Szent Bernát idézetek minden napra

Annak számára, aki szeret, semmi sem nehéz. Valóban édes és kellemes étel a szeretet, mely a fáradtakat felüdíti, a gyengéket erősíti, a szomorúakat felvidítja.

Tisztán szeretsz akkor, ha őt magát keresed, akit szeretsz, s nem pedig valami mást, ami az övé.

Az Úr szeplőtelen törvénye a szeretet, mellyel nem azt keresed, amivel csak saját magadnak, hanem amivel sokak hasznára tudsz lenni.

A gyakori megpróbáltatás alkalmából szükséges, hogy sűrű zavargásaiddal látogasd meg az Istent, e látogatások által élvezd és tapasztald meg, hogy mily édes az Úr.

Nagy jó keresni az Istent. Ez a javak között az első, az előrejutásban a végső.

Nézd, midőn az Isten szeret, semmi mást nem akar, mint hogy szeresd. Nincs más célja szeretetével, mint hogy viszontszeretetet kapjon. Tudja, hogy aki Őt szereti, boldog szeretetében.

Nagy dolog a szeretet, persze ha állandóan visszatér eredetéhez, ha visszaadja magát eredő okának, ha visszaárad ősforrásába, ha mindig onnan merít, ahonnan szüntelen áradnia kell.

A szeretet saját magán kívül nem keres indokot, sem hasznot. Szeretsz, mert szeretsz; szeretsz, hogy szeress.

Isten megkívánja tőled, hogy féld mint Uradat, tiszteld mint Atyádat, és szeresd mint Jegyesedet. Könnyen kitalálod, melyik a legfőbb, melyik emelkedik ezek közül ki legjobban. Természetesen a szeretet.

A szeretet a nevét a szeretésről, és nem a tisztelésről veszi. Aki tisztel, az remeg, az ámul, az fél, az csodálkozik. Mindezek hiányzanak annál, aki szeret. A szeretet elegendő önmagának. Ahol a szeretet feltűnik, ott mindent magához vonz, foglyul ejti az érzelmeket. Ezért aki szeret, egyszerűen csak szeret, s mást nem ismer.

Ha a jegyesek sajátos ismertetője, hogy szeretnek, méltán illeti meg a jegyes név a lelkedet, amelyik szeret. Szeret pedig az, ki szeretetet igényel, nem szabadságot, nem fizetést, nem örökséget, még csak nem is tudást, hanem csak szeretetet.

A szeretet az, mely felüdíti a lelket, és készségessé teszi.