Maximilian Mária Kolbe a Szeplőtelen Szív Lovagja

Azt olvassuk a Szentírásban, hogy Ábrahám nem tudta, hová vezeti az Úr. (vö. Ter 12,1) Az életben időnként előfordul, hogy az ember nem tudja, hová tart. Ha figyelmünket természetfeletti célunkra irányítjuk, hagynunk kell, hogy Isten vezessen bennünket. Ehhez azonban arra van szükség, hogy dolgainkat valamivel megfontoltabban és összeszedettebben végezzük. így jobban meghalljuk Isten sugallatait. Még a természetes cselekedetek szintjén is eredményesebbek a kapkodás nélkül végzett tetteink.

Mi a bölcsesség? A bölcsesség olyan cselekvési mód, amely a leggyorsabban és a lehető legrövidebb úton vezet a kitűzött célhoz. Bölcs tehát az, aki célja eléréséhez a legjobb, legmegfelelőbb eszközöket használja. így például, akinek az lenne a célja, hogy egyenesen haladjon, és ehelyett balra vagy jobbra menne - arról méltán mondanánk, hogy ostoba ember.

Az az ember, akit egyedül értelme vezérel, gyakran tévútra juthat az életben. A sátán, üdvösségünk ravasz ellensége, szellemi létezőként, rendkívüli értelmi képességekkel rendelkezik, értelme magasan felülmúlja az érzéki ember értelmét. Épp ezért ezen a téren a sátán könnyen legyőzi és tévútra vezeti az embert (...). Az a lélek viszont, aki a hitből él, bevehetetlen, legyőzhetetlen erődítményként áll a sátánnal szemben, a sátán az ilyen lélekkel szemben teljesen erőtlen, tehetetlen.

A mi akaratunk általában afelé hajlik, ami kellemesebb vagy hasznosabb; vagy az értelem vagy érzéseink uralma alatt áll.

A világban sok jóakaratot találunk, de az emberek nem ismerik a teljes igazságot.

Aki a lehető legtökéletesebben teljesíti Isten akaratát, végtelenül sokat tesz a lelkek üdvösségéért és boldogságáért. Az engedelmesség a legtökéletesebb út, mivel az Úr Jézus is ezt az utat járta. Ha lett volna ennél tökéletesebb út, az Úr Jézus bizonyára azt választotta volna.

Aki Isten akaratát tökéletesen teljesíti, az bátran elmondhatja magáról: olyan sokat tesz, hogy az ő helyében maga a mindenható Isten sem tudna többet tenni.

Ha a háborúban egy katona megkérdezné, mivel szolgálhatja legjobban a hazáját - azt mondanák neki, hogy azzal, ha hallgat parancsnokára, és az ő utasításait követi (...). Mert mi lenne, ha valamelyik katona, aki nem mindig ismeri parancsnoka terveit, a maga elképzelései szerint cselekedne, és tüzelni kezdene, amikor csendben kellene rejtőznie, vagy előremenetelne, amikor hátrálnia kellene? Pedig a katona és parancsnoka között a belátás terén csak emberi, véges különbségek vannak, és a parancsnok is tévedhet.

Isten azonban végtelenül felülmúlja az embert, és Ő soha nem téved. A Szeplőtelen Szűz ügyéért az tesz a legtöbbet, aki tökéletesen, a lehető legtökéletesebben teljesíti Isten akaratát.

Mindent újjáalakítani Krisztusban a Szeplőtelen Szűz által.

A mi célunk - Isten akaratának, a Szeplőtelen Szűz akaratának teljesítése. Minden tettünk, melyet más cél vezérel - időpazarlás.

Mindenki arra törekedjen, hogy Isten akaratát teljesítse, mivel ez a legtöbb, amit tehetünk.
Ez rendkívül fontos.
Amikor a színészek fellépnek a színházban: egyikük királynak öltözik, a másik katonának, míg a harmadik szolgálónak. Melyikük tesz a legtöbbet? Kétségkívül az, aki a legjobban játssza el saját szerepét.

Halála pillanatában mindenki tudja, mi a fontos, és mihez kell mérnie magát, az életben azonban sajnos gyakran megfeledkezünk erről.

Az Úr Jézus földi életéből csak három évet szentelt arra, hogy tanítsa az embereket, viszont harminc éven át példát adott nekünk, hogyan éljünk az Ő tanítása szerint. És milyen példát adott nekünk? A szent Evangéliumban ezt olvassuk: „engedelmeskedett." (vö. Lk 2,51)