, s ezzel azt jelzi, hogy a megbocsátáskor nincs helye sem a méricskélésnek, sem a számolgatásnak. A megbocsátásnak nincsenek, nem lehetnek határai.
    Az ősi időkben a megbocsátást a királyok erényének tartották. Az emberi kapcsolatokat alapvetően igazságosság jellemzi. A régi időkben ugyanúgy, mint napjainkban. Ha az emberek nem képesek egymás között elintézni vitás ügyeiket, akkor közbelép a bíróság, az igazságszolgáltatás. A bírói döntések lényege, hogy azok igazságosak legyenek, azaz a bűnös kellő mértékű büntetést kapjon, és az ártatlan fél valamilyen kártérítésben részesüljön. A régi időkben a királyoknak mindenkor megvolt az a kiváltságuk, hogy a bűnösnek megkegyelmezzenek, megbocsássanak. Ha az igazságosság elve szerint büntetést érdemelne valaki, a király megbocsáthat neki, kegyelemben részesítheti őt. Ezért mondjuk, hogy a megbocsátás a királyok erénye. A mai joggyakorlatban is jelen van egyébként ez a régi kiváltság. Az uralkodó, az államfő bizonyos esetekben kegyelmet adhat.
    A keresztény felfogás szerint a megbocsátás forrása az Isten, az irgalomban gazdag Isten. A béna ember meggyógyítása történetében olvassuk a következőt: „Ki más bocsáthatja meg a bűnöket, mint egyedül az Isten?” (Lk 5,21). De az újszövetségi Szentírásban más helyeken is ugyanezzel a gondolattal találkozunk. A megbocsátás forrásáról, Krisztus engesztelő kereszthaláláról így tanít Szent Pál apostol a rómaiakhoz írt levelében: „Mindnyájan vétkeztek és nélkülözik az Isten dicsőségét. Megigazulásukat azonban ingyen kapják, Isten kegyelmének erejéből, Jézus Krisztus megváltása árán” (Róm 3,23-24). Isten szeretetből bocsát meg. Erről így ír Szent Pál: „Isten azzal tesz tanúságot irántunk való szeretetéről, hogy Krisztus meghalt értünk, amikor még bűnösök voltunk” (Róm 5,8). Amikor az ember megbocsát, akkor az irgalmas Istent utánozza. Ennek igazolására feltétlenül megemlítendő Jézus tanítása, amelyet a Mi Atyánk kezdetű imádságban rendszeresen elmondunk: „Bocsásd meg vétkeinket, miképpen mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezőknek” (Mt 6,12 és Lk 11,4). Ugyanezt írja Szent Pál az efezusiaknak írt levelében: „Egymás iránt legyetek jóságosak, könyörületesek, bocsássatok meg egymásnak, ahogy Isten is megbocsátott nektek Krisztusban” (Ef 4,32).
    A megbocsátással kapcsolatban Jézus egy példabeszédet mond a szívtelen, a kegyetlen szolgáról, akinek nagy összegű tartozását elengedte az úr, de ő ezután könyörtelenül követelt egy kisebb tartozást társától. Könyörtelenségéről értesülve az úr végül megbüntette őt. A szívtelen szolga esete emlékeztessen minket a megbocsátás fontosságára. A megbocsátás nem csak a királyok erénye, hanem minden keresztény emberé.
    (c) Horváth István Sándor

    Imádság

    Istenünk, irgalmas Atyánk! Hisszük, hogy a szeretet erősebb a bűnnél. A tőled tanult szeretet vezet bennünket a törekvésben, hogy békében éljünk veled, a mi Atyánkkal és embertársainkkal. A veled való kapcsolatunkban újra és újra megtapasztalhatjuk az irgalmat, amelyet emberi kapcsolatainkban is gyakorolnunk kell. A harag, a bosszú, a megtorlás nem lehet jelen embertársainkkal való kapcsolatunkban, mert képmutatás volna részünkről tőled gyógyulást kérni bűneinkre, ha szívünkben harag él felebarátunk iránt. Irgalmas jóságod és megbocsátó szereteted legyen példa számunkra, hogy mindig készek legyünk szeretetből, tiszta szívvel megbocsátani. Taníts minket megbocsátó lelkületre!

     

     

    Kattintással jelezd, ha együtt imádkozol velünk!
    Ezt az imát 0 alkalommal imádkoztad el.
    Ezt az imát még nem imádkoztad el!

    Küldetésünk

    Amikor a szeretet és a béke nyelvét használjuk, ez lehetővé teszi számunkra, hogy párbeszédet folytassunk másokkal, még azokkal is, akik különböznek tőlünk. Ezzel a párbeszéddel kezdjük jobban megérteni egymást, lehetővé téve számunkra, hogy kövessük Jézust egy békésebb világ megteremtésében. ​​​​​​A Kattints és Imádkozz egy lehetőség, hogy a most élő generációk a digitális világban megváltozzanak. "Isten hűséges és a reményünk benne olyan, mint egy szilárd horgony az égben."