37968 ima található a honlapon, összesen 64119 imádkozás. Regisztrálj, majd kattints és imádkozz!

    Egyéb kategóriák

    Istenes versek

    Istenes versek
    Változó frissítés

    "Ne félj, hanem szólj és ne hallgass: mert én veled vagyok..!" (ApCsel 18, 9-10)

    Oszd meg a kedvenc versedet és küldd be kedvelt költőd Istenes verseit!

    Istenes versek Tóth Árpád:ÁPRILIS

    Napi Ima9 imádkozás /layout/img/logo.png

    Ápr
    22
    Istenes versek Tóth Árpád: ÁPRILIS

    Tóth Árpád: ÁPRILIS
     

    Április, ó, Április,
    Minden csínyre friss!
    Faun-bokáju, vad suhanc,
    Újra itt suhansz!
    Vásott cigánykereked
    Porozza a tereket,
    Repül a szemét,
    Levegőbe parazsat
    Hintegetsz és darazsat,
    Illatot s zenét!
     
    Némely ingó és rügyes
    Ág végére már
    Küldöd: kússzék az ügyes -
    Katicabogár,
    Mint árbócra egy piros,
    Pettyes zubbonyú,
    Fürge lábú és csinos
    Kis matrózfiú !
    Kémleli a láthatárt:
    Mennyi fény! Mi az?
    S zümmög zengő, napba tárt
    Szárnyakkal: tavasz!
     
    Szunnyad még a tél-mező,
    Fáradt, vén paraszt,
    Fűszakálla csendbe nő,
    Megcibálod azt,
    Majd meg méznél illatosb
    Szellőfésüvel
    Fésülöd, s szólsz: hé, de most,
    Lomha szolga, fel!
    Szundikálás volt elég,
    Vár az új robot,
    Mit álmodtál, vén cseléd,
    Krumplit vagy zabot?
     
    S reszket s kacag a liget,
    Cserje meg bozót,
    Gyenge bőrü testüket
    Úgy csiklándozod;
    Minden erdő egy bolond
    Hejehuja-hely,
    Nincsen még seholse lomb,
    Csak virágkehely:
    Izzad még a levelek
    Vajudó rügye,
    S a szirom már lepereg:
    Csókos szél vigye...
     
    S átsuhansz a városon,
    Bérházak felett,
    Felragyog sugároson
    Sok vak emelet:
    Reszkető, bibor varázs,
    Vén kémény fala,
    Lányszemszínű kék parázs
    A szelíd pala.
    Mély, sötét udvar felett
    Négyszögű egen
    Táncos lábad emeled,
    Mint halk szőnyegen.
     
    S padlásablakot, kitört
    Sarkon fordulót,
    Villogtatsz, mint zsebtükört
    Pajkos nebulók:
    Zsupsz! a földre hull a fény!
    S ím a szenny alól
    Nyűtt hang sír, tán a szegény
    Por maga dalol?
    Vak lap-árus: eleven
    Bús utca-szemét
    Sütkérez a melegen,
    S nyitja holt szemét...
     
    Április, ó, Április!
    Míg tánccal suhansz,
    Látogass meg engem is,
    Víg örök suhanc,
    Hisz egy régi kikelet
    Furcsa reggelén
    Együtt érkeztem veled
    Földi útra én:
    Szólt arany szimfónia
    Napfény-húrokon,
    S bölcsőmnél te, fény fia,
    Álltál, víg rokon!
     
    Április-testvérem, ó!
    Hol van az a kor?
    Ifjuságom hervadó
    Kankalin-csokor,
    Elpártoltam tőled én,
    Nem veszed zokon?
    Hej, beteg s fanyar legény
    A régi rokon:
    Ha a tavaszt élvezi,
    Nézvén langy egét,
    Bánatát is felveszi,
    Mint szemüvegét...
     
    Április, ó, Április!
    Símogass, vezess!
    Hadd legyek ma újra kis
    Jó öcséd, kezes,
    Hadd feküdjem tarka fák
    Alján inni fényt,
    Míg arcomba szöcske vág,
    Zöld parittyaként,
    Míg szememre patyolat
    Szirom lengve jön,
    S kis selyem-sátra alatt
    Megbúvik a könny...
     
    Ó, tán akkor, míg a méz
    Színű nap lehull,
    Bordám közül a nehéz
    Szív is elgurul,
    Imbolyog még, menni fél,
    Majd gyáván, sután,
    Bíbor labda, útra kél
    Tűnő nap után:
    Táncol, ugrik, fellebeg,
    Enyhén száll tova,
    Felfogják a fellegek,
    S nem fáj már soha...
    Kattintással jelezd, ha együtt imádkozol velünk!
    Ezt az imát 0 alkalommal imádkoztad el.
    Ezt az imát még nem imádkoztad el!

    Istenes versek Váci Mihály:ÉS MI ÉLÜNK!

    Napi Ima4 imádkozás /layout/img/logo.png

    Ápr
    19
    Istenes versek Váci Mihály: ÉS MI ÉLÜNK!

    Váci Mihály: ÉS MI ÉLÜNK!

    Élni, élni, élni, élni...- élni kell!
    Félni, sírni, könyörögni, menekülni nem lehet!
    Élni bátran, szembenézve, csak azért is, dacosan vagy összetörve!
    Betegen és elhagyottan, városokban, börtönben vagy föld alatt,
    szerelmessel együtt sírva, gyermekekbe kapaszkodva - élni kell!
    Élni kell, mikor kimondják: - "Rák!" - "Gümőkór!"
    Élni kell és állni kell és nem lehet ott összerogyni, felzokogni!
    Élni kell, ha tudatják: - "Létszámfeletti!"
    Élni kell, ha sziszegik: "Már nem szeretlek!"
    Élni kell, ha zokogják Anyánk ágyánál: - "Későn jöttél!"
    Élni kell, ha hirdetik: - "Életfogytiglan!"
    Élni kell, ha dob pergeti: - "Golyó által!"
    Élni kell még, élni kell még pár óráig!
    Élni kell, bár tudjuk jól, hogy a világon mindenütt halálunk készül.
    Élni kell, bár tudjuk azt, hogy most is, most is többen halnak
    hasztalan és értelmetlen, mint ahány rózsa lehervad!
    Élni kell, mikor tudjuk, hogy embereket most is ölnek!
    Élni kell, mikor már sokszor érezzük: - nem lehet élni!
    S élni kell, ha kuporgatva napot napra;
    élni kell, ha könyörögve, reménykedve: - egy tavaszt még!
    Élni kell, ha tudjuk azt: alázat, szégyen
    félelmünk és rettegésünk még egy évért, még egy évért!
    Élni kell, így, alkudozva, megalkudva, mindenáron!
    És mi élünk! Jaj, mi élünk! Így is, bárhogy, élünk, élünk!
    Szembenézve, dacosan és összetörve, reménykedve,
    betegen is, elhagyottan, városokban, börtönökben vagy föld alatt,
    szerelmessel együtt sírva, gyermekekbe kapaszkodva - élünk, élünk!
    Élünk, bár tudjuk, hogy most is többen halnak
    hasztalan és értelmetlen, mint ahány rózsa lehervad.
    Élünk, élünk, bár sokszor már érezzük - nem lehet élni!
    Mégis élünk, semmi másért, csak mert úgy szeretünk élni!
    Élünk, jaj, mert úgy szeretjük, szeretjük az életet!
    Mert annyira élők vagyunk, és annyira emberek!
    Kattintással jelezd, ha együtt imádkozol velünk!
    Ezt az imát 0 alkalommal imádkoztad el.
    Ezt az imát még nem imádkoztad el!

    Istenes versek Puskás Gábor:MAGYARNAK LENNI

    Napi Ima9 imádkozás /layout/img/logo.png

    Ápr
    18
    Istenes versek Puskás Gábor: MAGYARNAK LENNI

    Puskás Gábor: MAGYARNAK LENNI

    MAGyarnak lenni Szent kiváltság,
    Szebb így elmondva az imádság.
    Ránk hagyott anyanyelv örökség,
    Istenünk maga az ÖRÖKLÉT
    Száll a nyelv apáról fiúra,
    Hagyaték, ősrégi kultúra.
    Tovább adni ezt kötelesség
    Lelki és szívbeli nemesség.
     
    MAGyarnak lenni Szent küldetés
    Teremtőtől volt MAG ültetés.
    Nemcsak a fejlődést figyelni
    A növést jó úton terelni.
    Kibújik a földből a csíra,
    Az Úr ujjával földbe íra
    köröket,fogja fel értelem,
    Körforgás szüntelen,végtelen.
     
    MAGyarnak lenni,Szent szolgálat,
    Szembe haladni az orkánnak,
    Őseink világa vándorlás,
    A földi életünk,ez sem más.
    Átutazó a mi itt létünk,
    Nem mindegy az,hogy itt hogy élünk!
    Fő legyen pozitív életcél
    Szavunkat járja át bölcsesség!
     
    MAGyarnak lenni,ez feladat,
    Sok hal a hálóba fennakadt.
    Emberek halásza apostol,
    Mi is azok vagyunk valahol.
    Világi papságra hívottak
    Segítséget mindig nyújtottak,
    És ezt teszi ma is a MAGyar,
    Aki csak igazán jót akar.
     
    MAGyarnak lenni nem szánandó,
    Istenünk örök és állandó,
    Öntudatra Szent felébredés,
    Szent segítségben nem kétkedés
    Örökösei nagy Árpádnak,
    Vetett MAG búzának,árpának
    Nemes mint jó kövér gabona
    Táltosság az, nem egy babona.
     
    MAGyarnak maradni küzdelem,
    Gyalázást átélni életben,
    Irántunk gyűlölet rámutat,
    hogy kik is szolgálják hűn Urat
    HUNcutság jó ízű nevetés,
    Ezt is kívánja a nevelés,
    Nem pedig agresszív törtetés,
    Szívünkbe vésett Szent küldetés.
     
    MAGyarnak lenni e világban,
    Ahol szelek fújta mező van,
    Nem lenni hajlékony sás-nádja
    Ki beleng szél fújta irányba
    Fa lenni jó erős gyökérrel,
    Élni az örök példaképpel.
    Ággal ég felé kapaszkodás,
    Szent Teremtőhöz ragaszkodás.
     
    MAGyarnak ez a küldetése,
    Jézus Isten küldött kertésze.
    Segédjei szőlő munkások,
    Kik művelik kerti világot.
    Természetesség bioflóra,
    S ha majd egyszer eljön az óra,
    Átadni ami jár Istennek,
    Azt ami a kertben megtermett.
     
    Teremtett MAGvakból termés lesz,
    Elhaló MAG utódot képez,
    Génekben ott az öröklődés,
    Így legyen Isteni fejlődés.
    Ha maradni tudunk, fejlesztünk,
    Istenben bízva el nem vesztünk.
    Hálát adok Atyám te neked!
    Boldogság, békesség, szeretet.
     
    MAGyar nemzet, erős gyökérzet,
    Isteni szívbeli önérzet,
    Felelősségtudat törekvés,
    Jóra hogy Szent legyen az egység
    Univerzumi együtt rezgés,
    Jó gyümölcsöt hozzon teremtés
    Őrizni a lámpást,hadd égjen,
    Világosság a sötét éjben.
     
    MAGyar vagy, megvallni ne szégyelld,
    Eddig is Teremtő vezérelt,
    Ne szégyelld nemzeti mivoltod,
    Isten megnyitotta égboltot.
    Isteni segítők mi vagyunk,
    Érték legyen mit földön hagyunk!
    Kísérje utunkat SZERETET!
    Isten áldás legyen veletek!
     
    E verset egy olyan FELVIDÉKRE született MAGyar ember írta személyemben, akinek édesanyai családja a TRIANONI átkos országfosztó egyezmény után ki volt telepítve a Csehországi szudéta németek lakta MJERZSERZSICE településre, ahonnan Eduard Nemes temetése körüli gyásznapok alatt hazaszöktek a szülőföldre. Egyes rokonaim fehér lappal MAGyarországra is át lettek telepítve.
    Kattintással jelezd, ha együtt imádkozol velünk!
    Ezt az imát 0 alkalommal imádkoztad el.
    Ezt az imát még nem imádkoztad el!

    Istenes versek Jankovich Ferenc:TALÁLKOZÁS

    Napi Ima10 imádkozás /layout/img/logo.png

    Ápr
    17
    Istenes versek Jankovich Ferenc: TALÁLKOZÁS
    Jankovich Ferenc: TALÁLKOZÁS
     
    Csak néztem, hogyan fölfigyelt a lomb,
    házunk fölött a felhők mind megálltak
    s tekintgetnek a jámbor ablakok,
    mint a távolba kémlelő szemek.
     
    Ki jön ma hozzánk? Ej, vajjon ki jön?
    Még a boglyák is kiálltak az útra,
    s nini, amott hogy fésülködik a lusta
    kéményünk is, lázasan tűzdeli a haját.
     
    Vígan megyek magam is, útközben nagyokat
    ugrik a szívem is … kísérnek a felhők,
    az utak, a lombok s szívrepesve egyszercsak
    köröttem megállnak ők is a vasúton …
     
    *
     
    S már töfög a vonat … Ez ám csoda, mintha
    égből esett volna közénk ez a csöpp lány:
    körülugrándozzuk, körülölelgetjük,
    körülálljuk bambán, nagy csodálkozással.
     
    Ruháján a város húzódozása még
    alig simult bele a parasztkörnyezet
    vastag színeibe, de kis cipője már
    s bizalmasan társalog a fűvel.
     
    Menjünk csak, menjünk csak, városi kisasszony:
    boglyák közt hordozd meg aranycsóvás fejed,
    úgy néz a bokor is, mint kis cselédetek,
    pislogva odafönt a budai házban …
     
    S ahogy közeledünk, igénytelen házunk
    szégyenkezve hátrál, mint az öregasszony,
    ki köténye mögé dugja már a kezét –
    az ajtóban könnyek közt mosolyog az anyám.
     
    Mért hallgat, mért áll? miért fakad sírva?
    Fölemeli fejét, s boldog ragyogással
    ránksugároz, mint a csöndes lemenő nap,
    fölragyogunk mi is tekintete alatt.
     
    Fuss hozzá, kedvesem, térdelj le elébe,
    csókold meg a kezét, mely fölnevelt engem,
    fogadd el rádhajló arca mosolyát,
    könnyek közt párolgó meleg áldásait …
    Kattintással jelezd, ha együtt imádkozol velünk!
    Ezt az imát 0 alkalommal imádkoztad el.
    Ezt az imát még nem imádkoztad el!

    Istenes versek Török Anna:Egy világ térden állva

    Napi Ima6 imádkozás /layout/img/logo.png

    Ápr
    15
    Istenes versek Török Anna: Egy világ térden állva

    Török Anna: Egy világ térden állva

     
    A korona, mely egy világot kényszerít térdre,
    és visz az ismeretlen sötétségbe.
    A korona, mit soha senki nem kérne,
    mert fullasztó a viselése.
    A korona, mely most felébreszti az embereket,
    hogy útjaink nem mindig terveink szerint mennek.
    A korona mely nem királyságot bíz rád,
    hanem egy szobát, hogy bezárd.
    A korona mely elszigetel a világtól,
    a hazámtól, a családtól, egymástól…
    A korona mely kiüresítette az utcákat
    és megváltoztatta a hétköznapokat.
    A korona mely megrázta a földet,
    és felhangosította a csöndet.
    A korona mely áldozatokat követel,
    és minden kezet imára emel.
    S ha majd minden nép megtör és minden határ lezárul,
    akkor a négy fal között, csendesen a világ térdre borul.
    A kísértő azt hiszi, térdre kényszerítette a világot,
    de nem gondolta, hogy a világ térdelve, imádkozni fog.
    Panaszkodtunk, hogy nincs időnk egymásra,
    most mind otthon vagyunk, összezárva.
    Most megtanulhatunk újra szeretni
    s minden apróságért hálásnak lenni.
    Nézd az eget, a virágzó fákat, a lepkét,
    akard megismerni társad törékeny lelkét.
    Talán sosem volt szükség ennyire egymásra,
    Most rajzolj mosolyt a másik arcára.
    Mindenki fél, nem tudjuk mit rejt holnapunk
    de a mai napért csak köszönetet mondhatunk.
    Forró a víz a kádban, van meleg ételünk,
    és mindennap velünk van Gondviselő Istenünk.
    Isten hallja imáinkat,
    látja megriadt arcunkat.
    A karjaiban tartja az egész világot,
    s nem hagyja elveszni Magyarországot.
    Itt az idő, hogy az emberiség megtérjen
    és könnyek között térdre ereszkedjen,
    hogy minden kéz végre összeérjen
    és imádságban az Istent kérje.
    Szabadíts meg minket a vírustól,
    mert Tiéd az Ország,
    Hatalom,
    és a Dicsőség
    Mindörökkön – örökké
    Ámen.
    Kattintással jelezd, ha együtt imádkozol velünk!
    Ezt az imát 0 alkalommal imádkoztad el.
    Ezt az imát még nem imádkoztad el!

    Küldjön be egy imát!

    Ima küldéséhez kérem jelentkezzen be!

    Küldetésünk

    Amikor a szeretet és a béke nyelvét használjuk, ez lehetővé teszi számunkra, hogy párbeszédet folytassunk másokkal, még azokkal is, akik különböznek tőlünk. Ezzel a párbeszéddel kezdjük jobban megérteni egymást, lehetővé téve számunkra, hogy kövessük Jézust egy békésebb világ megteremtésében. ​​​​​​A Kattints és Imádkozz egy lehetőség, hogy a most élő generációk a digitális világban megváltozzanak. "Isten hűséges és a reményünk benne olyan, mint egy szilárd horgony az égben."