107907 ima található a honlapon, összesen 258056 imádkozás. Regisztrálj, majd kattints és imádkozz!

Szeretetláng Lelki Napló

Szeretetláng Lelki Napló
Naponta frissül

A Szeretetláng egy Magyarországról kiindult világméretű mozgalom, mely az Eucharisztikus lelkiséget szeretné felkínálni egy sajátos Szűz Mária tiszteleten keresztül. Célja, hogy az Új Evangelizáció támogató eszköze legyen azáltal, hogy előmozdítja a családokban az együtt-imádkozást, mint a személyes és közösségi megszentelődést, hogy a családok így „szentéllyé” váljanak. A Társulás lelkisége az Isten Szaván, az Anyaszentegyház tanításán és a Szeretetláng Lelki Napló üzenetein nyugszik, hogy általuk tanítványokká és küldöttekké legyünk. A „Szeretetláng Lelki Napló” Kindelmann Károlyné szül. Szántó Erzsébet 1913–1985 (Erzsébet aszszony) 1961-1983-ig kapott magánkinyilatkoztatásait tartalmazza. Az alábbiakban e Napló teljes, kritikai kiadását közöljük.

A füzetekben foglalt üzenetekre való hivatkozás módjaként az ún. „forrás hivatkozást” választottuk oly módon, hogy közöljük az eredeti kötet számát római számmal írva, illetve az oldalszámot arab számmal jelezve, amely oldalon a szövegrész az eredetiben szerepelt, például az első füzet 63. oldalára való utalás: (I/63.).

Erzsébet asszony a Lelki Naplóját kézzel (kék töltőtollal és piros rostirónnal) írta le. Egyes fontos közléseket kifejezetten pirossal kellett beírnia, másokat alá kellett húznia, erre vonatkozóan kifejezett utasításokat kapott magánkinyilatkoztatásaiban.

Jelen kritikai kiadásunknál az eredeti szövegben található aláhúzásokat dőlt betűvel szedtük, a piros színnel írt részeket pedig vastagon szedve érzékeltettük. Nyilvánvaló, hogy a leírtakat Erzsébet asszony utólag átolvasta és igyekezett nyelvtanilag korrigálni, így például a hibásan kis kezdőbetűvel írt szavakat a kézírásos szövegben jól látható módon nagy kezdőbetűre javította. Sőt maga is utal rá, hogy a szöveget átolvasta és javította, miként a III. füzet végén megjegyzi: „Hűségesen, pontosan írtam a közléseket. A javításokat magam eszközöltem.”

A Naplóban találhatunk a szövegbe szúrt, vagy a lap szélére írt megjegyzéseket is, mint például: „Fontos!” (II/33.). Ezek nagy része Erzsébet asszony saját kezű bejegyzése, aki a naplóírás közben néha utólag megjegyzéseket fűzött egyes szakaszokhoz. Ezeket a bejegyzéseket, ha érdemleges információkat hordoznak, például: „Ez fontos!” (I/115.), akkor dőlt betűvel, jobbra zárva, még mondat közben is meghagytuk.

 

A Naplóban tapasztalható nyelvezetbeli nehézségek Erzsébet asszony alacsony iskolai végzettségéből fakadtak, mely akadályozta őt abban, hogy írásbeli stílusa gördülékeny és nyelvileg korrekt legyen.

A füzetek írásában esetenként visszamenőlegességet tételezhetünk fel. Erzsébet asszony hozzáállása a kapott üzenetekkel kapcsolatosan az volt, hogy adott esetben egy-egy tanítás még folytatódhat, nemegyszer éppen az Úrtól kapott a szöveg későbbi folytatására ígéretet. A kihagyások és a dátum-eltolódások jelentős részben ezzel magyarázhatók. Mivel azonban sok bejegyzésnél csak hónapot, napot jelölt, feltételezhető, hogy olykor maga is „eltévedt” az évszámokat illetően. Példa erre, hogy míg az eredeti szövegben a II/16. oldalon tévesen „1963. október 15.”dátumozású bejegyzés szerepel, a II/17. oldalon viszont újra visszatér az 1962-es dátumhoz („1962. október 19.”). Kritikai kiadásunkban az ilyen nyilvánvaló elírásokat korrigáltuk, azonban az utólag bejegyzett (és nem csupán elírt dátumozású) üzeneteket, melyek nem illeszkednek bele a többi üzenet kronológiai sorrendjébe, nem helyeztük át az időrendnek megfelelően, mert mindenben a szöveg eredeti struktúráját kívántuk követni.

Erzsébet asszony az üzeneteket tartalom szerint is csoportosította, így előfordulhat, hogy nem tévedés miatt kerültek olyan üzenetek is egymás mellé, melyeknek az időrendi sorrend miatt nem kellett volna egymás mellé kerülniük. Ugyanakkor az is kitűnik a Naplóból, hogy a dátum nem feltétlenül azt a napot jelöli, amelyen az üzenetet kapta, hanem azt is jelölheti, amikor azt a látnok leírta, vagy azt

a Napló szövegébe illesztette.

Redakciónk során az alábbi jelöléseket alkalmaztuk:

A /…/ zárójel az eredeti szövegben lévő zárójelet jelöli

A (…) zárójel a 2003-ban és 2009-ben készült nyelvhelyességi

korrekció során beillesztett szövegértést segítő kiegészítő szövegelemeket jelzi, általában néhány szót, mely nem változtatja meg a tartalmat, csak segíti a gördülékeny fogalmazást. Például: „Látod, ezért is le kell mondanod (magadról) egészen.” (I/103.)

A […] zárójel a „Dr. Kovács Zoltán, A »SZERETETLÁNG LELKI NAPLÓ« TEOLÓGIAI VIZSGÁLATA, Budapest, 2009.” dokumentum által javasolt szövegkihagyásokat jelöli, illetve azokat a szövegkihagyásokat, melyeket maga Erzsébet asszony kért a Lelki Naplóba írt utasítással (például: „Kifelé nem kell erről beszélni” II/39.).

A (–) jelzés a Napló dátumozásában található hiányosságokat jelöli, ahol az eredeti szöveg nem tartalmaz egy adott bejegyzésre vonatkozólag hónap vagy nap megjelölést. Például: 1962. május (–), vagy: 1963 (–).

A Naplóban szereplő neveket a diszkréció okán rövidítésekkel helyettesítettük.

A szöveget néhol lábjegyzetekkel láttuk el. A beillesztett jegyzetek mindegyike tőlünk származik, nem része a Naplónak, ezért a (Szerk.) megjegyzéssel láttuk el őket. Ezek egy része teológiai magyarázatokat, pontosításokat tartalmaz, illetve utalásokat a dr. Kovács Zoltán mariológus által írt teológiai értékelésre, ahol az adott kérdés helyes teológiai megvilágításba kerül. A lábjegyzetek másik része technikai jellegű utalásokat tartalmaz a szövegre vonatkozóan.

Szeretetláng Lelki Napló - II. füzet 1963. augusztus 31. és szeptember 1.II/116-117

Napi Ima3 imádkozás /layout/img/logo.png

Máj
22

1963. augusztus 31.

Az esti szentmisén is részt vettem. Utána még sokáig Vele maradtam, hosszan könyörögtem hozzá. A sekrestyés nővér, aki nem vett észre, az ajtót rám zárta. Ketten maradtunk, Isten és én. Én könyörgő imámban elmerültem, a szenvedő lelkekért könyörögtem. Lelkemet nagy vágy égette, hogy minél többen kiszabaduljanak a szenvedés helyéről. Nagy vágyakozásom közben a Szűzanya így szólt: „Kislányom! Lelked nagy vágyát és részvétét, melyet a szenvedő lelkek iránt érzel, megjutalmazom. Eddig három Üdvözlégyet mondtál tiszteletemre egy lélek kiszabadulásáért. Most, hogy vágyad csillapodjon, tíz lélek fog ezentúl kiszabadulni.” Alig tudtam értelmemmel felfogni ezt a nagy jóságot. Hálálkodó szavak helyett csak egy nagy sóhaj jött ajkamra:„Irgalmasságnak szent Anyja, hála, hála a sok kegyelemért!
 

1963. szeptember 1. – hétfő

Ez a nap a szenvedő papi lelkekért felajánlott böjt. Úgy, ahogy az Üdvözítő kérte tőlem, kenyéren és vízen való böjtöléssel egy szenvedő papi lelket szabadítok ki a tisztítóhelyről. A böjt némileg elgyengít, mivel a házimunkámat most is a megszokott módon végzem, vagyis gyermekeimnek segítek. Munkám végeztével estefelé az Úr Jézushoz mentem. A Benne való elmerülést egy váratlan kellemetlenség zavarta meg. El kellett köszönnöm az Úr Jézustól. Amint hazafelé mentem, így szólt: „Várlak otthon. Ugye, sietsz haza? Ott leszek kis szobácskánkban, mire hazajössz.” Igen meghatódtam, s az Ő jelenlétében elfogyasztottam szerény kis vacsorámat, mely csak kenyér volt.Az Úr Jézus ott volt velem. Nem láttam, de jelenlétének érzetével bizonyította ezt. A nagy fáradtságom miatt nem tudtam sokáig fennmaradni, hogy térden állva imádjam Őt. Az Úr Jézus végtelen jósággal és figyelmességgel így szólt: „Pihenj csak le! Én még egy kissé itt időzöm nálad. Érezd az Én áldott, szent jelenlétemet és Szívem nagy bánatát, melyet megosztok veled. A mi szívünk együtt dobbanjon!”

Könnyeim megeredtek. A bűneim fölötti bánatot úgy fokozta bennem, hogy csak könnyeimet tudtam hullatni. Ennyi jóság és figyelmesség, mellyel Ő elhalmoz, kit ne indítana könnyekre? Az áhítatos csendben Ő állt mellettem, s utána elköszönt. „Pihenj békében! Én megyek szíveket keresni.”Ahogy éreztem, hogy áldott, szent jelenléte távolodik, utánaszóltam zokogó hangon: „Hová mégy, imádott Jézusom?” Ő bánattal teli hangon válaszolt: „Csak megyek. Legelőször is a Nekem szentelt lelkeket keresem fel, felkínálom nekik újra és újra kegyelmeimet.

Kattintással jelezd, ha együtt imádkozol velünk!
Ezt az imát 0 alkalommal imádkoztad el.
Ezt az imát még nem imádkoztad el!

Szeretetláng Lelki Napló - II. füzet 1963. augusztus 22., 26. és 30.II/114-115

Napi Ima3 imádkozás /layout/img/logo.png

Máj
21

1963. augusztus 22.

A Szent Szűz Szeplőtelen Szívének ünnepén betegen fekszem. A magas láz már elhagyott a délelőtt folyamán. A Szent Szűz tiszteletére a rózsafüzért imádkoztam. Imádság közben az Úr Jézus szavaival tisztelt meg. Igen meglepett az, amit mondott, mert az, amire most választ adott, már régen történt. A nagy megaláztatás és szenvedés, melyből akkor nekem bőven kijuott, napokon át felkavarta lelkem csendjét és az Úr Jézusba vetett bizalmamat. Abban az időben többször is megkérdeztem az Urat, hogy nem az én képzelődésem volt-e az, hogy Ő és a Szent Szűz M. atyához irányítottak, hogy vállalja el és tekintse szent kötelességének lelkem vezetését? Én utána még magamban vajúdtam, és néhányszor megkérdeztem az Úr Jézust, nem estem-e hamis képzelődés áldozatává? Mivel erre az Úr Jézustól akkor választ nem kaptam, igen sokat szenvedtem. De most már rég napirendre tértem felette, és nem is gondoltam rá. „Leánykám, nagy tisztelettel és megértő szeretettel méltányolom eddigi türelmes szenvedésedet és megaláztatásodat. Kis napraforgóm, minden kis magocskába külön szenvedéssel és a Reám hagyatkozó bizalommal lehet csak az értékes olajcseppeket összegyűjteni. S csakis az isteni Nap az, mely ezeket meg is tudja érlelni lelkedben, és csakis így lehet a lelkek hasznára is fordítani. Látod, az atyának is, akihez küldtelek, szabad akarata van. Ugye, ő megmondta neked, hogy neki kételyei vannak? S Én mondom, hogy most sem tiszta előtte (az ügy). Ő nem tért napirendre felette, és nem ment előtte feledésbe. Lelkében még mindig homályos az a határozott utasítás, amellyel hozzá küldtelek. De minden beigazolt lesz, és a te szenvedésed értéke és érdemei meglesznek.Viszont neki is szenvednie kell. Megmondtam neked, aki bármit is tud Anyánk Szeretetlángjáról, annak csakis szenvedések és megaláztatások által lehet érdemet szerezni, hogy méltó legyen ügyünk szolgálatára.


1963. augusztus 26.

„El kell indulnod szeptember hónapban Szeretetlángomat tovább sürgetni. Az Én szavaimon kívül semmit ne beszélj, csak add át üzenetemet a püspök atyának. Én kérem, vegye kezébe szent ügyemet. Csak ha kérdeznek, arra válaszolj, és légy nagyon alázatos!” Ezeket a sorokat az Úr Jézus kérésére húztam alá.


1963. augusztus 30.

Gyóntatóm nem engedett el a püspök atyához (Gy. atya volt).

„Ne akarj többnek tűnni! Tudod, miért mondom ezt? Légy tisztában az Én illemszabályaimmal. Csak írd szavaimat úgy, amint tudod. Nem kell azt neked másokkal kijavíttatni. Örülök, hogy szent tisztelettel vagy szavaim iránt, de nem kell az illem és helyesírás szabályaival megtisztelned.Te csak maradj egészen kicsi és tudatlan. Mondtam már, hogy így vagy kedves Nekem. Ne keress te semmi olyat, amitől okosabbnak látszanál. Ha Nekem úgy telne kedvem benned, Én megadtam volna a módot és lehetőséget is ahhoz. De Mi kicsiségeden, tudatlanságodon és főleg alázatosságodon keresztül akarjuk szent ügyünket általad elindítani.Vigyázz, ne engedd a hiúságot magadhoz férkőzni! Azért figyelmeztetlek, légy nagyon alázatos! Ez legyen minden törekvésed, mely által a többi erényeid is mind megszilárdulnak.

Kattintással jelezd, ha együtt imádkozol velünk!
Ezt az imát 0 alkalommal imádkoztad el.
Ezt az imát még nem imádkoztad el!

Szeretetláng Lelki Napló - II. füzet 1963. augusztus 16., 17. és 20.II/112-113

Napi Ima2 imádkozás /layout/img/logo.png

Máj
20

1963. augusztus 16.

Este már lepihentem, mikor jóságos szavaival vágyakozóan szólt hozzám: „Látod, mennyire szeretlek, és mennyire ki is mutatom ezt neked? Ha nem is árasztalak el jelenlétem állandó érzetével, azért most is veled vagyok. Mivel tegnap és ma nem jöttél Hozzám, most Én jöttem el hozzád. Ugye, fáradt vagy? Azért megvártam, míg lepihensz. Kislányom, kis testvérkém, Erzsébetem, kis napraforgóm! Azt akarom, hogy sokat légy közelemben. Látod, ezért adtam újabb alkalmat és lehetőséget. Annyira vágyom szíved gyengédségére! Megkérlek, hűséged és lankadatlan szorgalmad ne csökkenjen. Most itt vagyok, itt állok melletted. Ha nem is látsz testi szemeiddel, hidd el, hogy szavaimat nem a messzi távolból hallatom, hanem föléd hajolva beszélek hozzád. Hogy ezt most csak kis mértékben éreztetem veled, azért teszem, nehogy testi erőd még jobban csökkenjen, legyen erőd meghallgatni. Szívem bánatát jöttem megosztani veled. Ugye, tudod, hogy a harmadik-negyedik szavam már mindig panaszkodás? De nem mehetek akárhová, csak Engem szerető lélekhez, aki Velem érez, akinek szíve Velem dobban. Ó, mily jólesik Nekem az együttérző, bensőséges szeretet és szíved hűséges dobbanása! Ó, de sokan megvetnek, közömbösen mellőznek! Fáj a szívek részvétlensége. Érezz Velem, hogy kínjaim csillapodjanak!” Közben lelkének fájdalmát éreztette velem, majd csendben, szomorúan elköszönt és lelkének fájdalmát bennem is hagyta.


1963. augusztus 17.

Ebéd közben igen nehezemre esett ételeimet ízetlenné tenni. Arra gondoltam, felét megeszem, és csak a másik felét teszem ízetlenné. Az Úr Jézus szomorúan rám szólt: „A szenvedéseket Én is minden latolgatás nélkül magamra vállaltam, és nem csak néhány, hanem az összes bűnödtől megváltottalak. Ne légy kislelkű! A mi kezünk együtt gyűjtsön! Fordítsd Felém olajos magvaidat, mert csak így lesznek mind duzzadtabbak és erőteljesebbek, s önátadásod teljessége által lehet csak kisajtolni összegyűjtött olajcseppjeidet.”


1963. augusztus 20.

Mikor az előző napon leírt szomorú szavaival és jelenlétével megtisztelt, én már akkor is rendkívüli bágyadtsággal küszködtem, csak még nem tudtam, hogy mi az. Másnap reggel a szentmisén hosszan és bensőségesen beszélgetett, de én már alig bírtam vonszolni magam. Már a koradélutáni órákban ágynak dőltem. Sajnálom, hogy a szép, bensőséges beszélgetést akkor nem tudtam leírni, később meg már eloszlott emlékezetemben. Meglepett a negyven fokos láz, mely nálam mindig teljes aléltságot idéz elő. Amint egy kissé jobban lettem, az Úr Jézus újra szólt néhány szót. Lázas gyengeségem miatt ezt sem tudtam leírni. Mikor kissé jobban lettem, így szólt: „Azért tiszteltelek meg néhány nappal ezelőtt itt a mi kis szobánkban jelenlétemmel, mert láttam nagy erőlködésedet, és erőt adtam testednek, hogy szorgalmas és lankadatlan kitartással tarts ki szeretetemben. Tudod, nem sok helyre mehetek ily bensőséges beszélgetésre. Kislányom, igen nagyon szeretlek! Ez a fenséges tudat adjon erőt minden küzdelemben.”

Kattintással jelezd, ha együtt imádkozol velünk!
Ezt az imát 0 alkalommal imádkoztad el.
Ezt az imát még nem imádkoztad el!

Szeretetláng Lelki Napló - II. füzet 1963. augusztus 7., 10. és 13.II/111

Napi Ima2 imádkozás /layout/img/logo.png

Máj
19

1963. augusztus 7.

„Az Én szeretetem mindenható. Éld bele magad ebbe a nagy csodába, hogy Én állandóan rendelkezésetekre állok. Nálam nem kell sorba állni, sem időt, sem helyet kijelölni, mindenkor, mindenhol jelen vagyok. Ha hívtok, fülem máris szíveteken van, figyel rátok, simogatok, gyógyítok. Nem kérek beteglapot. Én csak a bűnbánat hangjára vagyok kiéhezve. Ez az első, legfőbb lépés Felém: a bűnbánat! Tudom, hogy újra elestek, de ha azt látom, hogy nem kószáltok el messzire Mellőlem, gyorsan fel tudlak emelni benneteket elesettségetekből, mert isteni kezem közel van hozzátok. S ha felemellek, a bűn nyomban lehull rólatok, s könnyűvé lesztek ismét. Én ezért nem kívánok mást, csak hálát, egy »köszönöm« szót küldjetek érte. Azt kérdezitek, hányszor? Legalább annyiszor, ahányszor felemellek. Ez persze csak a legkevesebb, amit megtehettek, de ha mások helyett is hálát adtok, ez már a haladás komoly útja. Erzsébetem, imádkozz te is, hogy a bűnbánó és hálás lelkek száma mindegyre növekedjék.”


1963. augusztus 10.

Vasárnap volt. A szentmiséről kijövet egy érdekes mintájú ruhát láttam. Az volt a szándékom, hogy közelebbről megnézem a szép mintájú összetételt. Az Úr Jézus csendesen rám szólt: „Fékezd szemedet! Azt gondolod, hogy Én nem tudom pótolni ezeket? A mi szemünk egymásba nézzen és (tekintetünk) összeforrjon!”


1963. augusztus 13.

A kápolna-takarításnál segítettem, és örömmel mondtam: „Itt vagyok, édes Jézusom!” Ő sem hagyott válasz nélkül: „De jó lesz nekünk!”

Amikor másnap is a portörlővel a kezemben Eléje térdeltem, arra kértem, hogy az Ő tiszteletére és szolgálatára szentelt tárgyakat jól letöröljem. „És megkérlek, imádott Jézusom, hogy mivel most szentgyónáshoz készülök, légy oly jó, s töröld le Te is lelkemről a port, hogy a te szent akaratodat mind tisztábban lássam, és ezáltal mind méltóbb legyek a Te szent szolgálatodra.”

Azután a villamoson is Vele beszélgetve utaztam, és közben arra gondoltam, hogy milyen kevés por volt a kápolnában. Örültem annak, hogy milyen tiszta az Ő hajléka. Ő meglepett gondolataimban, és így szólt: „Én is örülnék, ha a hajlékomhoz tartozó személyek lelke is ily kevéssé lenne poros, és ily gondozott lenne, mint szent hajlékom.” Én megkérdeztem Őt: „És ez nem így van?” Ő egy fájdalmas szóval tudtomra adta: „Sajnos nem.” Igen elérzékenyedtem, és elszomorodva gondoltam szavainak fájdalmára. Az Úr Jézus most szavak helyett lelkembe sóhajtotta: „A mi bensőnk együtt érezzen!”

Kattintással jelezd, ha együtt imádkozol velünk!
Ezt az imát 0 alkalommal imádkoztad el.
Ezt az imát még nem imádkoztad el!

Szeretetláng Lelki Napló - II. füzet 1963. augusztus 4. és 6.II/109-110

Napi Ima2 imádkozás /layout/img/logo.png

Máj
18

1963. augusztus 4.

Ezt is az Úr Jézus külön kérésre kellett nyomatékosan leírnom.

„Leánykám, meg kell neked mondanom, hogy ily nagy tisztelete még nem volt Anyámnak, mióta az Ige testté lett, mint most, amit Szeretetlángjának kigyúlásával áraszt az emberi szívekbe lelkekbe. Minden fohász és ima, melyet bárhol bárki intézett hozzá az egész világon, Szeretetlángjának kigyúlása napján mint eggyé olvadt segélykérés lesz, s így fog az emberiség leborulni istenanyai lábaihoz, és ad hálát az Őhatártalan anyai szeretetéért.”

Még aznap mondta ezt is.

„Add át szavaimat az illetékeseknek, és kérd őket az Én nevemben, hogy cselekedjenek, s ne hátráltassák ezt a világraszóló kegyelmi kiáradást, melyet Anyám Szeretetlángja által akar a Földre árasztani.”

1967. III. 13. – Kért, adjam át.

Még ugyanaznap az Úr Jézus: „Kislányom, a püspök atyához többé már nem küldelek, ez a harmadik és utolsó kérésem hozzá. Most lelkiatyádról mondok még egyet s mást. Ő azok közé a lelkek közé tartozik, akiket a rejtett, belső szenvedések érdemei által a vértanúság hősies szenvedéseiért a jól kiérdemelt jutalommal várok. A szenvedők között ő a legtöbbet viseli el.”


1963. augusztus 6.

„Tudod, mi teszi a lelket igazán élővé? Az imádság és az áldozat állandó gyakorlása. E nélkül beteg lelkek vagytok, és halott lelkűek lesztek. Hiszen a testnek is meg kell adni a maga követeléseit, és a lélek is követel. De a test és a lélek közé beférkőzhet a gonosz, aki ide-oda rángatja, s ha a lélek nem fogja szorosan a gyeplőt, akkor bizony szomorú kárát vallja.”

Ugyanaznap később: „Kérjetek csak sokszor és sokat! Ahányszor és amennyit kértek, annyiszor és annyit kaptok. Sőt, ha látom bizalmatokat, kéréseiteket megduplázva teljesítem. Engem nem lehet felülmúlni nagylelkűségben. Ugye, leánykám, ezt érzed te is? Ugye, ez nagy erőt ad neked? És ha meg is botlasz, te csak kicsit esel. Tudod, miért? Mert a lábaimhoz láncoltalak, tudod, saját kérésedre. Magamtól ezt nem tettem volna, a szabad akarat a tiétek. De ha látom bizalmatokat, máris leköteleztek, és ez azt jelenti, hogy kifoszthattok, ahogy csak akartok, Én nem zárkózom el. Szívem szeretetével elétek állok: itt vagyok, hogy boldogítsalak benneteket.

Kattintással jelezd, ha együtt imádkozol velünk!
Ezt az imát 0 alkalommal imádkoztad el.
Ezt az imát még nem imádkoztad el!

Szeretetláng Lelki Napló - II. füzet 1963. július 24., augusztus 1. – péntek, 4. és 6.II/107_2. része-108

Napi Ima3 imádkozás /layout/img/logo.png

Máj
17

1963. július 24.

Amint a kertben pihentem, elgondolkoztam a sok szenvedésen, mellyel testemet és lelkemet állandóan elárasztja. Az Úr Jézus meglepett jóságos, bátorító szavaival: „Szenvedj csak, szenvedj bátran, kitartóan, őszinte odaadással! Ne latolgasd, milyen: kicsi-e vagy nagy? Az az érdemszerző, melyet még itt a földön meghozhatsz Értem. Az idő rövid, légy jó, testvérkém, és ragadd meg a rendkívüli alkalmakat, melyek soha nem térnek vissza többé! Amit egyszer elszalasztasz, azt soha nem kínálom fel többet, mert úgy gondolom, nem szívesen fogadod. Minden kis felkínálkozó cselekedetedre tedd rá a szeretet nyomatékát, a határozottság pecsétjét, hogy önfeláldozó szeretettel fogadod, hogy ezáltal megváltó munkám boldog részesévé tehesselek. Ez azt jelenti, hogy egyszer s mindenkorra az örök boldogság részesévé teszlek. Minden csepp kis szenvedés, melyet a tiszta áldozat és szeretet árán hozol meg, a Szentháromság gyönyörűségére szolgál, és Velük együtt is fogod élvezni. Ez lesz a jutalmad, mely nem e világból való.”


1963. augusztus 1. – péntek


Lelki, testi szenvedések gyötörtek. Az Úr Jézus kérlelt, éppen tésztagyúrás közben: „Fogadd el, bármennyire is fáj ez a sok szenvedés. Tudod, oly sok kegyelmet kapsz, hogy sok lélek évtizedek folyamán kap ennyit, mint te. Légy nagyon hálás ezért! Anyám Szeretetlángja az, mely szüntelenül lekötelez. Sokat hangoztatom, Ő különös kegyeltjei közé választott téged.”

Munka közben, ahogy beszélgetett, még több mindent mondott. Közben családtagjaim több ügyes-bajos dologgal jöttek hozzám, és az Úr Jézus elhallgatott. Ő a végtelen figyelmesség. Három óra előtt húsz perccel éppen órámra néztem, s közben az Ő kínhalálára gondoltam. Egy alkalommal panaszkodott nekem, hogy halála előtt húsz perccel voltak legkínosabb szenvedései.

Még ugyanaznap estefelé így szólt: „Ugye, most már nem kételkedsz abban, hogy a megváltás munkásai közé választottalak? Sok missziós pap sem tud többet tenni, mint te. Áldozataid állandó megújítása és folytonos erőlködésed igen kedves Nekem. És Belém vetett élő hited, ez az, ami lelkedet állandó üdeségben tartja, és a kegyelmek bőségére befogadóképessé teszi. Így, kislányom, csak Engem szolgálj!

Ezt mondja az Úr Jézus mindazoknak is,
akik áldozatot hoznak az Ő megváltó munkájában.

Az első csütörtök és első péntek mindig a szenvedések különös napjai. Az Úr Jézus fokozottan elárasztja lelkemet ezeken a napokon. Ma így szólt: „Sok az aratnivaló, de kevés a munkás, főleg az, aki szívvel-lélekkel áll be munkásaim közé. Ugye, érted? Ne csak ímmel-ámmal tegyétek azt, amit tesztek! Égjen, mint a csipkebokor, mely égett, de el nem égett. Ilyen áldozat kell Nekem, mely soha el nem ég, és szeretettől lángoló tüze Hozzám felér.

Kattintással jelezd, ha együtt imádkozol velünk!
Ezt az imát 0 alkalommal imádkoztad el.
Ezt az imát még nem imádkoztad el!

Szeretetláng Lelki Napló - II. füzet 1963. július 23., 26. és 28.II/106-107

Napi Ima2 imádkozás /layout/img/logo.png

Máj
16

1963. július 23.

Az Úr Jézus folytatta a beszélgetést:

„Nem mindegy az, hogy milyen lélekkel járjátok ezt az utat. Sokan vannak fény nélkül.”

Most a Szűzanya vette át a szót: „Ezeket akarom én Szeretetlángommal megvilágítani, mert anyai Szívem bőséges szeretetét árasztom felétek, halhatatlan lelketek felé, mint Szent Fiam megváltó munkájának édes gyümölcseire. Úgy mondjátok ti: gyümölcse, Jézus. Az Ő gyümölcsei meg ti vagytok. Kármelita kislányom! Ti választottak, ti különösen ízes gyümölcsei vagytok.Vadon nőtt gyümölcs is van. Oltódjatok bele mindenhol, ahol csak tehetitek, a rejtett élet áldozatos gyümölcseivel, mely által nemesebbé lesz a vadon nőtt gyümölcs is.

Áldozat! Imádság! Ez a ti eszközötök.A cél a megváltó munka sikeres érvényre jutása. Bárcsak felérnétek óhajtásaitokkal az Örök Atya mennyei trónjához! Akkor az eredmény is bőséges lenne.”


1963. július 26.

„Újra panaszkodnom kell, hallgass meg! Annyira fáj a lelkem! A mennyei Atyám képére és hasonlatosságára teremtett lelkeket, akik a sátán karmai közé kerülnek, elnyeli az örök kárhozat. Lelkem fájdalmát Anyám Szeretetlángja csillapítani tudja. Ennek a rettenetes lelki fájdalomnak csillapítója vagy te is, leánykám. Azért kérlek, fogadj el minden szenvedést, melyet nyújtok.”

Az Úr Jézus szavai után nyomban a Szent Szűz szólt: „Kármelita kislányom! Bármily nehézséggel kell is megküzdened, ne add fel a harcot! Szeretetlángom (által), melyet most bocsátok a Földre, a kegyelmi idők eddig még soha nem ismert korszakát fogjátok élni. Légy hű segítőtársam!” 


1963. július 28.

Borzalmas lelki kínokat kell szenvednem, alig bírom lábon hordani. A haldoklók miatt kell szenvednem, hogy el ne kárhozzanak. Gyötrő szenvedésemben az Úr Jézus így szólt: „Ugye, nagyon szenvedsz? Én akarom így, s tudom, te sem akarsz mást, mint Én. Mondom, elhagyottan, félreértetten, megvetetten kell szenvedned. Ez az igazi részvétel az Én megváltó munkámban, (mely) sok-sok lelket ment meg. Kegyelmeim bőségében szenvedéseid mind érdemszerzőbbek lesznek.”

Kattintással jelezd, ha együtt imádkozol velünk!
Ezt az imát 0 alkalommal imádkoztad el.
Ezt az imát még nem imádkoztad el!

Szeretetláng Lelki Napló - II. füzet 1963. július 1. és 5.II/104

Napi Ima2 imádkozás /layout/img/logo.png

Máj
14

1963. július 1.

Dr. Sz.-nél. Ma egy újabb idegorvoshoz mentünk. Én nagyon féltem, mert lelkemben már előre éreztem, hogy ez az orvos nagy ellenzék lesz. Meg is mondtam a mellém rendelt nővérnek, ki ide is velem jött: ez az orvos erős ellenzék. Ő kételkedve fogadta szavaimat. Az orvos először is különös kérdéseket tett fel. Mindenekelőtt sajnos a nővér a nevemet is bejelentette, a másik orvosnak eszébe sem jutott. Apám, anyám, testvéreim és gyermekeim betegségéről és foglalkozásáról kérdezett ki. Utána tetőtől talpig megvizsgált. Ez igen szégyenteljes volt számomra. Egy órai beszélgetés alatt mindent jegyzett, s közben éles ellentét alakult ki köztünk, mely nem volt ugyan észrevehető, de én mégis megéreztem. Az orvos a vizsgálatot igen nagy körültekintéssel végezte, egy gyógyszert is felírt, melyet két hétig szednem kellett. Én kértem őt, lehetőleg olyan gyógyszert írjon, melyet be is tudok venni, mert én a gyógyszertől mindig rosszul leszek. Olyan gyógyszert adott, mely, miután megvettem és elolvastam, erős nyugtató súlyos idegbajban szenvedőknek. Én ugyan nem éreztem magamban e betegségnek a jeleit, és nagy megaláztatásnak vettem, hogy engem kissé őrültnek néz, s úgy is akar kezelni. A gyógyszert bevettem az ő utasítása szerint, 3 × 1 szemet naponta, de minden alkalommal rosszul is lettem. A harmadik nap telefonon megkérdeztem, hogy mivel én nem lettem jobban, ellenkezőleg, rosszullétet vált ki belőlem, mitévő legyek? Azt a választ kaptam, hogy hagyjam abba.


1963. július 5.

Újra Sz.-nél. Ismét megkérdezte, hogy időközben is beszélt-e az Úr Jézus hozzám. Én igennel válaszoltam, habár nagyon nehezemre esett e bensőséges dolgokról beszélni vele, mert mindinkább azt igyekezett beláttatni velem, hogy az önszuggerálás hatalmába estem, és (ez) megzavart.Vészjóslóan így szólt: „Ezt a kettős életet nem lehet és nem is szabad tovább folytatni, mert ez súlyos következményekkel járhat.” Beszélgetés közben is folyton jegyzetelt, majd azt tanácsolta, hogy mivel a gyógyszer, amit szedek, nappal roszszullétet idéz elő, csak este szedjem, és egy helyett kettőt. Arra kért, hogy családtagjaim közül küldjek be valakit hozzá, beszélni szeretne vele. Ezzel a megállapodással kétórai beszélgetés után elköszöntünk. Még le kell írnom azt is, hogy mindenáron az Úr Jézussal való beszélgetést akarta megtudni tőlem, főleg a közléseket. Én lelkemben még jobban éreztem az ellenzésből származó megaláztatást. De nemcsak éreztem, hanem most, ez alkalommal az Úr Jézus szavai által is figyelmeztetett: „Most ez a személy az ellenzék, de viseld el nagy türelemmel a megaláztatást és félreértést, mert ez a te szenvedésed, mely által meg kell indulnia a megbízatásnak, melyet reád bíztunk.”

Kattintással jelezd, ha együtt imádkozol velünk!
Ezt az imát 0 alkalommal imádkoztad el.
Ezt az imát még nem imádkoztad el!

Szeretetláng Lelki Napló - II. füzet 1963. június 2., május 24., és június 24.II/102-103

Napi Ima3 imádkozás /layout/img/logo.png

Máj
13

1963. június 2.

Szentáldozás után az Úr Jézus így szólt: „Ahogy szüksége van testednek a lélegzetvételre, épp úgy szüksége van erre lelkednek is. Lelked lélegzetvétele a külső és belső megaláztatás. Szent Szívem hónapjában különösen sok kegyelemmel foglak elárasztani: a szelídség és alázatosság erényeit fogom lelkedben növelni, erre van a legnagyobb szükséged.” Majd napközben Szentséges Szívének átható erejével árasztotta el lelkemet. Ekkor egész testemben remegés fogott el, úgy, hogy majd összeroskadtam. Szóra nem nyílt ajkam. Nincs erőm ahhoz, hogy szavaimmal adjak hálát. Csak amikor már gyengíti lelkemben kegyelmeinek átáradását, akkor tér vissza testi erőm, és ilyenkor megkísérlem a hálaadást, mely csak remegő sóhajtásokban tör fel lelkemből. „Fogadd el tőlem, imádott Jézusom, nem telik ki több nyomorúságomból!”


1963. május 24.

Ez kimaradt a május hónapból.

Egy lélekért imádkoztam, aki már évtizedek óta nem gyónt. Mikor meghallottam, hogy súlyos beteg, egy napon hírt hoztak róla, hogy felvette az utolsó kenetet. „Imádott Jézusom! Hála végtelen irgalmadért!” Ő ezt válaszolta: „Bízzál! Mindig mondtam, amit bizalommal kérsz, azt már meg is kaptad. El tudod képzelni,hogy mikor Tőlem lelkeket kérsz, nem adnám meg neked? A mi kezünk együtt gyűjtsön! Kérj! Ne légy soha fáradt lelkeket kérni, kívánni Nekem! Tudod, ha sokan kérnének, milyen sokan megtérnének? Én mindnyájatokat meghívtalak megváltó munkámhoz. Apákat, anyákat, művelteket és tudatlanokat, egészségeseket és betegeket. Énértem mindenki dolgozhat, a szabad ember és a rabságban sínylődő, mert a lélek készsége a fontos és a lélek szabadsága, mely egyben a lélek műveltsége is. Emlékszel arra az egyszerű emberre, aki oly csodálatos dolgokat mondott szeretetemről? És mikor megkérték, hogy írja le időközönként gondolatait és küldje el, ő azt válaszolta: »Főtisztelendő úr, egy kis baj van. Én nem tudok írni.« Mekkora volt a csodálkozása az atyának. És a betegek, ők igazán a feltétlen bizalom szárnyán repülhetnek Hozzám. Egyetlen kérésükkel a lelkek tömeges megmentését eszközölhetik ki.

Ha a betegek szenvedéseiket felajánlják,
ez a sátánt megvakítja,
és ezáltal a lelkek az üdvösség útjára lépnek.

1963. június 24.

Igen nehéz napom volt. Az ideggyógyásznál voltunk /dr. H./, akihez a mellém rendelt nővér küldött, de tőle függetlenül a gyóntatóm is tanácsolta. Én tehát csakis az ő tanácsukra mentem el. Velem jött a mellém rendelt nővér is, akinek az volt a kérése, hogy amennyiben az orvosnak nem lesz kifogása (ellene), és én sem ellenzem, ő is részt vegyen a vizsgálaton. A vizsgálat igen meglepő volt. Az orvos ugyanis semmiféle testi vizsgálatot nem végzett. Azonnal kérdéseket tett fel. Én igen meglepődtem hozzám intézett kérdésein, melyekből igen bensőséges lelkületû embert éreztem meg benne. Kérdéseit úgy tette fel előttem, mint aki évtizedeken át csak ilyesmivel foglalkozik. Én Isten kegyelméből a mélyen hívő lelket láttam meg benne. Kérdéseiben mindenre kiterjedt a figyelme, és hogy mennyire jóindulattal volt, az bizonyította, hogy lelki életemen, melyet felfedtem előtte, ő igen meghatódott. Beszélgetés közben egy orvost is megemlítettem neki, aki évtizedeken át élt a házasság szentségén kívül. Elbeszéltem neki halálának súlyos körülményeit is, és hogy az Úr Jézus megígérte, hogy ez a lélek nem fog elkárhozni. Idéztem előtte az Úr Jézus szavait: „Ha lelkeket kértek Tőlem, elutasíthatlak-e benneteket? Nem, hisz akkor megváltó munkám ellen cselekednék. Én minden esetben meghallgatom az állhatatos imáitokat.” Ő szavaimba kapaszkodott, és örömmel hallgatta szavaimat. Arcán a megnyugvás csodálatos hatása volt, mely még engem is jobban megerősített. Majd két órán át tartó beszélgetés után elköszöntünk azzal, hogy ő majd megadja gyóntatómnak a szükséges felvilágosítást levélben.

Kattintással jelezd, ha együtt imádkozol velünk!
Ezt az imát 0 alkalommal imádkoztad el.
Ezt az imát még nem imádkoztad el!

Szeretetláng Lelki Napló - II. füzet 1963. május 19.II/100-101

Napi Ima2 imádkozás /layout/img/logo.png

Máj
12

1963. május 19. Folytatás

A hosszú beszélgetés után rövid szünet, és a csendességben a Szent Szűz úgy hallatta szavait lelkemben, hogy az Úr Jézus utolsó szavát az Övébe kapcsolva folytatta: „Kislányom, a korán kelők között vagy te is, kire Szeretetlángomat lelked éjének homályában ráragyogtattam, és enyhe, simogató melegségemmel új erőt adtam lelkednek. Sok ilyen szunnyadó lélek van, és ezekre is mindre rávetem anyai Szívem éltető sugarát, kiárasztom Szeretetlángom kegyelmi hatását.Tudod, olyan a Föld most, mint vihar előtt a természet, és olyan, mint a tűzhányó, amely ha kirobban, pokoli füstjével, visszahulló lávájával fojtogat, öl, vakít, rengésével romba dönt maga körül mindent. Ez most a Föld borzalmas helyzete. Forr a gyűlölet krátere, gyilkos, kénes hamuja szürkévé, színtelenné akarja tenni a mennyei Atya által Isten képére és hasonlatosságára teremtett lelkeket. És én, a hajnal szép sugara megvakítom a sátánt, (megszabadítom e) gyűlölettől elhomályosuló, kénes, bűzös lávájától megfertőzött világot, melyben a lelkek éltető levegője fojtó és halált okozó lett. Egyetlen haldokló sem kárhozhat el! Már kezd Szeretetlángom gyújtani.Tudod, kislányom, a választott lelkeknek meg kell küzdeniük a sötétség fejedelmével. Borzalmas zivatar ez! Nem, inkább orkán, mely pusztít, s még a választottak hitét és bizalmát is el akarja pusztítani. De a most készülő rettenetes viharban érezni fogják Szeretetlángom fel-felvillanó és eget-földet bevilágító fényességét, melyet a lelkek sötét éjébe kegyelmi hatásának kiáradása által nyújtok. Ugye, tudod, mit mondtam? Szeretetlángom szállást keres Heródes üldözése elől. Tudod, kik az üldözők? A gyávák, akik féltik kényelmüket, s az óvatosság, a restség és okoskodás jelmezébe öltözve Szeretetlángom kioltására törnek, úgy, mint a gyermek Jézus ártatlan kis testére. Ahogy (akkor) a mennyei Atya gondot viselt (Rá), úgy fog most is gondot viselni Szeretetlángomra.

A Szent Szűz szavai úgy hatottak lelkemben, mint még soha. Ahogy szavait befejezte, olyan érzést támasztott lelkemben, hogy éreznem engedte, hogy Ő a világ hatalmas Fejedelemasszonya, Királynéja, aki előtt bűnbánó lélekkel térdre fog hullani a világon minden teremtmény.

Rövid csendesség után Ő újra megszólalt lelkem mélyén: „Látod ezt, leánykám? Én felemellek benneteket és elvezetlek az üdvösség hazájába, melyet Szent Fiam az Ő mérhetetlen szenvedései árán szerzett meg.” Így, ilyen hangon még nem hallottam a Szent Szüzet szólni. Fenséggel, hatalommal és mindenre elszánt határozottsággal beszélt hozzám. Semmi szóval ki nem fejezhető csodálattal és remegéssel hallgattam. Néhány perc után a Szűzanya egészen más, csendes, anyai hangon így szólt, szelíd kedvességgel, elérzékenyedve: „Kislányom, ezt kell neked megindítani. Ne remegj, kicsi eszközöm! Bízz anyai hatalmamban!

A Szűzanyának ez a beszélgetése borzalmasan megrendített.

Kattintással jelezd, ha együtt imádkozol velünk!
Ezt az imát 0 alkalommal imádkoztad el.
Ezt az imát még nem imádkoztad el!

Szeretetláng Lelki Napló - II. füzet 1963. május 19.II/99

Napi Ima4 imádkozás /layout/img/logo.png

Máj
11

1963. május 19.

„Tegyétek már félre az álalázatosságot, mely csak visszatart a Hozzám való közeledésben! Tudod, miért mondom ezt? Mert oly címen tartjátok távol magatokat Tőlem, hogy nem vagytok méltók. Sajnos azt kell mondanom, hogy bűneitek azok, melyek miatt szeretetemre kiéheztetek. A bűnbánat által tegyétek is magatokat méltóvá! Neked meg azt mondom, szenvedj értük, és akármilyen sötétnek is látszik előtted a szenvedés, hozd meg az áldozatot. Csak közeledjetek Felém! A szenvedés csak addig sötét előttetek, amíg a földhöz közel vagytok. Leánykám! Ugye, te már értesz Engem? Életed pergamenjére, mikor megszülettél, ráírtam a szenvedést, és végig ezt írom rá. Most is, de kegyelmeimmel megvilágítottam, hogy lásd az értékét. Minél közelebb jössz Hozzám, annál jobban rád ragyog fényességem, és mikor megérkeztél, látni fogod a Szentlélek színe előtt soha (el) nem múló és nem halványodó értékét. Én ott előhívom, és csodákkal telített érdem lesz belőle. Ez az átváltozás az Én érdemeimmel egyesítve és a Szeretet Lelkének megvilágosítása által gyönyörűséges élvezetekbe engedi elmerülni lelkedet. Gondolj arra a lehúzó papírra, amivel gyermekkorodban úgy szerettél játszani, melynek felső lapján a hétfejű sárkány volt szürkén és tompán, és vízbe mártva, kevés dörzsölés után alatta szépséges színekben pompázó táj (tűnt elő), ahol királyfi sétál a királylánnyal gyönyörű, erdős tájakon, soha nem szűnő boldogsággal. Látom, Rám csodálkozol, miért mesélek Én most ilyen gyerekes dolgokat. Leánykám! Az Én tanításom egyszerű és gyermeteg. Én nem a tudomány nyelvén szólok hozzátok, az még senkit sem üdvözített. Az Én egyszerű, gyermeki lelkekbe elhintett, elplántált tanításomat fogadjátok el. Az Én tanításom az egyszerű és ártatlan, semmit sem latolgató gyermeki lelkeké, akik ámulattal hallgatnak és hisznek Nekem. Látod, ilyeneké az Én Országom, a hitet befogadók sokaságáé. A hitetlenekért ajánld fel az Általam nyújtott szenvedéseket, melyeket ráírtam életed pergamenjének elejére.

Ne légy kényelmes, most már írd tovább! 

S ha Hozzám ért, sok-sok leírt szavad s szenvedéseid, melyeket megváltó munkámért elviselsz, reád fog ragyogni az Én éltető napsugaram fényében, úgy, mint amikor a nap felkel, de a völgy még homályban szunnyad, és a korán kelők gyönyörködve merülnek el pompázó szépségében. Most elég ennyi, szavaimat befejezem. Élj addig tanításomból, míg újra szólok hozzád, és imádkozd vissza szavaimat.

Ez az oltár előtt, korán reggel történt.

Kattintással jelezd, ha együtt imádkozol velünk!
Ezt az imát 0 alkalommal imádkoztad el.
Ezt az imát még nem imádkoztad el!

Küldetésünk

Amikor a szeretet és a béke nyelvét használjuk, ez lehetővé teszi számunkra, hogy párbeszédet folytassunk másokkal, még azokkal is, akik különböznek tőlünk. Ezzel a párbeszéddel kezdjük jobban megérteni egymást, lehetővé téve számunkra, hogy kövessük Jézust egy békésebb világ megteremtésében. ​​​​​​A Kattints és Imádkozz egy lehetőség, hogy a most élő generációk a digitális világban megváltozzanak. "Isten hűséges és a reményünk benne olyan, mint egy szilárd horgony az égben."