Kalkuttai Szent Teréz – a szeretet misszionáriusa

Hallom, hogy a kórházakban az emberek már-már félnek a szerzetesektől. Hogyan lehetséges ez?! Mert feledésbe megy a gyengéd 'érintés': a szolgálatkészség és figyelmesség, ami pedig sajátunk kell legyen. Jézus megkérdezte tőlünk: 'Hol voltál, amikor éheztem? Hol voltál? Nemcsak ételre éheztem, hanem szeretetedre, együttérzésedre, könyörületedre.

Tökéletesitsük imáinkat és elmélkedésünket. Sza­badítsuk meg lelkünket mindattól, ami nem Jézus. Ha nehezetekre esik az imádság, kérjétek ismételten Jézust: "Jöjj szívembe, imádkozz bennem és velem, hogy meg­tanulhassam Tőled, hogyan kell imádkozni."

Imádkozzatok többet, mert minél többet imádkoz­tok, annál jobban imádkoztok.

Egy egyszerű szűz hordta Őt méhében. Kicsiny volt, gyönge, védtelen és egészében ettől az egyszerű asszonytól függött. Úgy született meg Szűz Máriától, mint bármely más gyermek. Csakhogy anyja a születés után is szűz maradt. Nem volt hely számára, nem volt ház, nem volt bölcső sem. Csakúgy, ahogyan bármely kalkuttai vagy New-York-i szegény gyermek számára sincs. Anyja rongyokba csavarta. Szerencsére legalább rongyok voltak.

A bűnösöket legegyszerűbben saját életünk tanúságtételével téríthetjük meg. Azzal a szellemmel, amellyel választ adunk isteni küldetésünkre; teljes odaadásunkkal, nagylelkű és boldog szolgálatunkkal, azzal a szeretettel, amelyet egymás iránt táplálunk, és a szegények között is legszegényebbek iránti apostoli buzgósággal, így teszünk tanúbizonyságot Krisztus szeretetéről.

Hálánkat mindig kövesse elhatározás! Legyen életünk a szeretet és az alázat élete. Ismételjétek napközben: „A világban bemutatott összes szentmisével egységben fölajánlom Neked szívemet, hogy tedd olyan szelíd­dé és alázatossá, mint a Tiéd."

A szeretet otthon kezdődik. Minden attól függ, ho­gyan szeretjük egymást. Ebből a kölcsönös szeretetből táplálkozzon családi életetek, és bármerre járjatok is, ezt a szeretetet sugározzátok magatokból. Ne féljetek a szeretettel járó szenvedéstől, mert Jézus maga is így szeretett.

Úgy cselekedjetek, hogy életetek olyan áttetsző le­gyen, hogy az emberek belétek láthassanak és ott csak Jézusra találhassanak. így az Ő hasonlatosságában fogtok növekedni.

Teljesen világosan meg van írva a Bibliában: „Ne­veden szólítottalak, becses vagy nekem... Barátaimnak hívtalak benneteket... A víz nem pusztít majd el és nem éget meg a tűz. Nemzeteket adok érted cserébe, mert Te drága vagy nekem. Hogyan felejthetné el egy anya gyer­mekét, akit méhében hordott? De ha meg is történne ez, én sohasem feledkezem meg Rólad. Te drága vagy ne­kem, neved tenyerembe van írva" (vö. Iz 43,1-7).

Ma jókívánságaimat küldöm mindannyiótoknak; ismertessétek föl egymást a kenyértörésben, szeressétek egymást az Élet Kenyerében, és szolgáljátok egymást az Ő szegényeiben, Őt magát szolgálva.

Ahogyan a magból fának kell növekednie, úgy mi is arra vagyunk teremteve, hogy Jézusban növekedjünk.

Biztos vagyok abban, hogy Jézus szeret engem? És abban, hogy én szerettem Őt? 

Ez a meggyőződés, olyan, mint a napsugár, amely a fatörzsön át fölszívja a nevet és kivirágoztatja a bimbókat. Ez a meggyőződés szikla, amelyre a lelki és szellemi életünknek épülnie kéne. 

Hogyan juthatunk erre a meggyőződésre? Ismernünk kell Jézust, szeretnünk kell Jézust, szolgálnunk kell Jézust. Az imádságon, az elmélkedésen át ismerjük meg Őt - és a hétköznapi kötelezettségeken keresztül.

...havában vegyük a fáradságot, hogy a szeretet élő példái legyünk. Egyesüljünk mindannyian, hogy megsza­baduljunk minden szeretetlenségből fakadó kritikától, gondolattól vagy cselekedettől, hogy Jézus Szent Szíve vigaszra és elégtételre leljen bennünk.