Imádkozzunk a pápával

Köszönjük az Úrnak ezt az új napot, amely tudatosítja bennünk, hogy amit kapunk, a fény, a levegő, az emberek, akikkel ébredéskor találkoztunk, az életünk. Minden valóság az Úrról mesél nekünk, és rajtuk keresztül felismerhetjük Szeretetét. "Senki sem jöhet hozzám, ha az Atya, aki küldött, nem vonzza" (Jn 6: 44) Az Úr szüntelenül megnyilvánul az életünkben. Ébredjünk fel! Forduljunk el az érzéketlenségtől és a közömbösségtől, csak azt oszthatjuk meg szabadon, amit kapunk és elfogadunk. Mi Atyánk…

Tartsunk szünetet ezen a délutánon, hogy Jézus nagy ajándékát, az Eucharisztiát szemléljük. Élnünk kell a szentségi Eucharisztiát, és élő Eucharisztiának is kell lennünk a nap 24 órájában. „Éljük az Eucharisztiát a hit, az imádság, a megbocsátás, a vezeklés, a közösségi öröm, a rászorulókkal való törődés és oly sok testvér szükségleteinek a szellemében, abban a bizonyosságban, hogy az Úr teljesíti, amire meghívott minket. Megígérte az örök életet. Úgy legyen!" (Ferenc pápa). Folytassuk a napot reménnyel!

Alkonyatkor lassíts és tudatosan fogadd be a megvilágosító Szentlelket. Gondolj arra, amit ma kaptál, az emberekre és a természetre, amelyekben naponta élvezetedet leled. Megálltál értékelni ezeket az ajándékokat, vagy elsiettél? Olyan figyelmes voltál az igényeikre, mintha a tieid lennének? Hogyan gondoztad az egyes ajándékokat? Hogy a tekinteted „az egyes személyek iránti együttérzés és tisztelet, valamint közös otthonunk iránti gondoskodás és gondozás konkrét cselekedeteivé váljon”. Kérd ezt a kegyelmet holnapra, és tűzz ki célt. Üdvözlégy Mária…

Üdvözöljük a délutáni pihenést, a szünetet, hogy találkozzunk Jézussal. Milyen érzések laknak a szívünkben? Hogyan éltük meg a testvérekkel való találkozásokat? Ferenc pápa azt mondja nekünk, hogy „a cél az, hogy jelen legyünk azok számára, akiknek segítségre van szükségük, függetlenül attól, hogy a körünkbe tartoznak-e.” Arról szól, hogy nyitottak legyünk mások felé, mert ők Isten gyermekei, testvérek közöttünk, és arra törekedjünk, hogy jól érezzék magukat, amennyire ez számunkra lehetséges. Éljünk testvérileg a nap apró dolgaiban.

Térj csendesen magadba, és légy hálás a következő napért. Szemléld Jézust a legszerencsétlenebb és legfájóbb szívű emberekben. Tekints az arcokra, amelyek az utadat keresztezték. A tetteid tükrözték az Ő szeretetét? Barátságos kezet nyújtottál annak, akinek szüksége volt rá? Volt olyan, akit nem szerettél, és a szíved korlátaiban maradt? Kérj bocsánatot, ha nem bíztál az Úr együttérzésében. Mit tehetnél másként holnap? Írj fel egy célt. Üdvözlégy Mária…

Álljunk meg ma délután a szív hangolásához. Ferenc pápa azt mondja nekünk: „Tápláljuk a jót, és állítsuk magunkat a jó szolgálatába.” Mit táplálunk életünkben észrevételeinkkel, hozzáállásainkkal és tetteinkkel? Meghívást kapunk arra, hogy legyünk a jó, a jóság és a szépség élő jelei, amelyeket az Úr a világba helyezett. Éljünk ezen a délutánon úgy, hogy ügyelünk arra, hogy azok, akik közel állnak hozzánk, úgy érezzék, hogy őket gondozzák, védik és gondoskodnak róluk szükségeikben. Próbáljuk meg magunkévá tenni testvéreink igényeit.

Csendesítsd le a gondolataidat, és köszönd meg az eltelt napot. Vedd figyelembe azokat az embereket, akik az utadat keresztezték. Hogyan viselkedtél velük? Van valaki, akit cserbenhagytál? Ez a hónap arra hív fel minket, hogy legyünk figyelmesek azokkal, akiket senki sem lát, a „láthatatlanokkal”, azokkal, akik szenvednek és „a társadalom peremén élnek vagy kitaszítottak.” Kérj bocsánatot, ha visszaestél régi szokásaidba, és határozz a holnapodról. Mit tehetsz a körülötted lévő láthatatlanokért? Üdvözlégy Mária…

Fogadd el az új napot, állj készen, hogy olyan együttérző tekintettel nézz szembe a nehézségekkel, ahogyan az Úr látja azokat. „De ne romlandó eledelért fáradozzatok, hanem olyanért, amely megmarad az örök életre.” (Jn 6: 27) Győződjünk meg arról, hogy gondjaink, erőfeszítéseink és fáradozásunk sokak és mindannyiunk javát szolgálják. Dolgozzunk egy testvéri világért, amelyben a kenyér és a hal megosztásával táplálkozunk. Ferenc pápa azt mondja nekünk, hogy „élvezzük a társfelelősség terét, amely képes új folyamatok és átalakulások előidézésére és eredményezésére.” Uram, az életem adjon életet másoknak. Mi Atyánk…

Kevesen szólalnak fel a legkiszolgáltatottabbakért: „Megmutatják az egyház életerejét; érte vannak, és az emberiségért, mint egy fény, mert Krisztus fényét ragyogtatták a sötétségben.” (Szent II. János Pál) A szívünk együttérez a közjó érdekében? Segítünk testvéreinknek? Legyünk Krisztus tanúi, törekedjünk hogy erőfeszítéseink gyümölcsöt hozzanak, és segítsünk másokat is abban, hogy méltóságteljesen, tiszteletben tartva és megbecsülve érezzék magukat. Folytasd a napodat ezzel a céllal.

Ma délután használd ki az alkalmat, hogy belépj a természet csendjébe, amely felhagy tevékenységével és értékeli a tapasztaltakat. Mi volt a napod középpontjában? Másokra vagy önmagadra koncentráltál? Képes voltál megtestesíteni Jézus stílusát és érzéseit testvéreiddel szemben? Az Evangélium arra hív, hogy fordítsd a tekintetedet a kicsikre, indulj együttérzésre és dolgozz azok szenvedéseinek enyhítésén, akiknek segítő kezet nyújthatsz. Kérj a Lélektől világosságot, és segítséget egy új holnap kezdéséhez. Üdvözlégy Mária…