37914 ima található a honlapon, összesen 63853 imádkozás. Regisztrálj, majd kattints és imádkozz!

    Egyéb kategóriák

    Szent Ágoston vallomások

    Szent Ágoston vallomások
    Naponta frissül

    Szent Ágoston Vallomások

    AURELIUS AUGUSTINUS: CONFESSIONES

    Szent Ágoston A KERESZTÉNY TANÍTÁSRÓL Tichonius hetedik szabálya

    Napi Ima1 imádkozás /layout/img/logo.png

    Ápr
    22

    III/55. Tichonius hetedik és egyben utolsó szabálya „az ördögről és annak testéről” szól. Mert ő maga is feje a gonoszoknak, akik valamiképpen testét alkotják és kik vele együtt menetelnek az örök tűz büntetése felé: mint Krisztus feje az Egyháznak, mely az Ő teste s mely Vele együtt leszen országában és örök dicsőségében. (Mt. 25,41. 46; Eff. 5,22.) Tehát miképp „az Úrról és az Ő testéről” nevezett első szabálynál: midőn egy és ugyanazon személyről szól az írás, éber figyelemmel kell lennünk, hogy megértsük, mi illeti meg a főt és mi a testet, éppúgy van ez az utolsó szabály esetében is. Olykor megállapítást találunk az ördögre, melyet mégis nem benne, hanem inkább testében ismerhetünk meg igaznak. E test nemcsak azokból áll, kik egész nyilvánvalóan kívül vannak (1Kor. 5,13.), hanem azokból is, kik bár hozzája tartoznak, ideig-óráig mégis az Egyházba vegyülnek, egészen addig, míg mindenki búcsút nem mond e földi életnek, vagy az utolsó szórólapáttal a polyva el nem lesz különítve a búzától. Izaiásnál olvassuk: „Hogyan leesett az égből a hajnali csillag (Lucifer), ki reggel fölkelt”. (Iz. 14,12. stb.) Ami itt a szöveg összefüggése szerint Babylonia királyának képében ugyanazon személyről, vagy ugyanazon személyhez szól, mindenesetre az ördögről értjük. És mégis az ottani mondás: „Lerogyott a földre, ki minden népekhez küld”, nem illik teljesen magához a főhöz. Mert bár az ördög minden néphez elküldi angyalait, mégis a földön nem őt magát, hanem a testét törik össze. Igaz, ő maga is ott van a testben, amelyet szétszórnak, mint a port, mit a szél elhány a föld színéről. (Zsolt, 1,4.)

    Kattintással jelezd, ha együtt imádkozol velünk!
    Ezt az imát 0 alkalommal imádkoztad el.
    Ezt az imát még nem imádkoztad el!

    Szent Ágoston A KERESZTÉNY TANÍTÁSRÓL Tichonius hatodik szabálya

    Napi Ima5 imádkozás /layout/img/logo.png

    Ápr
    21

    III/54. Ez a megismétlés rejtettebb módon is történik, így pl. azt mondja Urunk az Evangéliumban: „amely napon kiment Lót Szodomából, tűz esett az égből és mindnyájokat elvesztette. Így leszen akkor is, amely napon az Emberfia megjelen. Azon órában, ki a háztetőn lesz és holmija a házban, le ne szálljon elvinni azt; és aki a mezőn lesz, hasonlóképen vissza ne térjen: emlékezzék Lót feleségére”. (Lk. 17,29-32.) Vajon az Úr megjelenésekor kell-e teljesítenünk ezt: senki vissza ne tekintsen, vagyis ne kutassa elmúlt életét, melynek immár ellene mondott? Nem inkább most kell-e így tennünk, hogy az Úr megjelenésekor ki-ki jutalmát találjon mindazokért, miket megtartott vagy megvetett? Mégis az „azon órában” kifejezés azt a hiedelmet kelti, hogy akkor kell ezt teljesítenünk, midőn megjelenik az Úr, hacsak az olvasó figyelme nem irányul éberen az ismétlés megértésére. Segítségül szolgál itt az írás egy más helye, mely még az apostoli időkben kiáltotta: „Fiacskáim! Itt az utolsó óra!” (1Jn. 2,18.) Tehát maga az Evangélium hirdetésének ideje egész az Úr megjelenéséig az az óra, melyben mindezt teljesítenünk kell. Mert az Úr megjelenése is hozzátartozik ugyanehhez az órához, mely az ítélet napjával nyeri végét.

    Kattintással jelezd, ha együtt imádkozol velünk!
    Ezt az imát 0 alkalommal imádkoztad el.
    Ezt az imát még nem imádkoztad el!

    Szent Ágoston A KERESZTÉNY TANÍTÁSRÓL Tichonius hatodik szabálya

    Napi Ima1 imádkozás /layout/img/logo.png

    Ápr
    20

    III/53. Ugyanez a könyv, Noé fiainak nemzetségét említve a következőket mondja: „Ezek Kám fiai, az ő rokonságaik és nyelveik, nemzetségeik és földeik és népeik szerint”. (1Móz. 10,20.) Szem fiait is elészámlálja, majd így szól: „Ezek Szem fiai, rokonságaik és nyelveik, tartományaik és nemzetségeik szerint”. (1Móz. 10,31.) És valamennyire nézve hozzáfűzi: „Ezek Noé fiainak családjai, népeik és nemzetségeik szerint. Ezekből oszlanak el a nemzetek szigetjei a földön a vízözön után. A földön pedig csak egy nyelv és egyféle beszéd vala mindenek számára”. (1Mózes 10,32. és 11,1.) Ez a hozzáfűzött rész: „a földön pedig csak egy nyelv és egyféle beszéd vala mindenek számára”, vagyis hogy mindnyájan egy nyelvet beszéltek, ismét olyanformán hangzik, mintha még abban az időben is egy közös nyelve lett volna valamennyinek, midőn nemzetségi szigetek módjára szóródtak szét a földön. Ez azonban nyilván ellene mond a föntebbi szavaknak, melyekben olvassuk: „rokonságaik és nyelveik szerint”. Mert senki nem mondhatja, hogy az egyes rokonságoknak, melyekből az egyes nemzetségek fejlődtek, megvolt a maguk saját nyelve, ha egyszer valamennyien egyazon közös nyelvet beszélték. Tehát ismétlésszámba megy ez a hozzáfűzés: „a földön pedig csak egy nyelv és egy beszéd vala mindenek számára”. Az elbeszélés észrevétlenül visszatér annak elmondására, miképpen történt, hogy az egynyelvű emberek többnyelvűekre oszlottak szét. Ezért fordul a szó itt közvetlenül ama torony építésére, amelynél kevélységük büntetéseképpen az isteni ítélet e megoszlást eszközölte. E történet után szórta szét őket az Isten saját nyelvük szerint a föld kerekségén. (1Móz. 11,4 stb.)

    Kattintással jelezd, ha együtt imádkozol velünk!
    Ezt az imát 0 alkalommal imádkoztad el.
    Ezt az imát még nem imádkoztad el!

    Szent Ágoston A KERESZTÉNY TANÍTÁSRÓL Tichonius hatodik szabálya

    Napi Ima1 imádkozás /layout/img/logo.png

    Ápr
    19

    III/52. „Megismétlés” szabályának mondja a hatodikat Tichonius, melyre az írások homályaiban bukkant kellő éberséggel. Mert egynémely dolgokat úgy olvasunk, mintha időrendi egymásutánban következnének, vagy mintha elmondásuk a tények összefüggése szerint történnék, holott az elbeszélés észrevétlenül az imént figyelmen kívül hagyottakra tér visza. Már most hacsak nem kutatjuk a szöveg értelmét e szabály segítségével, tévedésbe esünk. Amit pl. a Genesis-ben olvasunk: „Plántálta vala – úgymond – az Úr Isten a paradicsomot napkelet felé Édenben és helyezé oda az embert, akit alkotott vala; és neveié az Isten még a földből mindenféle, tekintetre szép és ételre kellemes fát”. (2,8.) Olyasformán tűnik így a mondás, mintha ez utóbbi dolog csak a megteremtett ember paradicsomba helyezése után történt volna. Ámde a két esemény, t. i. a paradicsom plántálása és az Úr által teremtett ember odahelyezésének rövid említése után ismétlésbe kezd az írás. Visszatér ahhoz, mit az imént nem vett figyelembe és elmondja, hogy miképpen történt a paradicsom plántálása: neveié az Isten még a földből mindenféle, tekintetre szép és ételre kellemes fát. Végül is folytatólagosan hozzáfűzi: „az élet fáját is a paradicsom közepén s a jó és gonosz tudásának fáját”. Azután előadja, hogy a paradicsom megöntözésére szánt folyó négy folyam négy főágára oszlik. Mindez a paradicsom alapításához tartozik. Mikor pedig ezek elmondását bevégzi. megismétli a már említettet, ami azonban a valóságban csak később következett, mondván: „Vivé tehát az Úr Isten az embert, kit alkotott és helyezé őt a paradicsomba stb.”. (1Móz. 2,15.) Mert csak ama dolgok teremtése után nyert ott elhelyezést az ember, amint ezt most maga a rend is mutatja és nem az ember elhelyezése után nyerték létüket az említett dolgok. Az előbb mondottakat így is érthetné valaki, ha ugyan éber tekintettel észre nem venné itt az ismétlést, mely által az előbb figyelmen kívül hagyott dolgokra tér vissza az elbeszélés.

    Kattintással jelezd, ha együtt imádkozol velünk!
    Ezt az imát 0 alkalommal imádkoztad el.
    Ezt az imát még nem imádkoztad el!

    Szent Ágoston A KERESZTÉNY TANÍTÁSRÓL Tichonius ötödik szabálya

    Napi Ima6 imádkozás /layout/img/logo.png

    Ápr
    17

    III/50. Tichonius „az időkről” nevezett szabályt teszi ötödiknek. E szabály többnyire a Szentírás rejtett időtartamainak kibogozására és kiokoskodására szolgálhat. Állítása szerint kétféle módon nyer erőt a szabály: vagy a synecdoche trópusában, vagy a törvényes számok szerint. A synecdoche trópus vagy a rész által adja értésünkre az egészet, vagy az egész által a részt, így az egyik evangélista (Lk. 9,28.) állítása szerint 8 nap, a másik szerint meg 6 nap (Mt. 17,1.) múltán történt, hogy ama hegyen mindössze három tanítvány jelenlétében fénylett Urunk orcája mint a nap és lettek ruhái mint a hó. Mindkét mondás ugyanis a napok számáról nem lehetne igaz, hacsak a nyolc napot említő evangélista nem venné két egész és teljes napnak ama nap utolsó részét, melyen Krisztus megjövendölte jelenését, majd ama nap első részét, melyben megmutatta a be-teljesedést. A hat napot említő pedig csupán a közbeeső, de teljes és egész valamennyi napot számította. Ilyen kifejezési móddal, melyen t. i. rész jelzi az egészet, oldódik meg Krisztus föltámadásának kérdése is. Mert ha szenvedése napjának utolsó részét nem vennők egész nap helyett, beleszámítva ebbe a megelőző éjszakát is és ha az éjszakát, amelynek végén föltámadott, nem vennők egész napnak, beleszámítva ismét a fölvirradó vasárnapot is, akkor nem jönne ki a három nap és három éj, melyeken át jövendölése szerint a föld szívében kellett lennie. (Mt. 12,40.)

    Kattintással jelezd, ha együtt imádkozol velünk!
    Ezt az imát 0 alkalommal imádkoztad el.
    Ezt az imát még nem imádkoztad el!

    Szent Ágoston A KERESZTÉNY TANÍTÁSRÓL Tichonius negyedik szabálya

    Napi Ima2 imádkozás /layout/img/logo.png

    Ápr
    16

    III/49. Ez a szellemi Izrael tehát különbözik ama testi Izraeltől, mely csak egyetlen népé: nem a hazai földnek jelessége, de a kegyelmi többlet újszerűsége, nem a vér árja, hanem a lelkület bája által. A prófétai fönség azonban, míg amarról, vagy amahhoz szól, észrevétlenül emerre tér át és midőn már erről, vagy ehhez beszél, látszatra még amarról nyilatkozik, vagy amahhoz intézi szavát. Nem az írások értelmét akarja ily-módon mintegy ellenséges irigységgel elfödni előlünk, hanem a mi értelmünket foglalkoztatja üdvösséges módon. Ezért ama mondást is: „és visszavezetlek saját földetekre” és a kevéssel utóbb következőt, mely mintegy ugyanazt megismétli: „És lakni fogtok a földön, melyet atyáitoknak adtam” (Ez. 36,24, 28.), nem testileg kell vennünk, miként a testi Izrael, hanem szellemileg, mint a szellemi Izrael. Mert a szeplő és redő nélkül való és minden népekből egybe terelt Egyház, mely uralkodik majd Krisztussal mindörökre: maga a boldogok földje, az élők földje. (Eff. 5,27, és Zsolt. 26,13.) Erről kell értenünk, hogy atyáinknak adatott, midőn ők az Isten e földre vonatkozó biztos és változhatatlan akaratának ígéretét vették. Mert az ígéret vagy eleve elrendelés erőssége által már akkor megadatott az, midőn annak jövendő megadását a maga idejében hitték az Atyák. Miként a szenteknek adott kegyelemről ír Timóteushoz az Apostol: „nem a mi cselekedeteinknél fogva, hanem az ő végzete és kegyelme szerint, mely nekünk a Krisztus Jézusban adatott minden idők előtt, most pedig kinyilváníttatott a mi üdvözítőnknek megjelenése által”. (2Tim. 1,9-10.)39 Azt mondja: megadatott a kegyelem, midőn nem is léteztek még, kik befogadják. Mert az Isten tervében, vagy eleve elrendelésében már megtörtént, mi a maga idejében történendő vala, amit az Apostol azután kinyilvánításnak nevez. Ám érthetjük mindezt a jövendők földjéről is, midőn majd új ég és új föld támad, melyen nem nyerhetnek lakást a gonoszok. (Jelen. 21,1.) És azért joggal mondható a jámboroknak, hogy az lesz az ő földjük, mely semmi-kép sem lesz az istenteleneké: mert ez is megadatott már akkor hasonlóképen, midőn bizonyság lőn jövendő megadása ügyében.

    Kattintással jelezd, ha együtt imádkozol velünk!
    Ezt az imát 0 alkalommal imádkoztad el.
    Ezt az imát még nem imádkoztad el!

    Szent Ágoston A KERESZTÉNY TANÍTÁSRÓL Tichonius negyedik szabálya

    Napi Ima3 imádkozás /layout/img/logo.png

    Ápr
    15

    III/48. Ám a fajt nem mindig lépi túl a mondás. Gyakran ugyanis olyan kifejezéseket találunk, amelyek vagy vele is, vagy talán egyedül csak vele egyeznek meg napnál világosabban. Ahol azonban a fajról áttérés történik a nemre, de az írás mintegy még a fajról szól, ott az olvasó figyelme éberen őrködjék, nehogy a fajban kutassa, mit a nemben jobban és biztosabban megtalálhat. Bizonyára könnyen érthető a mondás, mit Ezekiel próféta szól: „Izrael háza saját földjén lakott és megfertőztette azt utai és bálványai és bűnei által; mint a havifolyásúnak tisztátalansága, olyan lett útja előttem. És kiöntöttem rajok haragomat és szétszórtam őket a nemzetek közé és szétszélesztettem őket az országokra; utaik és bűneik szerint ítéltem meg őket.” (Ez. 36,17.19)37 Mondom, könnyen érthető ez Izrael ama házáról, melyről beszél az Apostol: „Tekintsétek a test szerint való Izraelt”. (1Kor. 10,18.) Mert Izrael test szerinti népe mindezt cselekedte is és szenvedte is. A következő részről is megértjük, hogy ugyanarra a népre illik. De midőn e szavakba kezd: „És megszentelem az én nagy szent nevemet, mely megfertőztetett a nemzetek között, melyet közöttük megfertőztettetek; és megtudják a nemzetek, hogy én vagyok az Úr” (Ez. 36,23), akkor már jól ügyeljen az olvasó, hogy miképpen szűnik a faj és miképpen kapcsolódik a nem. Mert ez a mondás következik: „És mikor általatok megszenteltetem előttük és kiviszlek titeket a pogányok közül és összegyűjtelek minden földről és visszavezetlek saját földetekre; és tiszta vizet öntök rátok és megtisztultok minden bálványotoktól és megtisztítlak titeket: és adok nektek új szívet és új lelket adok belétek; és elveszem a kő-szívet testetekből és hús-szívet adok nektek és az én lelkemet adom belétek és megteszem, hogy parancsaimban járjatok és ítéleteimet megőrizzétek és cselekedjetek. És lakni fogtok a földön, melyet atyáitoknak adtam és ti az én népem lesztek és én Istenetek leszek. És megszabadítlak titeket minden fertelmetektől”. Ez a jövendölés az Újszövetségről szól, amelyhez nemcsak amaz egy nép tartozik maradékaiban, melyről másutt ezt olvassuk: „ha Izrael fiainak száma annyi leend is, mint a tenger fövénye, csak a maradvány üdvözül” (Róm. 9,27; Iz. 10,22. nyomán), hanem a többi népek is, akikre nézve ígéretet vettek atyáik, kik egyúttal a mieink. Senki nem kétli, ki figyelemmel vagyon, hogy az újjászületés fürdője is meg van itt ígérve, mely most szemünk láttára nyílt meg minden nemzeteknek. És amit az Apostol mond, midőn az Újszövetség kegyelmét ajánlja, hogy a régivel való összehasonlításban az újnak előnye kitűnjék: „a mi levelünk ti vagytok, nem tintával írva, hanem az élő Isten lelkével, nem kőtáblákra, hanem a szívnek hústábláira” (2Kor. 3,2-3.), a prófétai szó irányításának ismeretével és megfontolásával mondja: „És adok nektek új szívet és új lelket adok belétek; és elveszem a kőszívet testetekből és hússzívet adok nektek”. (Ez. 36,26.) A hús-szív által, melyről az Apostol említést tesz: „a szívnek hústábláira” szavakkal, az érző életet akarta elkülöníteni a kő-szívtől, az érző élet által pedig az értőt jelezte, így lesz a szellemi Izrael nemcsak egyetlen népé, hanem valamennyié, kikre nézve ígéretet vettek az atyák ivadékukban, vagyis Krisztusban.

    Kattintással jelezd, ha együtt imádkozol velünk!
    Ezt az imát 0 alkalommal imádkoztad el.
    Ezt az imát még nem imádkoztad el!

    Szent Ágoston A KERESZTÉNY TANÍTÁSRÓL Tichonius negyedik szabálya

    Napi Ima2 imádkozás /layout/img/logo.png

    Ápr
    14

    III/47. Tichonius negyedik szabálya „A fajról és nemről” szól. Ezt az elnevezést veszi és úgy akarja hogy a fajban részt értsünk, a nemben pedig egészet, melynek része az előbbi, amit t. i. fajnak nevez. Minden város bizonnyal része a népek egyetemességének. A várost tehát fajnak, a népek egyetemét pedig nemnek mondja. Nem keli alkalmaznunk itt a megkülönböztetésnek ama finomságát, melyet a dialektikusoktól kaptunk, kik ugyancsak éles elmével vitáznak a rész és faj közötti különbség felől. Ugyanez a megfontolás áll akkor is, ha nem valamely városról, hanem valamely tartományról, népről, vagy országról kerül elő ilyen valami az isteni kijelentésekben. Mert pl. nemcsak Jeruzsálemről, vagy a pogányok valamely városáról, Tyrusról, Babyloniáról, vagy bármelyik másikról szól olyasvalamit a Szentírás, mi túl mutat annak határain és inkább az egész emberiséghez szabott. Judeáról, Egyiptomról, Assyriáról, vagy akármiféle más népről is, melynek kebelében bőséggel vannak városok, de amely mégsem az egész földkerekség, hanem egy része csupán annak, ugyanígy találunk mondást, mi átlépi ezek körét és inkább az egyetemessel egyezik, melynek az említettek csak részei. Vagy Tichonius elnevezését használva: a mondás egyezik a nemmel, amelyhez az említett dolog csak mint faj tartozik. E kijelentéseket a köznép is ismeri már s akár a gyengeelméjűek is megértik, hogy egyegy császári rendeletben mit kell különleges és mit általános értelemben parancsnak tekintenünk, így történik ez az embereket illetőleg is. Mint pl. a Salamonról mondottak is túlmutatnak az ő személye mértékén és inkább Krisztushoz, vagy az Egyházhoz való vonatkozásukban, amelyhez ő, mint rész tartozik, lesznek nyilvánvalóvá.

    Kattintással jelezd, ha együtt imádkozol velünk!
    Ezt az imát 0 alkalommal imádkoztad el.
    Ezt az imát még nem imádkoztad el!

    Szent Ágoston A KERESZTÉNY TANÍTÁSRÓL Tichonius harmadik szabálya

    Napi Ima4 imádkozás /layout/img/logo.png

    Ápr
    13

    III/46. E harmadik szabály „Az ígéretekről és a Törvényről” beszél. Más módon így is jelölhetnénk tartalmát: a szellemről és a betűről. Ilyképen neveztük ezt mi is, midőn ugyanerről a dologról könyvet írtunk. Mondhatnám azt is: a kegyelemről és a parancsról. Mégis ez nekem nagy kérdésnek látszik inkább, semmint szabálynak, melyet a kérdések megoldásában kellene alkalmaznunk. Ez az éppen, mit nem értvén a pelagianusok,36 tévtanításukat megalapították, vagy gyarapították. Helyesen szorgoskodott Tichonius ennek megoldásában, de nem tökéletesen. Midőn ugyanis a hitről és a cselekedetekről tárgyal, azt mondja: Isten adja nekünk a cselekedeteket, a hit érdemére való tekintettel. A hit maga pedig olyannyira tőlünk függ, hogy semmiképp sem Istentől való az mibennünk. Nem veszi figyelembe az Apostol szavát: „Békesség az atyafiaknak és szeretet a hittel az Atyaistentől és az Úr Jézus Krisztustól”. (Eff. 6,23.) Ámde ő nem tapasztalta még a napjainkban támadt eretnekséget, mely ugyancsak sorompóba állított minket, hogy Isten kegyelmét, mely a mi Urunk Jézus Krisztus által vagyon, megvédelmezzük ellenében. Az Apostol kijelentése szerint: „Szükség meghasonlásoknak is lenni (haeresis), hogy akik állhatatosak, ismeretesek legyenek közöttetek”. (1Kor. 11,19.) A tévhit tehát sokkal éberebbekké és szorgalmasabbakká tett bennünket. Azért figyeljük meg a Szentírásban, amit a kevésbé figyelmes és ellenfél hiánya következtében kevésbé gondos Tichonius elkerült elméjével: a hit maga is Annak ajándéka, ki szétosztja kinek-kinek a hit mértékét. Ez igazságból kifolyólag kapták egyesek a kijelentést: „Nektek adatott a Krisztusért, nemcsak hogy higgyetek őbenne, hanem hogy szenvedjetek is érette”. (Fil. 1,29.) Ki kételkedik ezekután, hogy mindkettő Isten ajándéka, ha egyszer hivő és értelmes lélekkel hallja: mindkettőt ajándékba kaptuk? Még más efféle bizonyságok is vannak, melyek mindezt kellőképp mutatják. Erről azonban most nem tárgyalunk. Éppen eleget tárgyaltunk róla a legkülönfélébb helyeken.

    Kattintással jelezd, ha együtt imádkozol velünk!
    Ezt az imát 0 alkalommal imádkoztad el.
    Ezt az imát még nem imádkoztad el!

    Szent Ágoston A KERESZTÉNY TANÍTÁSRÓL Tichonius második szabálya

    Napi Ima1 imádkozás /layout/img/logo.png

    Ápr
    12

    III/45. A második szabály „Az Úr kétfelé osztott testéről” szól, melyet azonban nem így kellene neveznünk. Mert ami nem lesz Vele mindörökké, valóságosan nem teste Urunknak. Inkább az Úr igazi és kevert, vagy igazi és színlelt testéről, vagy más efféléről kellett volna szólnia. Mert azt kell mondanunk: a képmutatók nemcsak, hogy örökké nem lesznek, hanem már most sincsenek Vele, bár látszatra még Egyházában vannak. Azért e szabálynak ilyen nevet is adhattak volna: „a kevert Egyházról”. Ez a szabály figyelmes olvasót igényel, főleg midőn az írás látszat szerint még azokhoz intézi szavait, akikhez egykor szólt, jóllehet már másokhoz beszél; vagy látszatra még az előbbiekről szól, bár másokról emlékezik már meg, mintha ez időkben való elvegyülés, avagy a Szentségekben való közösség miatt mindkettő teste egy lenne csupán. Idetartozik az Énekek Énekének kijelentése is: „Fekete vagyok és szép, mint Cédár sátorai, mint Salamon szőnyegei”. (Énekek Éneke 1,4.) Mert nem azt mondja, hogy fekete voltam, mint Cédár sátorai és szép vagyok mint Salamon szőnyegei, hanem mindkettőt állítja magáról, a jó és rossz halak egy ugyanazon hálójában való időleges egység miatt. (Mt. 13,47.) Cédár sátorai ugyanis Ismaelt illetik, ki nem leszen örökös a szabadnak fiával. (1Móz. 21,10. és Gal. 4,30.) Azt mondja Isten a jobbik részről: „A vakokat oly útra viszem, melyet nem ismernek és oly ösvényeken taposnak majd, melyekről nem tudtak; és a sötétséget világossággá teszem előttük és a göröngyöseket egyenessé. Ezeket az igéket megcselekszem és nem hagyom el őket”. (Iz. 42,16.) Csakhamar azután szól a másik, a gonoszul megkevert részről: „ők pedig hátra fordultak”. Ezek az igék tehát már másokra vonatkoznak. De mivel most együtt vannak, mintha azokról beszélne, kikről beszélt az imént. Ám nem lesznek mindig együtt. Ő maga hát az az Evangéliumban említett szolga, kinek midőn Ura megérkezik, elszakasztja őt és részét a képmutatókkal adja ki. (Mt. 24,51.)

    Kattintással jelezd, ha együtt imádkozol velünk!
    Ezt az imát 0 alkalommal imádkoztad el.
    Ezt az imát még nem imádkoztad el!

    Küldetésünk

    Amikor a szeretet és a béke nyelvét használjuk, ez lehetővé teszi számunkra, hogy párbeszédet folytassunk másokkal, még azokkal is, akik különböznek tőlünk. Ezzel a párbeszéddel kezdjük jobban megérteni egymást, lehetővé téve számunkra, hogy kövessük Jézust egy békésebb világ megteremtésében. ​​​​​​A Kattints és Imádkozz egy lehetőség, hogy a most élő generációk a digitális világban megváltozzanak. "Isten hűséges és a reményünk benne olyan, mint egy szilárd horgony az égben."