37914 ima található a honlapon, összesen 63909 imádkozás. Regisztrálj, majd kattints és imádkozz!

    Egyéb kategóriák

    Bálint Sándor Ünnepi Kalendárium

    Bálint Sándor Ünnepi Kalendárium
    Naponta frissül

    A Mária-ünnepek és jelesebb napok hazai és közép-európai hagyományvilágából

    Karácsony, húsvét, pünkösd folytatása és ezzel az egyházi év teljes hagyományvilágának áttekintése.

    Olvasóink között akadhatnak, akik öncélúnak, hosszadalmasnak, ezért elhagyhatónak érezhetik egyes terjedelmesebb régi, illetve népi szövegeknek: kódexeink legendáinak, énekeknek, imádságoknak, litániáknak idézgetését. Ezek azonban szakszerű mondanivalóinkat, következtetéseinket szemléletesebbé teszik, valósággal illusztrálják, mert jámborsági stílusokat és formákat, hivő magatartást közvetlenül jellemeznek. Forrásuk valami régi, legnagyobbrészt már alig hozzáférhető könyv, nyomtatvány, kézirat. Puszta utalással, hivatkozással a nagyvárosi könyvtáraktól távol élő olvasó mire sem menne, mert sem ideje, sem lehetősége nincs utánanézni, lelőhelyükön tanulmányozni.

    Élőszavas és írásbeli forrásainkat távolról sem merítettük ki, bár folyton emlékeztetünk rájuk. Nem művészettörténetet, illetőleg ikonográfiai szakmunkát, sajátos módon felfogott település- vagy társadalomtörténetet, sem a vallásos érzület, illetőleg folklór summázását, hanem mindezeknek egyensúlyával népéleti munkát iparkodtunk írni.

    Illesse köszönet a Kiadót, továbbá mindazokat: élőket és megholtakat, akik négy évtizedes gyűjtő- és kutatómunkánkban támogatták.

    Szeged, 1975. Fehérvasárnap Bálint Sándor

    Bálint Sándor Ünnepi KalendáriumVince

    Napi Ima36 imádkozás /layout/img/logo.png

    Ápr
    05
    Bálint Sándor Ünnepi Kalendárium Vince

    Vince, azaz Ferreri Szent Vince (1357–1419) dominikánus szerzetes. Híres szónok, aki Európa nyugati országaiban nagy hatással hirdette a bűnbánatot. Már 1458-ban szentté avatták.* Különösen betegek fordultak hozzá gyógyulásért, vigasztalásért és kerestek enyhülést a Szent Vince vize néven emlegetett szentelményben (aqua Sancti Vincentii pro infirmis).

    Középkori hazai kultuszát homály borítja. Magától értetődik, hogy hírét a barokk időkben elsősorban a dominikánusok terjesztették. Füssy Pius rendtárs, aki főleg Vasvárott működött, két művével is szolgálja a Vince tiszteletét. Életrajzot ír róla (1749). Épületes szándékkal íródott a Ferrarius Szent Vintzéhez való hét pénteki ájtatosság is.*

    Följegyezték Vincéről, hogy missziós körútjain főleg a végső dolgokat: halált, utolsó ítéletet, az örök evangéliumot prédikálta szívesen. Vácott a fehérek templomában,* vagyis a hajdani dominikánus egyházban látható oltárképén (1782) rendi habitusban, de szárnyakkal, mintegy az Ítélet angyalaként, előhírnökeként tűnik föl. Bal kezében nyitott könyvet tart: TIMETE DEUM & DATE ILLI HONOREM. Magyarul a teljes bibliai mondat: Féljétek Istent és dicsőítsétek, mert eljött ítéletének órája. Imádjátok őt: az ég, a föld, a tenger és vízforrások alkotóját (Jel. 14, 7). Fölül angyal fújja a harsonát, alul halottak fekszenek. Az elkárhozottakat az ördög lándzsával döfi át, többen könyörögve Krisztus felé nyújtják karjukat.

    A vízszenteléssel, illetőleg szentelt vízzel való meghintéssel együttjáró Szent Vince-áldást dominikánusok kezdeményezték, illetőleg osztották. Tartalmazza a Rituale Romanum is. Jámborabb szombathelyi hívek még századunkban is vittek haza belőle.

    Kattintással jelezd, ha együtt imádkozol velünk!
    Ezt az imát 0 alkalommal imádkoztad el.
    Ezt az imát még nem imádkoztad el!

    Bálint Sándor Ünnepi KalendáriumEgyiptomi Mária

    Napi Ima8 imádkozás /layout/img/logo.png

    Ápr
    02

    Egyiptomi Mária a legenda szerint Alexandriában sokáig örömlány volt. Később megtért és Jeruzsálembe zarándokolt.* Ezután vezeklő, Istenbe merült életet élt a Jordán melletti sivatagban. Itt az elaggott Zozizmus szerzetes bukkan rá: láta egy embert – írja* az Érsekújvári-kódex a Legenda Aurea nyomán – járván mezítelen és fekete testbe. És az napnak hőségétől megégett vala ő teste. Ez vala Kedig Mária Egypciaca, hogy látá Zozimást ez asszonyállat, legottan elfutamék. És Zozimás utána nagy hamarságval futnia kezdett. Tehát mondá ez asszonyállat: Zozimás apátúr, mit űzöl engemet. Megbocsássad nekem, mert nem fordíthatom, avagy nem tétethetem én orcámat hozzád azért, hogy asszonyállat vagyok és mezítelen. De adjad te palástodat, hogy láthassalak tégedet szemérem nélkül. Zozimás azt hallván, hogy őtet nevén nevezé, megijede rajta, és palástját neki veté, avagy adá. És az földre esék. És kéré őtet, hogy megáldanája. Mondá neki az asszonyállat: téged illet inkább atyám az áldomás, kit papságnak méltósága ékesit. Az szent jámbor, hogy azt hallá, hogy ő nevét és ő tisztét tudnája annál inkább csodál vala őrajta. És alázatosban kéri vala, hogy őtet megáldanája. Tehát mondá az asszonyállat: áldott legyen Isten, mi lelkünknek megváltója. Azonban, hogy ez asszonyállat keze felemelvén, imádkoznéjék, látá Zozimás Máriát olyha egy sengnyire az földtül felemelve. Tehát ez látván az vén atya kételkedni kezde, netalán fertőzetes lélek, avagy pokolszellet vóna. És mutogatnája magát, hogy imádságot tenne. Tehát mondá ez asszonyállat Zozimásnak: bocsássa Isten neked, ki engemet bűnes asszonyállatot fertőzetes léleknek, avagy pokoszelletnek alítottál.

    Ezután elmondja Zozimusnak parázna fiatalságát, megtérését, Jeruzsálembe való különös zarándoklatát. Nem volt pénze. A hajósok csak úgy voltak hajlandók elvinni, ha testét hajóbérül odaveti nekik. A szent városban siet a Szentkereszt imádására, de láthatatlan erők mindig eltaszigálják az ajtótól. Szándéka csak harmadszorra sikerül. Bent egy ember három pénzdarabot nyom a markába. Ezen három kenyeret vesz. Hangot hall, hogy a Jordán melletti sivatagban vezekeljen.

    Itt él negyvenhét évig, ruhája lefoszlik róla. A kővé aszott három kenyér tizenhét esztendeig táplálja. Vallomása végén kéri Zozimust, hogy nagycsütörtökön, az Úrnak végvacsorája napján jöjjön el ismét hozzá, és áldoztassa meg. Az öreg ezt meg is ígéri neki. Nagycsütörtökön Zozimus a szentséggel csakugyan eljön. Megáll a Jordán partján. A tulsó oldalon Mária keresztet vet magára, és rajta általmene, mint kemény földen. Magához veszi a szentséget. Megbeszélik, hogy egy esztendő múlva Zozimus ismét fölkeresi. Ekkor azonban Máriának már csak a holttestét találja meg. A sírásással nem boldogul, mert a föld kőkemény. Erre két oroszlán jön a segítségére.

     

    Maria Aegyptiaca Peccatrix ünnepét legtöbb középkori misekönyvünkben megtaláljuk. Kápolnája állott Székesfehérvárott,* amelyet nyilván vezeklő nők számára alapítottak.

    Az erdélyi Remete (Ramet) görögkeleti román templomban Mária és Zozimus freskója látható a XV. századból.* Érsekújvár környékéről* került be a pozsonyi Szlovák Nemzeti Galériába egy Egyiptomi Máriát ábrázoló táblakép (1465).

    Egyiptomi Mária legendájának közkedveltségét mutatja, hogy messze túlélte a középkort és számos megverselt változatban a XX. századot is megérte. Hazai barokk szövegezéseiről mi nem tudunk. Nyilván ilyenek is bővében voltak, amelyeket a jámbor érdeklődés miatt mindig újra nyomtak. Ilyen egy 1859-ben, Szabadkán megjelent verses ponyvanyomtatvány: A penitenciatartó és bűnein kesergő egyiptomi szent Máriáról éneklendő versek.

     

    Előadása, menete sajátságos módon megegyezik az Érdy-kódexéval. Itt csak a befejezés és ajánlás, továbbá a barokk áradású imádság idézésére kerül sor:

     

    Vedd kedvesem kérlek e kis énekemet.
    Szent Mária Asszony, kis ajándékomat,
    Mellyel együtt népek ajánlom magamat,
    És magammal együtt jóakaróimat.
     
    Légy segítségemre e földi harcomban,
    Minden lelki s testi nyomorúságomban,
    De főképen, kérlek, ne hagyj halálomban,
    Juthassak általad örök boldogságban.

     

    Oh én tisztaságos Jegyesem, Krisztus Jézus! Kinek az emberi szív igaz hatalmában vagyon, hálákat adok néked, hogy e szentséges egyiptomi Máriának (ki teéretted félig megholt, penitenezia-tartó testének fájdalmi, és lelki kisértetinek gyötrelmi által, igaz Martir volt, minden lelki, testi harczolásiban győzedelmet adtál. Ime én is, Te éretted, ellene mondok minden földi indulatoknak, és testi gyönyörűségeknek, annyira, hogy ha bátor minden bűn nélkül élhetnék is a testnek minden gyönyörűségével, mindazonáltal víg kedvvel mindazoknak ellene mondanék, és magamtól eltávoztatnám csupán csak azért, hogy neked inkább tetszvén, tisztábban szolgálhassak, mert midőn a világi gyönyörűségek tőrét elrontom, és szívemet minden emberi szeretettül kiüresítem, akkor közelíthetek jobban te hozzád; kérlek azért alázatosan, űzd el tőlem a tisztátalan gondolatokat, rút képzeleteket, hogy ezen szent Máriával megtisztulván az igaz penitenczia-tartás által, tiszta lélekkel juthassak a te tisztaságos, és szerelmes színed látására, Amen.

     

    Egy másik, Egerben megjelent ponyvanyomtatvány, Fischer József „kácsi remete átújítása”(1894) szövegében egyezik a szabadkaival, terjengős címében azonban még a barokk előzményekre utal: Zengedező puszta, mely egyiptomi Szent Máriának romlott állapotját, töredelmességét, igazi színbéli megalázását, buzgó megtérését, sanyarú penitenciatartását, s boldog halálát zengő versekkel rövid foglalatba jelenti, egyszersmind a bűnösöket ájtatos életre, igaz buzgó penitenciatartásra ébreszti. Óh áldott puszta és magányosság, te vagy egyedül a boldogság!*

    A Florilegium Forgachianum egyik imádsága tisztátalan kísértések idején Egyiptomi Máriához könyörög.

    Az a gyanúnk, hogy a régi hazánkban szórványosan felbukkanó Szentmária helynevek penitenciatartó Mária elenyészett titulusának emlékezetét őrzik. Ezek: Almásszentmária (Santa Maria, Kolozs), Bodrogszentmária (Bodrog), Muraszentmária (Sveta Maria na Muri), Tarnaszentmária (XI. századból származó román templomocskával), Liptószentmária (Liptovská Mara), Szentmária (Stronka a Sväta Mara, Turóc), Somorja (Šamoryn, elhomályosult szóösszetétel).

    Kattintással jelezd, ha együtt imádkozol velünk!
    Ezt az imát 0 alkalommal imádkoztad el.
    Ezt az imát még nem imádkoztad el!

    Bálint Sándor Ünnepi KalendáriumKerény

    Napi Ima9 imádkozás /layout/img/logo.png

    Márc
    30

    Kerény, deákul Quirinus, katonatiszt, aki a legendai hagyomány szerint Hadrianus császár alatt a II. században szenvedett Rómában vértanúhalált.*

    Az örökvárosból származó ereklyéit a rajnavidéki Neuss őrzi. Matthias Zender kiváló kutatásaiból* tudjuk, hogy a szent ottani hatalmas román temploma messzesugárzó Kerény-kultusz forrása, amely Belgiumra, Luxemburgra, Franciaország északi részére, szórványosan a keleti német vidékekre, így – ezt már mi tesszük hozzá – a XIII. század folyamán a Szepességbe is eljutott. Főleg járványos betegségek és jószágvész idején folyamodtak hozzá. A rajnai jámborságban a négy marsall, Vier Marschalle, eredetileg "istállómester" közé tartozott, tehát ott Remete Szent Antallal, Kornéllal és Huberttel együtt a legtiszteltebb középkori jószágpatrónusok között tartották számon.

    Tiszteletét Orsolya, Kordula, Szervác, bizonyos vonatkozásokban még a Háromkirályok társaságában rajnavidéki bevándorlóink egy része (latini) hozta magával az Árpád-korban. Településtörténeti megfontolások alapján nyilvánvalóan ez a Kerény a védőszentje Lőcse közelében Kirn, szlovákul Kurimján, Kuriman, középkori magyar nevén Szentkorin, millenniumi erőltetett új magyar nevén Kiskerény falunak, amely 1268-ban tűnik föl legelőször. Ő a középkori patrónusa a sárosi Berzevice (Brezovica nad Torisou), Alsólápos (Labs), a gömöri Nagyrőce (Rauschenbach, Velká Revúca) régi templomának is.* Ez utóbbi híres Árpád-kori, később átöntött harangjának körirata Kerényhez könyörög: O + FACTA + EST + CAMPANA + ISTA + IN + HONOREM + DEI + OMNIPOTENTI + IN + HONOREM + SANCTI + QIRINI + IMB. ANNO 506. A városka 1608 és 1711-ből származó pecsétjének fölírása S. QUIRINUS DE RAUSCHENBACH.

    A régi hazai patronátusokat Zender nem említi, talán mert nem Neuss városából származtatja. Sajnos, a magyar patrocinium-kutatás még mindig nagyon az elején van, pedig a külföld is tőlünk várná a tájékoztatást.

    Fekete Nagy Antal kevéssé valószínű nézete* szerint a Szepességben arról a szintén Kerény nevezetű vértanúról (†269) van szó, akihez járványok idején szoktak könyörögni, és akinek ereklyéit viszont a bajor Tegernsee bencés apátságában tisztelték (márc. 25).* Lux Gyula úgy véli,* hogy kultuszát bevándorolt stájerországi bányászok hozták magukkal. A bökkenő az, hogy sem őt, sem Neuss szentjét nem tisztelték seholsem bányász-patrónusként. Ennélfogva a Szepesség és Gömör Kerény-titulusait a latini bevándorlásával kell magyaráznunk. Egyébként maga Lux állapítja meg a táj német nyelvének jelentős rajnai elemeit.

    Helyszíni kutatással, az esetleges helyi hagyományok számbavételével, a búcsúnapok megállapításával a kérdést nagyjából talán tisztázni lehetne.

    Kattintással jelezd, ha együtt imádkozol velünk!
    Ezt az imát 0 alkalommal imádkoztad el.
    Ezt az imát még nem imádkoztad el!

    Bálint Sándor Ünnepi KalendáriumDizmász

    Napi Ima0 imádkozás /layout/img/logo.png

    Márc
    25

    Dizmász a jobb lator, az első szentek egyike. Társa káromolta, ő azonban kérte Jézust: emlékezzél meg rólam, amikor országodba jutsz. Erre ő így felelt: bizony, bizony, mondom neked, még ma velem leszel a paradicsomban (Lukács 23, 43). Nevét az evangélium nem említi, a jámbor népképzelet azonban már a keresztény ókorban gazdag legendakört sző köréje. Több nevet is költ neki, végül a Dizmász állandósul.

    A legendát és a kultusz közép-európai világát Leopold Kretzenbacher tárta föl.* Előadásunkban őt követjük, mi majd csak a hazai dokumentumokkal egészítjük ki.

     

    A IV. század táján írt apokrif Evangelium arabicum szerint az Egyiptomba menekülő Szentcsaládot társával együtt ő is akarja megölni. A kis Jézus azonban szelíden ránézett Dizmászra, aki aztán cimboráját is könyörületre bírja. Mária ekkor így szólt hozzá: Az Úr tégedet jobbjára állít és bűneidért megbocsájt. A gyermek Jézus meg Máriához fordult: édesanyám, harminc év múlva velük együtt feszítenek majd Jeruzsálemben keresztre. Ő majd a jobbomra kerül és a paradicsomba jut. A középkori legenda még azt is tudja, hogy Dizmász bélpoklos gyermeke a Kis Jézus fürdővizében meggyógyul. A jobb latorról a Legenda Aurea is szól, de tudomásunk szerint a mi kódexirodalmunkban, illetőleg középkori szakrális művészetünkben nem tűnik elő. Az Érsekújvári-kódex csak a puszta nevüket említi: Gyizmás, Gyézmás.*

     

    Kretzenbacher a barokk jámborsági irodalomból példát idéz arra, hogy Dizmász voltaképpen nemcsak részvéte és bűnbánata miatt tér meg, hanem mert a kereszten függő Megváltó árnyéka ráesett. Ha Péter árnyéka meggyógyította a test betegségeit (ApCsel 5, 15), mennyivel inkább Jézusé a lélek sebeit. Ráesett azonban Mária anyai árnyéka is.

    Ehhez tudnunk kell, hogy a középkor azon okoskodott, hogy Mária hol állott a keresztfa alatt, balról-e vagy jobb felől. Szent Bernát véleménye szerint balról, mert a Szűzanya a világ világossága, tehát Beata Virgo pingi debet ad sinistram Crucis, quia Christus in Cruce Faciem tenebat ad Orientem: Virgo vero ad sinistram, id est, ad Aquilonem. Tehát Máriát azért kell a kereszt baljára festeni, minthogy Krisztus arcát ott keletre fordította, a Szűzanya pedig bal, azaz észak felé. Ennek oka: ab Aquilone pandetur omne malum, vagyis északról, a sötétség honából ered minden baj. Ezt fordítja el a Szent Szűz az emberektől.

    Ezzel szemben Damiani Szent Péter úgy véli, és ezt a nézetet teszi magáévá a délnémet barokk jámbor világlátása is, hogy jobb felől, mert kegyelemközvetítő hivatásánál fogva a Szűzanya könyörgött, imádkozott a lator megtéréséért. Mária pártfogásával talált meghallgatásra Dizmász kérése.

    A barokk Dizmász-kultusz fő forrása egyébként a hajdani Krajna, vagyis a mai Szlovénia, ahol a XVII. század végén különös módon a főúri jámborságban bukkan föl először: 1688-ban Laibach, azaz Ljubljana városában az ő oltalma alatt jámbor társulat alakul (Hochadelige Dismas Conföderation), hogy a bűnbánó szent különösen haláluk óráján legyen tagjainak oltalmára. Így válik Dizmász a halálra váltak, halálra ítéltek egyik barokk patrónusává.

    A kultuszt később a jezsuiták karolták föl. Átterjedt Karinthiába, Stájerországba is. Grácban egy arisztokrata kápolnát épít Dizmász tiszteletére, amely mind szélesebb körökben válik népszerűvé. Elsőszülött fiának is a Dizmász keresztnevet választja. Még a közelmúltban is ritka különlegességként egy szegedi polgárfi ezt a nevet viselte.

    A kultusz a XVIII. században nyilvánvalóan szintén a jezsuiták buzgólkodására hazánkban is föltűnik. A kutatás hiányosságai miatt azonban egyelőre kevés adattal, alkotással dicsekedhetünk.* Ilyen a váci piarista templom Szappancsi Márton nagypréposttól felajánlott Dizmász-oltára (1740 tájáról),* a váci Rókus-kápolna barokk oltára,* a selmecbányai Kálvária barokk falképe, a budai, egykor jezsuita Szent Anna-templom Dizmász-képe (1768).* Igen jellemző a besztercebányai püspökséghez tartozó Simony (Šimonovce) harangjának felirata: O DISMA LATRO POENITENS LECTISSIME SIS TUTOR MIHI, MORIENS DUM LUCTOR IN AGONE. 1784. Vagyis: Dizmász, bűnbánó lator légy oltalmazóm a halálküzdelemben.

    Tudomásunk szerint monumentális barokk Kálvária-kompozicióink között a győri és kismartoni külön kápolnát szentelt Dizmásznak.

    Kattintással jelezd, ha együtt imádkozol velünk!
    Ezt az imát 0 alkalommal imádkoztad el.
    Ezt az imát még nem imádkoztad el!

    Bálint Sándor Ünnepi KalendáriumGyümölcsoltó Boldogasszony

    Napi Ima8 imádkozás /layout/img/logo.png

    Márc
    25
    Bálint Sándor Ünnepi Kalendárium Gyümölcsoltó Boldogasszony

    Gyümölcsoltó Boldogasszony, a Müncheni-kódex naptárában Máriának hirdetett napja, a szegedi eredetű Lányi-kódexben Testfogadó Boldogasszony, az Érdy-kódexben Asszonyunk Szűz Máriának szeplételen foganatja, a lőcsei kalendáriumban (1642) Boldogasszony fogadása, de már a Winkler-kódex naptárában és a Debreczeni-kódexben Gyümölcsoltó Boldogasszony, a moldvai csángó Gajcsánában Gyimőcsótó, az angyali üdvözlet napja: Mária megfogant a Szentlélektől. Már legrégibb liturgikus emlékeink számontartják. Jellegzetes elnevezéseit magyar fejleménynek kell tekintenünk.

     

    Az Érdy-kódex* az ünnepet így magasztalja: ez az dicsőséges szent nap, kit Úristen próféta mondása szerént kiváltképpen teremte ez világon az tebb napok között. Annak okáért mindennek nagy lelki eremmel és szerelmes ajotatossággal kell ülleni és tisztelni. Mert ez mai napon vonyá le ő szent méhében az szeplételen Szűz Mária Atya mindenható Úristennek Szent Fiát, az édes Jézust. Ez mai napon mézillatot mutatának az kemény egek, mert Atyaúristen levetvén ő hozzánk való nagy keménységes haragját, irgalmasságot hinte az szegény világra. Ez mai napon egyesülteték egybe az kijelenthetetlen isteni természet emberi természettel az édes Szűznek szeplételen méhében. Ez mai napon az Szent Dávid királynak nemzetéből támadott szép szűz választaték, hogy Istennek szent anyja lenne, és melynek feldet áldott királyné asszonya. Ki miérettünk szenetlen esedezik dicsőséges Szent Háromság Úristennek elétte. Annak okáért nem illik minekünk és ennyi sok számlálhatatlan jóságokról elfeledkeznünk, és hálátlanoknak lennünk. Mert őmiatta élhetünk békével ez világon, ő miatta tehetünk jót, ő általa érdemelhetünk malasztot, őmiatta mehetünk mi halálunknak idején az erek dicsőségnek országára es.

     

    Az ünnepi mise liturgiájához Padányí Bíró Márton följegyzése szerint* szép régi magyar hagyomány fűződött: karácsony napján és a Szűz Mária napjain, főképpen pedig Gyümölcsoltó Boldogasszony, vagyis az Ige testesülése és fogantatása napján, a misemondó pap az isteni szolgálatban lévő több társaival együtt az oltár eleibe mégyen. Ott a legelső, legalsó grádicson éppen a földig leborul, úgy imádja a megtestesült Igét és az isteni kegyességnek ebben kinyilatkoztatott titkát ilyen alázatossággal tiszteli.

    Az ünnep ihleti az Üdvözlégy és az Úrangyala. imádságokat. Már Temesvári Pelbártnál olvassuk azt a jellegzetesen franciskánus-népies hagyományt, hogy aki Gyümölcsoltó napján ezer üdvözlégyet elimádkozik, annak teljesül a jóravaló kívánsága. Ez a híres barokk népszónok, a szintén ferences Telek József tanácsa is.

    A hagyomány máig él. Kiskunfélegyházán és közelében, a ferencszállási Szentkút tanyavilágában, hasonlóképpen a palóc Hangonyban manapság is ezer üdvözlégyet a palóc Eperbocson, Bátorban és bizonyára még más környező falukban pedig ezer Úrangyalát szoktak Gyümölcsoltó vigiliáján az angyali üdvözlet emlékezetére végezni. Az ájtatosság alkonyattól éjfél utánig tart.*

    Gyöngyöspata jámbor asszonyai hajnali három órakor a Gyümölcsoltó Boldogasszony zsolozsmáját végzik. Mint mondják, akkor jött Gábor angyal.

     

    Az ünnepet magasztalják a XIV. századból származó Königsbergi Töredékek,* továbbá az Úrangyalának az a barokk ihletésű parafrázisa, kifejtése is, amelyet idősebb népünk, főleg az asszonyok máig megilletődötten szoktak imádkozni:

    Az Úrangyala köszönté a Boldogságos Szűz Máriát és méhébe fogadá a Szentlélektől szent Fiát.

    Köszöntlek Mária, köszöntlek Mária, köszöntlek Mária, köszöntött téged onnan felülről a magasságbeli Isten Gábor főangyal szavai által. Én is megköszöntlek harminchárommilliómezerszer ezen igékkel és minden szent angyalokkal, pátriárkákkal és minden megdicsőült szentekkel.

    Üdvözlégy Mária, az Atyaisten leánya, üdvözlégy Fiúisten szent anyja, üdvözlégy Mária, Szentlélek Isten jegyese. Üdvözlégy Mária, a teljes Szentháromság eleven temploma. Üdvözlégy Mária, szent olvasónk királynéja. Üdvözlégy Mária, hajnali szép csillag. Üdvözlégy Mária, enyészhetetlen csipkebokor. Üdvözlégy Mária, szerető szívemnek kedves reménysége.

    Üdvözlégy Mária, malaszttal teljes, Úr van teveled, áldott vagy te az asszonyok között és áldott a te méhednek gyümölcse, Jézus. Asszonyunk Szűz Mária, Istennek szent anyja, imádkozzál érettünk bűnösökért most és főképpen halálunk óráján, szent Fiaddal jöjj a mi segítségünkre és vigasztalásunkra. Amen.*

    Maga az Üdvözlégy is gazdag változatokban él szakrális népirodalmunkban. Egy prózai és egy verses szöveget idézünk* belőlük:

    Üdvözlégy Mária, az imádandó Szentháromságnak legalázatosabb szolgálója. Üdvözlégy Mária, az Atyaisten által mindenek közül kiválasztott Szent Szűz. Üdvözlégy Mária, a mi urunknak, Jézus Krisztusnak legméltóságosabb anyja. Üdvözlégy Mária, angyalok ékessége. Üdvözlégy Mária, a próféták kívánatos ígérete. Üdvözlégy Mária, a pátriárkák dicsőséges királynéja. Üdvözlégy Mária, az evangélisták igaz mestere. Üdvözlégy Mária, az evangélisták gondos tanítója. Üdvözlégy Mária, a hitvallók szilárd erőssége. Üdvözlégy Mária, a hitvallók Kútfeje és tökéletessége. Üdvözlégy Mária, a szüzeknek kedves dísze és koronája. Üdvözlégy Mária, az élőknek és holtaknak vigasza és üdvössége. Légy velem minden kísértetben és keserűségben, szükségben, aggodalomban. Nyerd meg nekem halálom óráján minden bűneim bocsánatát és a mennyei paradicsomnak, az örök hazának elnyerését. Amen. Felajánlom neked lelkemet, testemet, te vezéreld érzékenységeimet: fülem hallását, szemem látását, kezem és lábam minden mozdulását. Legyen tied szívemnek minden dobbanása, hogy ajakam a te neved említésétől édesítse meg a lelkek keserűségét. Imádkozzál érettünk Istennek szent anyja most, de legfőképpen halálunk óráján. Amen.

     

    Ének:

     

    Üdvözlégy kinyílt szűz virág,
    Szűzen szülő szép anyaság,
    Kegyes Királyné asszonyság,
    Csillaggal fénylő boldogság.

     

    A mohácsi sokácok, villámlás, égiháború idején kezüket mellükön keresztültéve, anyanyelvükön ezt mondogatják: íme az Úrnak szolgálóleánya, legyen nekem a Te igéd szerint.

    Az Ige testté lőn és miköztünk lakozék szómisztikájáról János evangélista ünnepénél szólottunk.

     

    *

     

    A magyar vallásos néphagyományban Gyümölcsoltó Boldogasszony az oltás, szemzés napja. Egy XVI. századi csíziónk szerint az ember ilyenkor Szűz Máriával almát olt.*

    Egyik pécsi szőlőhegyen áll Bertalan apostol barokk kápolnája. Az oltármenza virággal, gyümölccsel telefestett előzéklapja a baranyai kálvinista templomok (Drávaiványi, Kórós) virágdíszeinek édes testvére, valósággal paraszti remekmű. Közepén medallion-szerűen az Angyali Üdvözlet van odafestve.

     

    *

     

    Jellemző az ünnep régi kultuszára, hogy a kertészkedő hajlamú Göndöcs Benedek újkigyósi plébános 1869-ben éppen Gyümölcsoltó Boldogasszony napján kétezer nemesített gyümölcsfacsemetét osztott szét hívei között.

    Országszerte máig általános szokás, hogy ezen az ünnepen kell oltani, szemezni a fákat, hiszen Szűz Mária is most fogadta méhébe Jézust. A göcseji archaikus néphit szerint* amelyik fát ezen a napon oltják be, azt nem szabad letörni vagy levágni, mert vér folyik ki belőle. Aki ilyen fát mégis levágna, megvakul, halála után pedig elkárhozik. Ez ugyanis annyi, mintha embert ölt volna. Még nyesegetni, tisztogatni, elégetni sem szabad. Maguktól kell elkorhadniuk. Hasonlóképpen vélekedik Zagyvarékas népe is:* nem szabad kivágni, amíg magától ki nem szárad. Ha mégis kivágják, vér folyik belőle. Ilyen fákról azonban igen jó oltani, mert az új oltáson majd áldás lesz. Bátya délszláv–magyar faluban az ünnepen ügyeskezű emberek szívességből házról házra járnak oltani.*

    Székesfehérvár-Felsővároson, a déli Úrangyala-harangszó idején sorra rázzák a gyümölcsfákat, hogy majd bőven teremjenek. Söjtör zalai faluban az ünnepen szemzett rózsafára az olvasót is ráakasztják.* Csíkszentsimon (Sinsimion), Csíkcsicsó (Ciceu), Csíkjenőfalva (Ineu), Ajnád (Nadejdea) székelysége a mostanában oltott gyümölcsfákra igézet ellen piros szalagot köt. Csíkszentmártoniak most, az ünnepen szedik az oltóágakat.*

    Nemesbükön a szőlő négy sarkában megmetszik a tőkéket, hogy jó termés legyen.*

    A tápiógyörgyei gazda ezen a napon kimegy a kertbe és a gyümölcsfák törzsét kereszttel jelöli meg.

    Szeged népe szerint az ilyenkor szemzett fából nem jó másnak ágat adni, mert ezzel a termést is odaadnák. A kiszomboriak ezen a napon gyümölcsfáikról lemetszett gallyacskákat tüzelnek el. Úgy vélik, hogy ezzel megakadályozzák a termés elférgesedését. A méhészek a röplyukakhoz is állítanak gallyakat, hogy fáikról a méhek majd jól mézeljenek.

    Hangonyban szintén szemeznek, fát ültetnek, de még vörösbort is isznak e napon.

    Az evangélikus békési szlovákok is különösen foganatosnak tartják az ünnepet az oltásra, szemzésre.*

    Bazin (Pezinok) szlovák népe e napon szalmakoszorúval övezi a gyümölcsfák törzsét, hogy majd bőven teremjenek. A szőlőkben éjszaka gonoszűző célzattal tüzet gyújtanak.

    Csíkmenasági (Armaşeni) hiedelem szerint jó jel, ha Gyümölcsoltókor már nincs hó a vetéseken.

    A Csíkszentmártoniak (Sinmartin) úgy tartják, hogy ahány nappal szólal meg ünnep előtt a pacsirta, utána még annyi nappal elhallgat.

    Budaörsi, hőgyészi, németbólyi, szólás szerint: zu Maria Verkündigung hommen die Schwalben wiederum. A gazda e napon kitárja az istálló ajtaját. Mintegy meghívja a fecskéket, Isten madarait, hogy házában fészkeljenek, mert öregek hite szerint felérnek egy tűz ellen való biztosítással. Az érkező fecskék arra is intik a gazdát, hogy a tavaszi munkák ideje elérkezett.* Németpróna (Slovenské Pravno) népe is úgy tudja,* hogy ma jönnek meg az énekesmadarak.

    A bánáti bolgárok vörösbort isznak és pattogatott kukoricával vendégelik meg egymást, hogy egész éven át egészségesek maradjanak. Az ünnepen ivott vörösborról az a hiedelem, hogy vérré válik az emberben. A pattogatott kukoricával a természetet akarják analógiás varázslattal rügyfakadásra bírni.

    A szabadkai bunyevácok Gyümölcsoltó Boldogasszony napján amikor a természet téli álmából ébredezik és a fák ismét éltető nedvvel telnek meg, összejönnek (krvaca), hogy ők is szaporítsák vérüket. Ez vörösborral történik: a gazda végigkínálja vele egész házanépét. A vegyesajkú Kelebián a szokást a többségi magyarok is eltanulták bunyevác szomszédaiktól.

    Vörösbort szokott inni Dány magyar népe is.

    Ószentiván, mai nevén Tiszaliget faluban az a hiedelem járja, hogy a magzat után sóvárgó asszony ezen a napon érintkezzék urával: megfogan és ő is gyermeket szül. A zalai Nagybakónak népe csak egyetlen gallyat szemez, amelynek mágikus célzata alighanem a gyermekáldás korlátozása.

    Az erdélyi románok ünneplése tele van tilalmakkal. A tehenet nem viszik bikához, a mai tojások elzápulnak. Ellenben a jószágokat mind kihajtják a mezőre, a gyümölcsösben tüzet gyújtanak, a fákat pedig megtömjénezik.*

    Gyümölcsoltó Boldogasszony napjához monda is fűződik, amely az ünneprontás hiedelemvilágába tartozik.

     

    Nagykanizsa mellett van az előkelő Inkey-család szép barokk, szépen felújított kápolnája. Máig mesélik, hogy az egyik Inkey báró féktelen gőgjében elhatározta, hogy éppen ezen a napon vágatja ki legszebb gyümölcsfáit. Amikor azonban a legelső kivágására sor került, hatalmas sereg hangya bújt elő a tövéből. Rámászott a báróra és rágni kezdte a tagjait. Bezárkózott előlük a szobájába, de hiába. Szenvedéseibe belepusztult, és felravatalozták. Reggelre azonban már csak a csontjai maradtak meg a koporsóban. A család engesztelésül építtette azután a kápolnát.

    Bánóc (Banovce) mellett egy szlovák faluban történt,* hogy Gyümölcsoltó Boldogasszony napján, tehát a nagyböjt kellős közepén este egy házban zeneszó mellett vígan táncolt a falubeli fiatalság. Egyszer csak, amint javában táncoltak, megjelent a szobában egy fehér asszony, nyilván Mária, és a zenészektől azt kérdezte: Játszotok? Játszunk – felelték ezek. Az asszony: hát csak játsszatok! Azután a táncolóktól kérdezte: táncoltok? Táncolunk – mondták ezek rá nagy vígan. Nohát csak táncoljatok! E szavak után eltűnt. A muzsikások azóta is játszanak, a táncosok pedig táncolnak, nem tudják végét szakítani. A lábuk már bokán felül elkopott. A szoba falairól már mind lehullott a vakolat a szüntelen dobogástól. A gyertya ég, de soha el nem ég. Az egész szoba csupa korom és füst.

     

    *

     

    Az ünnep a nagyböjt közepére esvén, a vártnál sokkal kevesebb patrociniummal dicsekedhetik. Ezeknek búcsúját is nyári Mária-ünnepeken tartják.

     

    A legősibb Ság (Ipolyság) Šahy hajdani premontrei prépostságának titulusa (1235 körül).*

    Esztergom: Esztergom (Bakócz-kápolna, 1507), Pozsony (franciskánusok, XIV. század), Hédervár (XV. század), Gajár (Gajáre), Barstaszár (Tesáre), Alsószölnök (Unter-Zemming).

    Rozsnyó: Fülekpüspöki (Pišpeky, kápolna, 1925), Hidvégardó (középkor), Vizesrét (Mokrá Luka, kápolna).

    Szepes: Farkasfalva (Farkašovce), Savnik (Štiavnik, vár), Ujleszna (Lesné).

    Eger: Hejőcsaba (1762), Sajóörös (1914).

    Kassa: Abaújszántó (1751).

    Győr: Fehértó (1742), Kisfalud (1777).

    Veszprém: Nagybarnak, Ősi, Szentbékálla, Türje, Kehida, Marcali, Iharos, Dabronc, Csatár.

    Székesfehérvár: Tordas (1758).

    Pécs: Mohács (kápolna, 1834).

    Kalocsa: Kalocsa (érseki rezidencia kápolnája, XVIIII. század).

    Csanád: Pankota (középkor, elenyészett), Szeged (1501, a XVIII. században az újonnan választott tanács eskütételének színhelye. Elenyészett), Radna (kegytemplom, 1786), Bóka (1834).

    Vác: Szarvasgede (1702 előtt).

    Nagyvárad: Kondoros (1884), Szentjobb (Saniob, 1736).

    Erdély: Szamosújvár (Gherla), Bethlen (Beclean, 1902).

    Hajdúdorog: Újfehértó, Kokad, Nagyléta, Hodász, Nyírderzs.

     

    *

     

    Gyümölcsoltó Boldogasszony, illetőleg az Angyali Üdvözlet és benne, általa a születő, kezdődő, bontakozó élet csodája, a tavasz misztériuma az egyházművészetet is minden korban nagy alkotásokra ihlette.

     

    Az emlékek élén áll mind korának tisztessége, mindpedig művészi nagyszerűsége révén a szepesi Daróc (Spišske Dravce) monumentális freskója a XIII. század végéről. Középkori Mezőtelegd (Tileagd) falképe is.*

    Máriának szentelt, életét bemutató gótikus szárnyasoltárainkról az Angyali üdvözlet elmaradhatatlan: Almakerék (Malacrav, 1440), Bakabánya (Pukanec, 1480), Bártfa (Borbála-oltár, 1450, András-oltár, 1460, Anna-oltár, 1485, Erazmus-oltár, 1505), Bát (Batrovce, Keresztény Múzeum, 1480), Brulya (Braller, Bruiu, 1520), Csíkcsatószeg (Cetatuia, 1530), Csíkménaság (Armaşeni, 1543), Csíksomlyó (1520), Csíkszentimre (Santimbru, 1500), CsütörtökheIy (Spišsky Štvortok, Katalin-oltár, 1490), Dovallo (Dovalovo, 1520), Dubrava (1510), Eperjes (1497), Farkasfalva (Vlková, 1480), Felka (1480, Keresztény Múzeum), Héthárs (Lipany, 1520, 1526), Hizsnyó (Chyžné, 1520, faszobor van az oltárszekrény főhelyén), Jánosrét (Lucky pri Kremnici, 1470), Kassa (főoltár, 1474, Sarlós Boldogasszony-oltár, 1516), Késmárk (1500), Kisszeben (Sabinov, 1500), Lándok (Lendak 1500), Liptószentmária (Liptovská Mara, 1500), Liptószentmiklós (Liptovsky Mikuláš, 1470), Lőcse (Vir dolorum-oltár, 1470, Havi Boldogasszony-oltár, 1494), Malompatak (Mlynica, 1480), Mohos (Poruba, kora?), Mosóc (Mošovce, 1471, 1480), Nagyjeszen (Horné Jaseno, kora?), Nagylomnic (Lomnica, 1495), Nagyőr (Strážky, 1450, 1524), Nagyszalók (Velky Slavkov, 1483), Nagyszeben (1520), Nagytótlak (Selo, 1490), Németlipcse (Portizanská Lupča, 1450), Okolicsnó (Okolično, 1500), Somogyom (Smig 1500), Sorostély (Sorostin, 1500), Szászbogács (Bagaciu, 1518), Székelyzsombor (Jimbor, 1540), Szepeshely (Spišské Pohradie, 1470, 1480, 1490, 1499), Szepesszombat (Spišska Sobota, 1480), Szepesváralja (Kirchdrauf, Spišske Pohradie, 1490), Szmrecsány (Smrečany, 1480), Turócbéla (Belá, 1480), Zsidve (Seidean Jidveu, 1508).*

    Faszobrok: Alsóbajom (Boian, 1410), Bártfa (Jézus születése-oltár, 1480, Mager Veronika oltára, 1489), Frics (Fričovce, 1480), Kisszeben (1510), Szászsebes (Şebeş, 1524), Szepesdaróc (Drautz, Spiške Dravce, 1470).*

     

    Az itáliai reneszánsz építészetnek úttörő, Gyümölcsoltó Boldogasszony tiszteletére szentelt egyházi alkotásai hazánkban a szegedi (1501), amelyet szülővárosa iránti hálából Baratin Lukács zágrábi püspök, kevéssé méltányolt műbarát emelt, továbbá az esztergomi, máig álló Bakócz-kápolna (1502).* A két egyező titulus véletlen is lehet, de talán idézi, példaképül tiszteli a firenzei Sanitissima Annunziata-egyházat, az olasz reneszánsz egyik tavaszi alkotását is.

    A barokk Angyali üdvözletek tüzetes számbavétele még késik. Csak utalunk Garas Klára nyomán a következő freskókra, illetőleg oltárképekre: Balatonkeresztúr, Balf, Budapest (Egyetemi templom), Csesztreg, Győr (Szent Ignác-templom, székesegyház), Nagylengyel, Nova, Sopron (Szentlélek), Sümeg (Maulbertsch), Szécsisziget, Szombathely (székesegyház, elpusztult), Tőketerebes (Trebišov), Türje (Dorffmeister István, 1763), Zics.*

    Megjegyezzük, hogy az ábrázolásokon vagy a Gábor angyal kezében, vagy külön vázában látható liliom Bauerreiss szerint* nem Mária tisztaságára, hanem a paradicsomi életfára utal, amelyből a megváltás sarjadzik.

    Külön kell megemlékeznünk a pécsi Szent Bertalan-kápolna oltárának barokk előzékéről, amely stílusban az ormánsági református templomok virágornamentikájával rokon.

    Kattintással jelezd, ha együtt imádkozol velünk!
    Ezt az imát 0 alkalommal imádkoztad el.
    Ezt az imát még nem imádkoztad el!

    Bálint Sándor Ünnepi KalendáriumBenedek

    Napi Ima9 imádkozás /layout/img/logo.png

    Márc
    21
    Bálint Sándor Ünnepi Kalendárium Benedek

    Benedek, szegedi ajkakon Benedök, Göcsejben Bedenek a tavaszi napéjegyenlőség napja. Erről és az évszakok kezdő napjának többi patrónusairól egy régi imádságoskönyvben ezt a kéziratos verset olvastuk:

     

    Benedicti, Lini nox aequata diei,
    Thomas, Baptista dant tibi solstitia,
    Dat Clemens hyemem,
    Dat Petrus ver Cathedratus,
    Ostuat Urbanus.
    Autumnat Symphorianus.*

     

    A tavaszi napéjegyenlőség-ihlette hagyományvilágot az archaikus magyar, sőt európai néptudat azonban mégsem, vagy csak alig kapcsolta Benedek napjához. Sokkal inkább az időpontjában évről évre váltakozó nagyhét, illetőleg húsvét és Szent György ünnepeiben éli át.

     

    Országszerte ismert időjárási regula: Sándor, József, Benedek, zsákkal hozza a meleget. Ezt a Szegeddel határos Tápé népe így magyarázza: a hosszú tél után Szent Péter egy zsákba kötve elküldötte Sándorral a meleget a földre. Ment, mendegélt, de már nagyon elfáradt a meleg súlya alatt. Az országút szélén meglátott egy kocsmát, lerakodott és iddogálni kezdett. Egészen megfeledkezett arról, hogy mi járatban van. Szent Péter már megsokallta a földi embereknek a meleg után való sóvárgását és elküldte Jóskát, hogy Sándort keresse meg. Kereste, kereste, végre megtalálta a kocsmában. A bor mellett azonban ő is elfeledkezett arról, hogy miért küldték. Szent Péter már türelmetlenkedni kezdett és Benedeket küldötte utánuk. Ő is elakadt a kocsmában. Szent Péter csak várta, leste, mikor ér a földre a meleg. Lenézett az égből, de a jámbor vándorokat sehol sem látta. Nagyon megharagudott és Mátyást küldötte a földre, de most már korbácsot is nyomott a kezébe. Mátyás hamarosan rájuk akadt a kocsmában, mert nagyon jó kedvük volt és dalolásuk már messzire elhallatszott. Bement hozzájuk, mire szedték sátorfájukat és siettek a földre a zsák meleggel. Hirtelen nagy meleg lett, minden jég megolvadt.*

    Göcsejiek szerint Benedek ereszti ki zsákból a szárnyas bogarakat*

    Másként is: a homokra települt csengődiek szerint Sándor, meg József a szegény ember ellensége. Ilyenkor fújnak a bőjti szelek, megbolygatják a rozzant háztetőket.

     

    Szent Benedek fiai nagy érdemeket szereztek a magyarság megtérítésével és a nyugati műveltség meghonosításával, de ugyanakkor az archaikus magyar néphagyomány tiszteletével is. A rend apátságainak legnagyobb részét, élén a Szent Márton hegyi (pannonhalmi) monostorral még az Árpád-korban alapították.

    Benedeknek nagy híre ellenére is alig van templomtitulusa hazánkban. A pannonhalmi nullius apátság templomainak patrociniumai között is csak két egészen új akad (Komáromfüss, Tarjánpuszta). Bencés apátságaink közül csupán Garamszentbenedek (1075) tiszteli a rendalapító pátriárkát védőszentül. Ő volt a patrónusa Kaposfő apátságának is, amelyet premontreiek számára alapítottak.* Somogysámson Benedeknek szentelt középkori prépostsága valószínűleg a jeruzsálemi Szentsír-kanonokrendé volt.*

    Benedek volt a patrociniuma Győr, Szentbenedekkál (1333), Tabajd (1422) plébániatemplomainak. A barokk időkben még a nyitrai Lúky, Dunaszentbenedek (1720), Kaposszentbenedek, és a vasi Felsőszentbenedek választotta védőszentül. Mai keletű Pápa egyik új lelkészségének patrociniuma.

    A ritka titulusok világos oka, hogy Benedek névünnepe a nagyböjt töredelmes időszakába esik, amelynek atmoszférájába a búcsú örömei nem illenek bele. Valószínű, hogy a tiszteletére szentelt kevés templom búcsúnapja is hajdanában július 11-én volt, azaz ereklyéi Fleury, később Saint Benoit sur Marne apátságba való átvitelének (translatio, 703) emléknapján. Az ünnep különben napjaink liturgikus rendelkezése értelmében erre a napra került át.

    Benedek életét minden regulás népeknek példájokra rendjének tagja, Boldogságos Szent Gergely pápa írta meg. Erre támaszkodik a Legenda Aurea is, amelynek előadását az Érdy- kódex* követi.

    Csak egyetlen mozzanatot ragadunk ki belőle: Benedek három évig Subiaco egyik sziklabarlangjában rekeszté ennen magát, éjjel és nappal imádkozván és böjtölvén és penitenciát tartván. Csak egy Romanus nevű pap tudott róla, ő látta el élelemmel, amelyet a szikla tetejéről kötélen eresztett le a szenthez. A végén csengő volt. Ez figyelmeztette Benedeket, hogy eljött az evés ideje. Egyszer azonban a sátán a csengőt nagy kődarabbal összetörte. Meghalt Romanus is, nem gondoskodhatott többé a szentről.

    Elkövetkezett húsvét napja, amikor az Úristen egy környékbeli plébánosnak megjelent és szemrehányást tett neki: ime te tennen magadnak nagy gyönyörűséges étkeket szerzettél, az én szolgám kedég vagyon éhezőn. A jámbor pap az eledelekkel nyomban a keresésére indult, meg is találta. Így szólt Benedekhez: kelj föl, együnk immáran, mert ma húsvét napja vagyon, és nem illik teneked bejtelned... Megáldván azért az Úristent, ételt vének (vettek) és annak utána az jámbor plébános esmég az ő egyházához méne... Így meghiusult az ördögnek ama mesterkedése, hogy Benedek csak penitenciázzék, böjtöljön tovább, húsvét szent ünnepén ne örvendezzék a feltámadáson.

    A jelenetet Kolozsvári Tamás a garamszentbenedeki bencések számára festett Mennybemenetelének egyik külső szárnyképén örökíti meg.*

     

    *

     

    Benedek hazai kultusza, nyilván a commendatura miatt is, a későbbi középkorban aláhanyatlik. Hazánkban a Tridentinum után sem tudott igazában újjászületni, pedig Ausztriától, Bajorországtól, a barokk Stiftkultur világától ugyancsak tanulhattunk volna. Így az éremszerű Szent Benedek keresztje sem tudott elterjedni, ámbár egyik volt a nagy pestisjárványok idején is a legnépszerűbb szakrális amuletteknek. A nyakban viselhető érem egyik oldalán kereszt. Rajta: Crux Sacra Sit Mihi Lux Non Draco Sit Mihi Lux, vagyis: a szent kereszt és ne az ördög legyen az én világosságom, a köriraton: Vade Retro Satana Nenquam Suade Mihi Vana. Sunt Mala Quae Libas Ipse Venens Bibas, magyarul: távozz sátán, soha ne tanácsolj hívságos dolgokat. Magad idd meg mérgedet, ne engem kínálgass, a kereszt ágai között: Crux Sancti Patris Benedicti szavak kezdőbetűi.* Használatáról hazai barokk forrást nem tudunk idézni, csak a XX. században, bencés gimnáziumaink ifjúsága körében kezd terjedni. Elsősorban éppen érme révén osztrák és bajor tájakon Benedek a pestispatrónusok közé tartozott. Ennek tudomásunk szerint, csak egy-két hazai barokk emléke volt; a székesfehérvári és győrszigeti Sebestyén-templom főoltárképén.*

    A benedekhagyma valami régi, Benedek napjához kapcsolódó szentelménynek elnépiesedett maradványa.

    Rábagyarmaton a felfúvódott, hasfájós marha népies orvossága a Benedek napján vetett benedekhagyma, amelyet kenyérben adnak be neki.*

    Göcsejben századunk elején fokhagymát és zsírt szenteltettek ezen a napon: hasogatás, görcs, daganat orvosságának tekintették.* A vele megkent jószághoz boszorkány, rontás nem férkőzhetett. Tébolyodottnak, megbabonázott embernek a talpát kenték meg vele,* és ruhadarabban a nyakára kötötték. Zalaszentbalázson a benedekhagyma szárának főzetét elmezavarról tartják foganatosnak.

    A szentelményt a szomszédos Muraköz vendjei is ismerték. A múlt század végén ők is gyökeret, zsírt, veteményeket szenteltettek maguk és jószágaik gyógyítására. E napon a lovakat nem hajtották ki, mert féltették őket a boszorkányoktól.*

    Az alföldi Tápé öregasszonyai szintén e napon hagymát duggatnak. Ez a benedöki hajma. Bertalan napján kell fölszedni, majd a háztetőre rakják, ahol hét nap éri a meleg napsugár, éjszaka pedig a harmat. Ennek elteltével zacskóba gyűjtik, és szükség esetén tífuszos beteg fejét, hasát mosogatják a főztével.

    E hiedelemnek összefüggéseit a rendelkezésünkre álló források alapján nem tudtuk tisztázni. Minthogy két, archaikus hagyományokat bőven őrző tájunkon maradt fönn, nyugodtan föltételezhetjük a középkori eredetet. Egyébként Benedek itt is a betegek pártfogójaként jelenik meg.

    Benedek magyar tisztességét a nevéből származott családnevek hosszú sora is tanúsíthatja: Benedek, Bendek, Bende, Bendes, Bena, Bene, Benecs; Benőcs, Benák, Benyák, Bede, Bedő, Bedecs, Bedőcs, Bedők, Benke, Benkes, Benkő, Benkó, Bence, Bencs, Bencső, hajdani Bánk.* Egyik-másik a Benjámin, Vince keresztnévből is származhat.

    Benedeket idéző helynevek: Szentbenedek (Alsófehér, Szolnok–Doboka, Békés, Somogy), Szentbék, Alsószentbenedek (Ivanovci), Felsőszentbenedek (Kančovci), Dunaszentbenedek, Garamszentbenedek (Hronsky Sväty Benadik), Nyárádszentbenedek (Murgesti), Szentbenedeksoka (1493, Nagykanizsa közelében, elenyészett).*

    Benedeket VI. Pál pápa Európa patrónusává nyilvánította (1963).

    Kattintással jelezd, ha együtt imádkozol velünk!
    Ezt az imát 0 alkalommal imádkoztad el.
    Ezt az imát még nem imádkoztad el!

    Bálint Sándor Ünnepi KalendáriumJózsef, názáreti ács, Mária jegyese, Jézus gondvis

    Napi Ima4 imádkozás /layout/img/logo.png

    Márc
    19
    Bálint Sándor Ünnepi Kalendárium József, názáreti ács, Mária jegyese, Jézus gondvis

    József, a názáreti ács, Mária jegyese, a gyermek Jézus gondviselője.

    A kánoni evangéliumok röviden, más-más hangsúlyozással állítják elénk Józsefet. A művelt Lukácsnál – mint a jezsuita Otto Pfülf fejtegeti* – József a maga hatalmas történelmi jelentőségében, méltó tekintéllyel mutatkozik, mint a család feje: Jézus atyja, Mária ura. János, Jézus istenségének evangélistája Józsefet igénytelenségében rajzolja, és rámutat Jézusnak alázatára, hogy a názárethi családot, a szegény hajlékot választotta isteni személyiségének elrejtésére. Márk, aki a büszke rómaiaknak írt, nevelőatyjának sohasem nevezi, csak egyszer utal rá, amikor azt mondja, hogy a zsidók Jézust ácsnak nevezik. Máté a hívő zsidókhoz: a pátriárkák ivadékaihoz szól, és Józsefnek életharcaiból származó erényeit emeli ki.

    A középkorban József még nem részesült abban a nagy tiszteletben, amely később, így napjainkban is osztályrészül jutott neki. Ennek több oka van. A karácsony ünnepe és hagyományvilága elsősorban Máriát és Fiát veszi körül nagy hódolattal. Az alázatos József meghúzódik a betlehemi istálló homályában. Az Egyház attól tartott, hogy József misztériumát az egyszerűbb hívek félreértik. Kizárólag az ő személyét magasztaló ábrázolások a középkor szakrális művészetéből szinte teljesen hiányzanak. A mi magyar kódexeink is nagyon sommásan emlékeznek meg róla.

     

    Szent József – írja* a Debreczeni kódex – asszonyonk Máriának jegyöse Betlehemben támada Dávid királynak házából és nemzetségéből. Az aszú istápnak megverágozásából és galamb képében tetejére szállásából a Szentlélöknek, választaték Úristentől a bódog Szűz Máriának szolgálatjára e nömös szűz fírfiú, mikoron a zsidó pispöknek parancsolatjából magának jegyzötte volna meg a szent templomba. Názárethben vivé a bódog Szűz Máriát az ő anyjához, Szent Anna asszonyhoz és ott hagyá. Ő kegyig mene Betlehemben, hogy a menyeköző napra készülne. Hol mikoron késött volna, ezön időnek alatta Gábriel arkangyal asszonyonkhoz bocsáttaték és Szentlélöknek cselekedéséből fogadá az élő Istennek fiát. S mikoron József hét hónapoknak utána Názárethbe tért volna, terhösnek lelé az szentséges szüzet. De miért igaz embör vala, nem akará őtet megszégyőníteni, hanem titkon el akará asszonyonkat hagynia. De Úristennek jelöntéséből megértvén, hogy az élő Isten fiával volna temérdök, és szeplőtelen volna a magzatnak ő szent méhében való fogadása.

    A József-legenda már kikerekedik és valósággal megelevenedik híres, számtalan kiadásban megjelent barokk népkönyvünk, a Makula nélkül való tükör* előadásában: Ő legdicsőségesebb nemzetbül származott, mert az ő nemzetéből némellyek pátriárkák, némellyek királyok, némellyek próféták, némellyek papok voltak és nagyobb részént istenes szent emberek. Hogy pedig Szent József ács volt, az nem történt szegénysége miatt, hanem maga akaratjábul, mivel e világ gazdagságát, dicsőségét semminek tartotta, és inkább akarta tisztességes munkában magát foglalni, hogysem henyélésben életét tölteni. Szent József a pátriárkák bizodalma volt és több dicsőséget, tiszteletet vettek őtőle, hogysem ő vett tölök. Ami a testet illeti, Szent József legszebb és ékesebb volt az emberek fiai között, mivel oly királyi nemzetből származott, és az emberek között legékesebbnek kellett jegyesül adatni, mind lelkében, mind testében hozzá hasonlónak kellett lenni. Azért őfelőle úgy van megírva, hogy tiszta szűz férfiú volt. Beszédében szerelmetes, cselekedeteiben mértékletes, társalkodásában nyájas, serénységében, ábrázatjában, szavában, cselekedetiben, hajlandóságiban, kedvességben, nyájasságban Krisztushoz és az ő anyjához mindenekben hasonló. Ez férfiúrul méltán mondhatni azt, kit Dávid Krisztusrul prófétál; minden emberek fiai fölött ékes vagy, kiöntetett a malaszt a te ajakidban és megáldott az Úr örökké.

    Az Isten anyja is mondhatta róla ama mennyei menyasszonnyal: az én szeretőm fejér és piros, ezerek közül választatott. Jákob pátriárka is így mond róla: természet szerént való fiú a József, fölneveltetett férfiú és a leányzók tiszta tekénteti egyben futottak, hogy láthatnák szépségit. Szent Józsefnek minden jóságos cselekedetei a szemein kitetszett, és a testi szépségéből a lelki szépsége megismértetett.

     

    *

     

    Egyéb szórványos kezdemények mellett, elsősorban a franciskánizmus munkálkodik József tiszteletének fölvirágoztatásán. IV. Sixtus, aki a ferencrendből jutott a pápai székbe, a szent nevenapját hivatalosan elismert ünneppé avatja (1479). A pápai jóváhagyás után más rendek is résztvesznek a József-kultusz kiteljesítésében. Terjesztésében talán a kármelitáknak, különösen Nagy Szent Teréznek érdemei a legmaradandóbbak.*

    Spanyol, illetőleg kármelita kapcsolataik révén az osztrák Habsburgok körében, a bécsi udvarban is meghonosodik a XVII. század folyamán József tisztelete. Így Lipót, amikor fiúgyermeke, tehát a trónörökös megszületése késett, reménységét Józsefbe vetette. Amikor megszületett, egészen szokatlanul őt választotta fiának névadó patrónusává. Ezzel máig virágzó névdivatot, névkultuszt teremtett Közép-Európában. A József-keresztnév először az arisztokrácia, majd a nép körében is elterjedt, és mai napig a legkedveltebbek közé tartozik.

    Eleinte katolikusok kapták föl. Így érthető, hogy a szlavóniai Kórógy reformátusai a bevándorolt katolikus falubelieket tréfásan Jóska bácsi néven emlegetik.*

    Lipót Szent József oltalmába ajánlotta egész birodalmát és a Habsburg-ház patrónusává választotta (1675). Később Bécs (1683), majd Buda (1686), illetőleg hazánk felszabadulását részben József mennyei közbenjárásának tulajdonította. A kapucinus Marco d'Aviano dárdahegyén magasra emeli Szent József képét. Ezzel lelkesíti Budán a döntő támadásra induló katonákat. Az uralkodó ezért arra kérte a pápát, hogy Mária és József eljegyzésének ünnepét egész birodalma megülhesse. Szent XI. Ince ezt meg is engedte. Erről Mária mennyegzőjénél már bővebben is szóltunk.

    Az udvari József-kultusz elnépiesedésének jellemző állomása, illetőleg megnyilatkozása az ikervári köszöntő, amelyet még századunk elején is megültek. A falu hajdani földesura Batthyány József, a múlt század elején itteni jobbágyainak ajándékozta a Zsidakő legelőt. Egyetlen kikötése volt: Szent József szobra előtt, de kint a mezőn is minden József-napon, az ő emlékezetére józsefpohár néven áldomást igyanak. Ha a falu elöljárósága ezt elhagyja, a legelő adományozási joga megszünik.*

    József napját az idősebb szegedi parasztnép félünnepnek tekinti: „Szent József odakint a tanyán – írja* Tömörkény István – igen nagy tiszteletben van. Ez nem megy ugyan valami lármásan, de azért megvan a lelkekben. A kalendáriumban nincsen a nevenapja piros betűkkel írva, azonban annak tartatik. Nincsen ember, aki ezen a napon dologba állana. József napján a földet szerszámmal durkálni nem szabad. Ilyenkor csönd van és ünnep. A tanyák csöndesek, csak délután felé hallatszik erről-arról a gyermekek éneke. Szent Józsefet így éri minden nevenapján a tisztelet. Szobrot, vagy ilyesmit azonban nem állítanak neki.” Ezt a kultusz fiatalsága magyarázza.

     

    *

     

    Kísérjük még sebtében végig a József-kultusz egyházi fejlődésének további főbb állomásait. Bekerül – többek között I. Lipót, majd III. Károly kérelmére is – a Mindenszentek litániájába (1726). IX. Pius a pápaság egyik legválságosabb időszakában az Egyház védőszentjévé nyilvánítja (1870). A hívek a legutóbbi évszázadban a március hónapot Józsefnek szentelik. Külön litániát (1909) és miseprefációt (1919) kap. XII. Pius a meglévő mellett új ünnepet is szentel a munkás József tiszteletére (május 1.). Csehország (1654), Bajorország (1663), Ausztria (1675) egyik védőszentje. Ő többek között a jó halál, házasság és család, árvák, illetőleg a famunkások: favágók, ácsok, asztalosok, koporsósok, majd a munkásság, proletariátus patrónusa. A kis Jézussal a karján, továbbá liliommal, pálmával, ácseszközökkel, kizöldellő bottal szokás ábrázolni. A középkor Mária-ciklusaiban föltűnik ugyan, de csak a háttérben, szinte mellékszereplőként. A barokk művészetben már méltó kifejezésre talál.

    József hazai tiszteletének első, még középkori jelentkezése a tiszteletére fogalmazott mise, amely nem egyezik a Missale Romanum szövegével. Egy esztergomi nyomtatott misekönyvbe jegyezték be. Radó Polikárp szerint hazai szereztetése kétségtelennek látszik.*

    A hitújítás és török viszontagságok késleltették a kultusznak a nyugati országokkal párhuzamos, illetőleg egyidejű kibontakozását. Lehetséges, hogy magyar nyelven először csak a franciskánus Kájoni János énekeskönyve szól* róla:

     

    Dávid fia s maradványa
    Szent József pátriárka,
    Úr Krisztusnak, Megváltónknak
    Hivattatott szent atyja...

     

    Az énekszöveg a latin Joseph David filius clara stirpe natus – átköltése. Dallama a Mondj naponként kezdetű híres Mária-ének nótája.

    A hazai barokk franciskánus jámborság főleg Páduai Szent Antal tiszteletének felvirágoztatásán fáradozik. A József-kultuszt másodlagosan, inkább a Bécsből szertesugárzó karmelita, jezsuita, illetőleg főúri példára karolja föl.

    Említettük, hogy Szent József litániáját hivatalosan csak századunkban engedélyezte a pápa. Jeles barokk imádságoskönyvünk, a Lelki Paradicsom azonban már a XVIII. században közöl egy biblikus veretű litániát, amelyet ponyvairodalmunkban még több elnépiesedett hazai változat követ.

     

    József-patrociniumainkat nyilván elsősorban és eleinte a Bécsből szertesugárzó kultuszdivat sugalmazza. Új ösztönzéseket kap századunkban, amikor családfői méltósága mellett, főleg kétkezi munkás voltát, proletár sorsát akarja az Egyház megtisztelni.

    Esztergom: Békásmegyer, Budapest (Gül Babának József tiszteletére szentelt türbéje 1695,* Józsefváros, 1797), Dorog, Garamszöllős, (Rybnik, kápolna), Hegybánya (Pjerg, 1754), Jókút (Kuty), Léva (Levice), Mosondarnó, Nagyszombat, Naszvad (Nesvady), Óbars (Stary Tekov, kápolna) Vajka (kápolna), Vágfarkasd (Vlčany), Vágsellye (Šala, kápolna), Zsigárd (Žigard).

    Besztercebánya: Magospart (Brehy, 1786).

    Nyitra: Beckó (Beckov), Beszterce, Bélapataka (Valašska Belá), Harmatos (Rosina), Hatna (Hatné), Szucsányváralja (Pohradie pri Sučanoch).

    Rozsnyó: Áj (Háj, 1764), Bodvaszilas (1774), Nagyveszverés (Gemerská Poloma, 1803),* Szomolnok (Schmöllnitz, Smolnik, 1805), Salgótarján (1936, franciskánusok).

    Szepes; Hidegpatak (Kolbachy), Kriva (Krivé).

    Eger: Egyek (1818), Büdszentmihály (1833, kápolna), Sajókaza (1886), Tiszaroff (1836), Gáva (1898), Királytelek (1935).

    Kassa: Eperjes (XVIII. század, franciskánusok), Szöllőske (Vinicky, XVIII. század eleje), Nagyberezsnye (Breznica, 1763), Rabóc (Hrabovec, 1768), Nagykövesd (Velky Kamenec, 1801), Ordasfalva (Orešké, 1833), Battyán (Botany, 1859), Kozma (Kuzmice, 1904).

    Szatmár: Mátészalka (1894).

    Veszprém: Gyékényes, Gyöngyösmellékl, Kislőd, Nagykanizsa, Németlad, Palin, Ságvár, Taksony, Zalahaláp, Szorosad.

    Győr: Féltorony (Halbturn), Lindgraben, Szend, Oroszlány.

    Szombathely: Kukmér (Kukmirn), Monyorókerék (Eberau), Nagyfalva (Mogersdorf), Szalónak (Schlaining), Vashidegkút (Cankova).

    Székesfehérvár: Sárkeresztes, Pákozd (1720).

    Pécs: Baranyabán (1778), Szálka (1797), Marázs (1800), Békás (1893), Regőly (1899, temetőkápolna), Vasas (1926), Pécs (1928), Málom.

    Vác: Budapest (Wekerletelep), Hatvan (munkástelep).

    Kalocsa: Bátmonostor (1761), Bernye (Beronje, 1805), Kiskőrös (1826), Kalocsa (1860), Felsőhegy (Gornji Breg, 1890), Tóthfalu (Magyarkanizsa mellett, alapítója Tóth József, 1909), Baja (1938), Paripás (Barabuty, temetőkápolna).

    Csanád: Temesvár (irgalmasok, 1757), Temesgyarmat (Jahrmarkt, Giarmata, 1772), Németcsernye (Nemačka Crnja, 1800 táján), Nákófalva (Nakovo, 1805), Tiszaszentmiklós (Potiski Sveti Nikola 1825), Németremete (Königshof, Remetea Mica, 1831), Kevepallós (Plocica, 1836), Csermő (Cermeu, 1854), Beresztóc (Brestovac, 1856), Nyerő (Nerau, 1871), Újszentpéter (Sinpetrul Nou, 1887), Újjózseffalva (Josifalau, 1888), Aga (Brestovaţ, 1889), Szeged (1930).

    Nagyvárad: Tóttelke (Teoteleac, 1834), Ilosva (Iršava, 1881), Gyula (1886).

    Erdély: Csíkborzsova (Barzava), Dobra, Nagyhalmágy (Halmagiu), Segesvár (Sighişoara), Sepsiszentgyörgy (Sfintul Gheorghe).

    Mióta József az Egyház és a válságba jutott család, továbbá a szórványossá vált papi hivatás patrónusa lett, alig van templom, amelyben legalább szobrával ne találkoznánk. Ezeket rendszerint társulatok állították. A szegedi Fogadalmi Templom Szent József-perselyébe dobják bele a hívek a papnevelés céljaira szánt alamizsnáikat.

     

    *

     

    Érthető, hogy József nálunk is elsősorban a famunkások védőszentje. Patrónusa volt az ácsok, asztalosok szegedi, aradi céhének. Hajdanában a koporsót is ők készítették. Ezért van a szegedi céhzászlóra (1829) két lebegő angyal között koporsó is hímezve. A kaposvári ácsok az ő ünnepén végezték húsvéti gyónásukat.* A vasvári iparosok a dominikánus templom Szent József képe előtt gyertyát gyújtottak, misét mondattak, felajánlást tettek.*

     

    *

     

    A József-ikonográfia áttekintéséhez még hiányzik a kellő anyaggyűjtés. Barokk oltárainkat részben a faműves céhek (Szeged-Alsóváros), részben pedig a jó halál kegyelméért könyörgő társulatok (Győr, karmeliták)* hívták életre. Dunaföldvár franciskánus templomának oltára a pestisjárványokat idézi: a képen a haldokló József, két oldalán Rókus és Sebestyén szobrait látjuk. Páka barokk oltárát is a morientium patronus tiszteletére állították.

    Az 1709. évi pestis után Nagyszombat városa József tiszteletére emlékoszlopot emelt: FUNESTA GRASSANTE LUE TIRNAVIA DIVO JOSEPHO PLORANS ERIGIT HANG STATUAM (1731). Vagyis: ezt a szobrot járvány idején állította a gyászoló Nagyszombat.

    A budai Erzsébet-apácák templomának délnémet barokkra utaló, jelenleg lappangó Szent József-képén a szükségben szenvedő hívek ügyeiket-bajaikat írásbeli kérvényen nyújtják át Józsefnek, aki az íróasztal mellett ülő Kis Jézus elé terjeszti. A Megváltó nem is tagadja meg nevelőatyja szószólását, aláírásával teljesíti a kéréseket.

    A Szeged-alsóvárosi, továbbá a zalaszentgróti templom barokk oltárképén a földgömböt, vagyis a mindenséget birtokló Kis Jézust József mutatja be a világnak. Nagybörzsöny oltárképén a karon ülő Jézus kezében Józsefnek kivirágzott botja.

    Tolna egyik mellékoltárán a halott József kezetcsókol a megnyílt égből angyalok társaságában elősiető Kis Jézusnak, aki virágkoszorút helyez a fejére. Ezt a jelenetet ismétli a városka Szentháromság-oszlopának egyik domborműve is.

     

    *

     

    Az egyház egyre virágzóbb József-kultuszának hatása, hogy külön napot, a hét szerdáját és a március hónapot szentelik az ő különös tiszteletére. Jámbor társulások, halálukra készülődő öregek bensőséges buzgósággal ülik meg. Kisteleki hiedelem szerint ha valaki József napján böjtöl elhunyt vérrokona lelkiüdvéért, az azonnal megszabadul, és még aznap jelt ad. Enni nem szabad, csak vizet inni, és szüntelenül imádkozni.

    Az orális jámborság sajátos hajtása a Szent József olvasója, amelynek terjesztésén a híres jászladányi szentember: Orosz István is buzgolkodott. Ez az olvasó 60 szemből áll, ama hatvan évnek tiszteletére, melyet a jámbor hagyomány szerint József ezen a földön eltöltött. A szemek fehérek és kékek, 15 táblából állanak: egy fehér nagyobb és három kisebb kék szem tesz ki egy-egy táblát. A fehér szemek jelentik József tisztaságát, a kékek pedig mennyei boldogságát. Minden fehér szemre az Üdvözlégyet végzik, éspedig sorban, a rendes olvasó 15 titkából egyet-egyet belefoglalnak.

     

    *

     

    Számos katolikus vidékünkön József napja tavaszkezdetnek számít. Kalendáriumi eredetű verses sentencia József kedvessége: jó év kezessége (Szeged, Bókaháza).* Akadnak Szegeden, akik télidőben nem iparkodnak házuk előtt és udvarukban a hó eltakarításával. Ha valaki szemükre veti, tréfásan így védekeznek nem vergődök vele, majd mögfogadom Szent Józsefot, majd elhordja ő. Tanyaiak szerint a cigány is azt mondja: Szent József után, ha pörölyvassal ütögetik is a földbe a füvet, akkor is előbújik.

    Az „aszú istáp megverágozásából” sarjadt kis-kárpáti szlovák hagyomány: a mezőnjárók iparkodnak, hogy e napon a kikeletnek bármi csekélyke jelével, hacsak egy virágzó mogyoróbarkával is térjenek hajlékukba. Ezt meg is őrzik.*

    A múlt század első felében Szent György mellett sok szegedi csikós, csordás, gulyás már ezen a napon megkezdte a szolgálotot. Göcsej egyes faluiban a marhát most eresztik ki először a legelőre, de igazában és állandóan csak Szent György táján.

    Az ország sok vidékén, így vendjeink* körében, a palóc Szentsimonban ezen a napon eresztik ki először a méhrajokat. A méhek középkori hiedelem szerint szűzies életet élnek. Ezért öntötték viaszból és nem faggyúból a gyertyát, Krisztus jelképét is. Nyilván nem véletlen, hogy a rajeresztés éppen a tiszta József ünnepén történik.

    Algyőn a méhtartó gazda e szavakkal most ereszti ki méheit: Atya, Fiú, Szentlélök Isten nevibe induljatok, rakodjatok, mindön mézet behordjatok! Göcsejben a gazda e napon nem megy el hazulról, hogy méhei rajzáskor visszajöjjenek.*

    Régi egri regula a szőlőnyitás idején: Szent Józsefkor nyissad, ha vízben áll is a lábad.*

     

    *

     

    A somlóvidéken Szent József vesszeje (Gladiolus communis) néven ismert fű sárgaliliom levelével összemorzsolva sebre jó.*

    Kattintással jelezd, ha együtt imádkozol velünk!
    Ezt az imát 0 alkalommal imádkoztad el.
    Ezt az imát még nem imádkoztad el!

    Bálint Sándor Ünnepi KalendáriumGertrud

    Napi Ima0 imádkozás /layout/img/logo.png

    Márc
    17

    Gertrud Pipin, frank udvarnagy lánya, Nivelles apátasszonya (626–659), a Rajnavidék román középkorának egyik legtiszteltebb női szentje. Orsóval, rokkával, apáti pásztorbotján szaladozó egérrel szokták ábrázolni. A legenda szerint a szövögető apácát egér alakjában az ördög kísértette, Gertrud azonban imádságával elűzte magától. Tisztelete különösen Lüttich, Köln, Utrecht egyházmegyéiben virágzott.*

    Gertrud kultusza szerteágazó. Így halottak, utasok védőszentjeként tisztelték, könyörögtek hozzá betegség, járvány, egérpusztítás ellen. További kalendáriumi hatásra – koratavaszra eső nevenapja miatt – jó időjárásért, a kertimunka, zsendülő vetés istápolásáért. Hajdanában ismeretes volt a tiszteletére ivott áldomás (Gertrudenminne) is.

    Nagyon valószínű, hogy a középkori Magyarországon legalább a szepesi és erdélyi szászok tisztelték. Ennek egyetlen emléke Gürteln erdélyi szász falu középkori Gertrud-titulusa,* amely nyilvánvalóan még a rajnavidéki régi hazát idézi.

    A Gertrud-kultusz a XVIII. században bevándorolt hazai németség körében ismét fölbukkan. Budaörsi hagyomány szerint* most kell a kertimunkához hozzáfogni, napja körül legjobb káposztát palántálni. Ez az asszonyi regula Máriakéménden is.

    Gertrud még századunk elején is fogadalmi napja volt Bodolya baranyai német községnek, és egész fáréjának, vagyis plébániakörzetének, így Magyarhertelend, Egyházkér, Barátúr faluknak is.*

    Kattintással jelezd, ha együtt imádkozol velünk!
    Ezt az imát 0 alkalommal imádkoztad el.
    Ezt az imát még nem imádkoztad el!

    Bálint Sándor Ünnepi KalendáriumPatrik

    Napi Ima0 imádkozás /layout/img/logo.png

    Márc
    17
    Bálint Sándor Ünnepi Kalendárium Patrik

    Patrik, az írek térítője és nemzeti szentje (†461). Tisztelete elterjedt az egész középkori katolikus Európában, így a szomszédos Ausztriában is.* Nálunk azonban sem patrociniumával, sem ábrázolásával nem találkozunk. Neve néhány középkori misekönyvünkben mégis felbukkan.

    Névünnepén az ír férfiak, bárhol élnek is a világon, kalapjukra zöld rekettyelevelet tűznek és így köszönnek egymásnak: „áldjon meg az Isten és Szent Patrik”. A legenda szerint Jézustól kapott botjával űzte el a zöld szigetről, vagyis Írországból a mérges kígyókat.* A jámbor hagyomány azt is tudja, hogy a hitetlenkedőknek egy kénkövektől párolgó barlangban megmutatta a gonoszok pokoli kínját és az igazak örömét. A barlang neve azóta is Szent Patrik purgatóriuma, amelynek a középkor épületes vízió-irodalmában nagy híre volt.*

    A számos egykorú leírás, beszámoló között éppen két magyar zarándok lovagnak, a Nagy Lajos király seregében harcoló György vitéznek (Georgius miles de Ungaria) és a Zsigmond király udvarnépéhez tartozó Pásztói Tar Lőrincnek, illetőleg a nevük alatt ránk maradt irodalmi alkotásoknak volt a középkor végén legnagyobb hatása. Legtöbb szövegváltozatuk latin nyelven maradt hátra, de ismerünk egykorú olasz, katalán, francia, provenszál, cseh, német átköltéseket is. A hazai hagyomány emlékezetét sajnos csak a Tinóditól megörökített foszlányok őrzik. A barokk időkben nyilván már nevük sem ismeretes. Ezért fordíttatja Eszterházy Pál épületes magyar olvasmányul Oenius vitéz látomásait, aki állítólag a XII. században élt.*

    Szent Patrik napját hazánkban tudomásunk szerint egyedül a győri székesegyház ünnepli meg. Ekkor van ugyanis a Vérző Szűzanya néven emlegetett kegyképének búcsúnapja. Történetéhez hozzátartozik, hogy egy Írországból menekült püspök, Lincaeus Valter székvárosából hozta magával a képet Győrbe, ahol kanonok lett (†1663). A festményt a székesegyházra hagyta: a jámbor hagyomány szerint 1697. március 17-én, tehát éppen Patrik ünnepén vérrel verejtékezett.*

    Kattintással jelezd, ha együtt imádkozol velünk!
    Ezt az imát 0 alkalommal imádkoztad el.
    Ezt az imát még nem imádkoztad el!

    Bálint Sándor Ünnepi KalendáriumLonginus

    Napi Ima0 imádkozás /layout/img/logo.png

    Márc
    17

    Longinus római százados, aki a keresztfán kiszenvedett Jézus oldalát lándzsájával megnyitotta.

     

    A Debreczeni-kódexben* olvasható legendája elmondja, mikoron a többi vitézökkel állana édös uronk, Jézusnak keresztfája alatt, oldalát halálának utána kopjájával általöklelé. De látván a csodákat, melyek lőnek uronknak halála után, és előtte, hogy az napnak fénye elvesze, és nagy földindulás lőn, hín (= hitt) Krisztus Uronkban. Jelösben azért, hogy szömei a hosszú kórságnak miatta meghomályosodtanak vala. Az Uronk oldalából és szívéből kijött vérének egy csöppe a kópjáról szömében csöppenvén, megadattaték azonnal ő napi a világosság. Megtért, tanított, majd vértanúságot szenvedett. Kolozsvári Tamásnak a Keresztrefeszítést ábrázoló táblaképén (1427) egyik kezében a lándzsa, baljával pedig megnyílt szemére mutat.

    Nem sok idővel azután elhagyván Pilátost és az apostoloktól megtanulván a hitöt... sok pogányokat térített a keresztyén hitre. Kényszeríteni akarják, hogy áldozzon a pogány isteneknek. Nem teszi, mire fogait kitörik. Ezután fejszét ragadott, a bálványokat összetörte, kikből az ördögök kimenvén, egyben kezdének jajgatni, és ennek utána a fejedelömbe és az ő társaiba menének. Könyörgésükre azonban kiűzte belőlük az ördögöket. Mind megtértek, köztük egy Afrodisius nevezetű tiszttartó is. A könyörtelen fejedelem azonban ismét üldözni kezdte Longinust. Afrodisius védelmébe vette, mire a fejedelem a nyelvét kivágatta. Ezért az Úr vaksággal sújtotta. Longinus kijelentette neki, hogy szeme világosságát csak akkor nyeri vissza, ha őt megöleti. Így is történt Longinus holtteste mellett a fejedelem zokogva tartott bűnbánatot, majd megkeresztelkedett és látni kezdett.

     

    Legendájából érthető, hogy Longinust a középkorban szemfájósok hívták segítségül,* ennek azonban a hazai hagyományban nem találtuk nyomát. Egy XVI. századból való, nyakba akasztandó könyörgés* tanúsága szerint minálunk szívbetegek fordultak hozzá.

     

    Contra cordiacam passionem collo ligatur. Vagyis: szívbaj ellen nyakra kötendő.

    Vala egy vitéz, kinek Longinus vala neve, ki urunk Krisztusnak az ő szent szívét megöklelé, ki istenségének nem árthata, hanem csak emberségének, ezenképen ez öklelés ez embernek, Istvánnak – vel nomen – ugyan ne árthasson, parancsolok: Atyának, Fiúnak, Szentléleknek nevében. Amen.

    Ligatur ad collum.

     

    Sándorfalva javasasszonyai olyan szöveggel imádkoznak a betegre, amelyben ez is előfordul: Longénusz dárdája szüntesse mög a fájdalmakat! Egy pécsváradi német könyörgés szerint minden fájdalom ellen jó.*

    A Szeged-alsóvárosi templomnak a Szent Vért ábrázoló, szőlőprésben szenvedő Krisztust idéző barokk oltárképén ott látjuk Langinust is.* Barokk szobra a budaörsi templom homlokzatán.*

    Kattintással jelezd, ha együtt imádkozol velünk!
    Ezt az imát 0 alkalommal imádkoztad el.
    Ezt az imát még nem imádkoztad el!

    Bálint Sándor Ünnepi KalendáriumArimathiai József

    Napi Ima4 imádkozás /layout/img/logo.png

    Márc
    17

    Arimathiai József előkelő zsidó tanácsúr, Jézus titkos tanítványa, aki Nikodémussal együtt az Úr tisztes temetéséről gondoskodott (János 19, 38). Nikodémus apokrif evangéliuma szerint ő volt az, aki a Megváltó kicsorduló vérét kehelybe gyűjtötte, és ezzel a Grál-misztérium hőse lett.

    A Grál eredetileg széles tálat jelentett. A legenda szerint minden áldott pillanatban ételt-italt és minden szükséges dolgot nyújt híveinek. Az Utolsó Vacsorán erről az edényről vendégelte volna meg Jézus a tanítványait, majd pedig Arimathiai József ebben fogta volna föl a kereszten függő Megváltó vérét, amikor Longinus az Úr oldalát lándzsájával megnyitotta. Jézus feltámadása után angyalok tartották ég és föld között a drága ereklyét, majd templomos lovagok őrizték a Megváltás hegyén (Mons salvationis). A legenda azt is tudja, hogy az edény egyetlen drágakőből áll, éspedig jaspisból. Látása örök ifjúságot ad, a főnix megfiatalodik benne. Senki sem keresheti, senki meg nem találhatja. A Grál maga hívja meg szolgáit a várába: a szent ereklyén föltűnik a kiválasztott neve, aki ezután magától odatalál a várba. Szolgái nemes lovagok, akik a világ pompájáról, a földi szerelemről lemondani kötelesek. Csak a Grál-király lehet nős, akinek fényes udvara van. Egyetlen tennivalója a Grál szolgálata.

    Wolfram von Eschenbach az ő Parsifal-eposzában a Grál királyok családját az Anjou-házhoz kapcsolja.*

    Az elmondottak értelmében Nagy Lajos a Grál királyok ivadéka. Ennek tudata, küldetése nyilván élt benne.

    Ismeretes, hogy a királyt milyen meghitt szálak fűzték a pálosokhoz. Feltűnő, de egyúttal természetesnek is látszik, hogy ismereteink szerint Arimathiai József tisztelete hazánkban egyedül a pálosoknál virágzott, ünnepét csupán ők tartották számon. Misekönyvük és szabályzatuk (1643) nyilván régi rendi hagyományok alapján teszi erre a napra. Barilovics Lajos rendfőnök sokat fáradozott tiszteletének terjesztésén. Így a máriavölgyi kolostorban oltárt szentelt neki.* Arimathiai Józsefet magasztaló prédikációi azonban csak halála után jelentek meg: Grálvonatkozásokra sajnos, nem utal. Nem lehetetlen, hogy a kultusz, illetőleg ünnep hazai eredetű.

     

    Egy székelyhídi József napi (márc. 19.) köszöntőt* mintha még a Grálemlékezete, Arimathiai József ihletett volna:

     

    A setét éjszaka gyászát levetette,
    Bíborban, bársonyban magát öltöztette.
    Eljött már Szent József nevenapja,
    Midőn a múzsákon vígadni szoktak.
    Vígadjon, vígadjon,
    Szent József áradjon!
    Betekintvén a menyország kapujában:
    Kivül aranyos, belől irgalmas.
    Közepében áll az Úr Jézus Krisztus,
    Szent kendő a nyakában,
    Szent pohár a kezében.
    Aki ebből a szent pohárból iszik,
    Soha meg nem szomjúhozik.
    Aki pedig ehhez a szent kendőhöz törülközik,
    Az soha el nem kárhozik.
    Kattintással jelezd, ha együtt imádkozol velünk!
    Ezt az imát 0 alkalommal imádkoztad el.
    Ezt az imát még nem imádkoztad el!

    Bálint Sándor Ünnepi KalendáriumGergely

    Napi Ima9 imádkozás /layout/img/logo.png

    Márc
    12
    Bálint Sándor Ünnepi Kalendárium Gergely

    Gergely, teljes nevén Nagy Szent Gergely, mondai nevén Sziklához láncolt Gergely, bencés szerzetes, majd pápa (†604): egyháztanító, a középkori kultúra egyik legnagyobb előkészítője.

    Gergely pápa életét, illetőleg legendáját az Érdy-kódex adja elő.* Atyai örökségéből hat kolostort alapít Szicíliában, egyet pedig szülővárosában, Rómában, Szent András apostol tiszteletére, Itt él kemény penitenciában ő maga is. Cellájában egyszer a Szentírást olvassa, amikor Isten angyala veszett-süllyedt ember, vagyis hajótörött képében alamizsnát kér tőle. Gergely hat ezüstpénzt ad neki. Újra eljön, ismét kap. Harmadszor is megjelenik, de a klastromnak most már egy garasa sincs. Gergely azt az ezüst tálcát ajándékozza oda, amelyen szüléje, vagyis édesanyja élelmet szokott neki küldeni.

    Más alkalommal a Tiberis megáradt. A víz Róma főfalain áthatolt, színén sok kígyó és sárkány tört az örökvárosra. És támada nagy döghalál, és oly veszély történék rajtok, hogy ugyan szemlátomást tüzes nyilak jőnek az égből és valakiket meglőnek vala, ottan meghalnak vala. A döghalál a pápát sem kerüli el. Utódául Gergelyt akarják megválasztani, ő azonban a tisztesség elől kimenekül Rómából és erdőben bujdosik. Keresésére indulnak, és íme: egy szép fényes tüzes kőláb jelenék meg ő feje fölött azon a helyen, hol ott elbújt vala, kin egy berekesztett (inclusus) jámbor meglátá, hogy az mennyei szent angyalok leszállnak, vala, és fölmennek vala. Megragadták és a pápai trónra emelték.

    A döghalál még mindig pusztított Rómában. Gergely pápa azt a Mária-képet, amelyet a jámbor hagyomány szerint még Lukács evangélista festett, nagy körmenetben körülhordoztatta a városban. Gergely látomása szerint a Crescentia-vár fölött Istennek szent angyala megtörölte véres tőrét és hüvelyébe rejtette. Ez a járvány elmúlását jelentette. Az erősség mostanságtól kezdve az Angyalvár nevet kapta. A csodás eseményről Havi Boldogasszony ünnepénél is szólunk.

    Gergelynek szokása volt, hogy koronkéd az ő asztalára vendégöket hí vala, és alázatosságból ennen maga tett vala vizet mindennek kezére. Egy napi napon jöve egy ismeretlen vendég őhozjá, és mikoron reávetette vóna ő szemeit, csodálkozván ő szép színeváltozásán, akara vizet enteni ő kezére, és ottan elenyészék őelőle.

    Mikoron ezen ő magában gondolkodnék, azon éjjel megjelenék őneki az Úristen, és mondá álmában: ennek előtte való időben engemet vendéglettél az én tagaimban, de tegnap ugyan ennen személyemben fogadtál be engemet. Azt értvén Szent Gergely pápa, másodnapon hagyá az asztalnoknak, hogy tizenkét szegény zarándékokat hozna be az ő asztalára. Mikoron megszerzette vóna, beméne Szent Gerger pápa és látá, hát tizenhárman vannak. Mikoron megkérdette vóna az asztalnokot, hányan volnának, felele, hogy csak tizenketten volnának. Viszon (viszonzá) ellen Szent Gerger, hogy tizenhárman volnának. Esmég viszon ellen mondván: tudja tisztelendő atyaságod, hogy csak tizenketten vannak. Mikoron Szent Gerger pápa reájok, nézve látá, és eszébe vevé, hogy egyiknek gyakorta változnék ő színe: néha ifjúságra, néha vénségre.

    Mikoron felkölt vóna az ebéd, magának vivé az ifjat, és mondá őneki: ki vagy, honnan és ki neked neved? Ki ottan felelé és mondá őneki nagy bölcs bátorsággal: mire kérded az én nevemet, ki nagy, csodálatos. De bizonnyal tudjad, hogy én vagyok az szegény zarándok, kinek az ezüst tálcát adád, kit tenéked anyád küldett vala étekkel teljes. Annak okáért nyilván tudjad, hogy aznaptul fogva, mikoron te azt énnekem adád, választott téged Úristen az Ő Egyházának fejedelméé, és Péter apostolnak utánajárójává lenni.

     

    Nyilvánvaló, hogy a szent pápa legendájának ez a mozzanata, Gergely irgalmassága ihlette a szegedi premontrei apácák Lányi-kódexben olvasható rendtartását,* amely a középkori laikus néphagyományban is élhetett: Szent Gergely másodnapján vagyon nálunk halottak napja. Azért ebéd után placebo és vecsernyekor kilenc lecckül (olvasmányul) halottaknak vigiliát kell mondani... Nagy commendatio in exitu Israeltül fogva ad dom cum tribulare-ig mennye psalmus (zsoltár) vagyon, mind el kell mondani. Gergelyhez a középkorban a tisztítótűzben szenvedő lelkekért is könyörögtek.*

     

    *

     

    Az Érdy-kódex nem tartalmazza a Legenda Aurea Gergely-legendájának egészét. A szent pápa kivételes népszerűségére jellemző, hogy legendaköre a középkor végén az imago pietatis eucharisztikus képzetével is bővül, alakja pedig bevonul az európai mondavilágba.

    A Legenda Aurea deák eredetijében olvassuk,* hogy egy előkelő asszony minden vasárnap kenyeret ajánlott föl Gergelynek. Egyszer azonban hitetlenkedni, nevetni kezdett, amikor a miséző pápa az átváltoztatott ostyát odanyújtotta neki, és a szent szavakat mondotta hozzá: a mi Urunk Jézus Krisztus teste juttasson el az örök életre. A pápa a Szentséget ezért nem is szolgálta ki az asszonynak. Visszatette az oltárra és megkérdezte, miért nevetett. Azért – válaszolt az asszony – mert te azt a kenyeret nevezted Krisztus testének, amelyet én hoztam. Gergely a hitetlenség hallatára imádkozni kezdett, és íme a kenyér emberi formát, éspedig ujjat mutatott. Az asszony megrendülve hinni kezdett, mire a húsdarabka ismét kenyérré változott. A pápa most már megáldoztatta vele.

    Ez volt a Gergely pápa miséje. A legenda a késő középkorban újabb sarjadékokat is hajtott. Gergely a misét eszerint nagycsütörtökön, az Utolsó Vacsora emlékünnepén, az Oltáriszentség szereztetésének napján a római S, Groce in Gerusalemme-bazilikában mutatta volna be a szenvedő, sebektől vérző Megváltó képmása előtt.* Az ábrázolás ikonográfiájáról (imago pietatis), régi hazai elterjedéséről, hiedelemvilágáról, így a magyarországi vérző ostyákról alkalmasabb összefüggésben, más tervezett munkánkban emlékezünk meg.

     

    *

     

    Gergely a legendán át meghódítja az európai mondavilágot, hazai hagyományainkat is. Mint említettük, népkönyveink Sziklához láncolt Gergely néven emlegetik.

    Magyarul először a Debreceni-kódexben tűnik föl,* de még nem Gergely alakjához fűzve: olvastatik egy példa, hogy soha asszonyunk Mária el nem hagyja az ő szolgálóit, akármely igen nagy bínesek legyenek.

    A XVII. században a kolostori hagyományból már kilépve a Gesta Romanorum szól Haller János fordításában (1695) Gergely Pápának eredetirül, Istennek tsudálatos rendelésibül.*

    A történetet a falusi olvasó számtalan kiadásban, több változatban megjelent ponyvatermékekből ismeri. Egyik Varga Lajos verses átköltésében jelent meg: A tengeri sziklák rabja, vagy Szent Gergely pápa élete.

    Innen került az Isten végtelen irgalmát példázó történet mesehagyományunkba is.* Sándor István egy Gáspár Simon Antal ajkáról lejegyzett istensegítsi változat magyarázatában említi* még a gyergyószentmiklósi, besenyőtelki, hódmezővásárhelyi, magyar-egregyi meseváltozatokat is.

    Az épületes történet páratlan európai népszerűségét két kiemelkedő költői mű is tükrözi. Az egyik Hartmann von Aue középkori verses regénye: Gregorius am Stein, amely a Gesta Romanorum mellett, számtalan élőszavas, népmesei változatot ihletett. A másik korunk szülöttje, Thomas Mann megragadó alkotása: A kiválasztott (Der Erwählte) meghatott-irónikus tisztelgés Európa archaikus hagyománya előtt.

    A név magyar népszerűségéről tanúskodik a belőle származó családneveink nagy száma: Gergely, Greguss, Gergus, Gere, Gerő, Gergye, Gerecs, Göröcs, Geczi, Géczy.*

     

    *

     

    Gergely pápa kezdeményezte az angolszászok megtérítését. Bencés misszionáriusait emberséges magatartásra, a pogány szakralizmus méltánylására, egyben bölcs szintézisre intette. Ez a körültekintő missziós munka jellemezte később a hasonlóan bencés Bonifác német, majd Gellért és társai magyar térítését is.*

     

    *

     

    Gergely nevéhez fűződik az egyházi ének klasszikus rendszerezése (gregorián). Ő teremtette meg a római Schola Cantorum stílusát. Ez terjedt el Szentgallen monostorában, Tours városában, majd valamennyi kolostori és káptalani iskolában. Az anyagnak európai jelentőségű összefoglalása és korai emléke a hazai Codex Albensis.* A pannonhalmi barokk Boldogasszony-kápolna mellékoltárán álló szobrának bal vállán a Szentlelket jelképező galamb. A legenda szerint a róla elnevezett gregorián énekstílust maga a Szentlélek sugallta neki.

    Minden híressége mellett is hazánkban csak néhány középkori patrociniumát ismerjük, és ez az elenyészett Szentgergely (1192),* továbbá Rétalap (1286), Oszlár (1332).* Ennek nyilvánvaló oka, hogy a nap a nagyböjt kellős közepére esik. Ilyenkor nem lehet igazi búcsút ülni.

    Az egyháztörténet úgy tudja, hogy a gergelyezés IV. Gergely pápa (827-844) intézkedésére terjedt el, aki ezzel hősünket, Nagy Szent Gergelyt, az iskolák, diákok egyik védőszentjét akarta megtisztelni. A játékot eredetileg három diákgyerek adta elő: egy püspök és két káplánja. A többi gyerekek megfelelő öltözetben egy-egy mesterséget képviseltek. A gyermekpüspök a templomban versbeszedett prédikációt mondott, majd tavaszköszöntő seregével bejárta a várost. Az ünnep egyúttal a diákok tavaszi félévének kezdete is volt, amikor új társakat toboroztak.*

    „A Calendae Martiae pogány szokásának – egészíti ki* Kardos Tibor – és a görög tavaszdaloknak közös örökségeként Gergely pápát március elsején tavaszdalokkal köszöntötték... Valószínűleg római példára vált állandó jogává e kórusoknak a rekordálás is, vagyis köszöntő énekek előadása, karban való szereplés nagy ünnepeken, világi alkalmakkor is, sőt később már lakodalmakon és keresztelőkön...” Így lett Gergely pápa a középkori diákok és iskolák egyik legkedveltebb patrónusa. Névünnepe tavaszi félévkezdetnek számított, amelyet a diákok felvonulással, új tanulótársak felkutatásával ünnepeltek meg.

    Ez volt a gergelyjárás, gergelyezés: a rekordáció egyik jellegzetes alkalma, amely régi hazánkban is virágzott, tudomásunk szerint a magyarok, németek, erdélyi és szepesi szászok, szlovákok* között, de járta a cseheknél is. A hazai játékba részben az Aprószentek napján választott gyermekpüspök középkori hagyományvilága is beleépült.

    Az újkorban az evangélikus iskolák is átvettek a szokást, de több helyen, így Brassóban a későbbi időkben május első napjára került át. Élt a hétfalusi evangélikus csángók körében is.* Jellemző, hogy a kétajkú Ipolyszögön magyarul és szlovákul is gergelyeztek.* Aszerint, hogy milyen házhoz mentek be.

    A hagyomány szívósságára vall, hogy a barokk szerzetes iskolák is számontartották. „A nagykárolyi nemesi konviktus növendékei – írja* sajnos, igen szűkszavúan Takáts Sándor – Gergely napján lovas játékot is produkáltak, s mint Nyitrán, úgy itt is királyt választottak maguknak.” Az károlyi diákok – írja Haller grófné 1730-ban Károlyi Sándornak – szörnyű pompával recreatioznak. Csütörtökön Szent Gergely napja oktávája alatt 32 lovas, 50 gyalog volt, mind diák, Haller Sándor királyságával lúháton volt. Igen vígan voltak.

    A XVIII. század végéről több kéziratos, antikizáló elemekkel átszőtt Gergélyi Versezet maradt ránk. Leginkább gömöri evangélikus iskolamesterek verselményei,* amelyek a középkori rekordáló hagyományt a népköltészet, népszokások világába közvetítették.

    Mellőzve a gergelyjárás ismert, főleg mátravidéki leírásait,* Csököly régi, múltszázadbeli református hagyományvilágát* mutatjuk be:

     

    Az iskola akkoriban Gergely napján kezdődött. Az új deákok szülei már előző nap elvitték természetbeli ajándékaikat a mesternek. A nagyobb deákok beszaladozták a falut, hogy az ünnepre minél több és szebb szalagot gyűjtsenek. Szíjjasbocskoraikat kétszer is beitatták marhafaggyúval, hogy minél tetszetősebb legyen.

    Gergely napján a nagyobb deákok ünneplőbe öltöztek. Kalapjukon hatalmas művirág-bokréta, kezükben szalagokkal fölékesített mogyorófapálca. Megbeszélt helyen összegyülekezve, elindultak azokhoz a házakhoz, ahol az új deáknak valók laktak. Beköszöntőjük az ősi Szent Gergely-énekből már ritmikus prózává oldódott:

     

    Szent Gergő Urunknak, híres tanítónknak nevenapján
    Régi szokás szerint ma megyünk először iskolába.
    Hol íratnak szépen, olvastatnak, s úgy tanítanak
    Emberséget, bölcs, kegyes tudományt mindenki számára,
    Mert nem jó tudatlan felnőni a földi világba.
    Ezért készüljetek iskolatársak, mind jöjjetek már!
    Jó mesterünk vagyon, kit Isten megáldjon, ki minket vár.
    Ha nem adhattok új iskolást az idén házatokból,
    Adjatok adományt színes jókedvvel javaitokból.

     

    A szülők a bokrétás toborzókat tojással, süteménnyel, pénzzel ajándékozták meg. Az iskolába érkezve, terített asztal várta őket. A szülők előző nap ehhez adták össze az ételeket. Még citorás is akadt.

    Másnap kora reggel jöttek az iskolások. Napos néven emlegetett két gyerek várta őket, majd harangozott a templomi könyörgésre. Ezután megkezdődött a tanítás. Szerda és szombat koledáló nap volt: a tanulók belerakták a magukkal hozott tojást, kukoricacsövet, ezt-azt a tanító kosarába.

     

    *

     

    Gergely a középkorban sokfelé tavaszkezdő, melegváró nap, a Julián naptár szerint a tavaszi napéjegyenlőség időpontja volt.* Ez magyarázza az Ipolyi Arnoldtól megörökített honti hagyományt: a gyerekek acélt és tűzkövet tartva kezükben, e szavakkal köszöntek be a házakhoz: acélt hoztam, tüzet ütöttem kegyelmeteknek. Az acélt úgy dobták a földre, hogy egy darabig forogjon.* Ez nyilván a tavaszba forduló napot akarta jelképezni, idézni.

     

    *

     

    Károlyi Sándor följegyzései között olvassuk, hogy Gergely napján az erdődi Donát-kápolnában bemutatott misével kezdődött a tavaszi szőlőmunka.

    Zalaszentbalázs szőlősgazdái szerint a Gergely napján metszett tőkékről sok bort szüretelnek. Ekkor metszették a sióagárdiak a szőlejük sarkaiban lévő négy tőkét.

    Kattintással jelezd, ha együtt imádkozol velünk!
    Ezt az imát 0 alkalommal imádkoztad el.
    Ezt az imát még nem imádkoztad el!

    Küldetésünk

    Amikor a szeretet és a béke nyelvét használjuk, ez lehetővé teszi számunkra, hogy párbeszédet folytassunk másokkal, még azokkal is, akik különböznek tőlünk. Ezzel a párbeszéddel kezdjük jobban megérteni egymást, lehetővé téve számunkra, hogy kövessük Jézust egy békésebb világ megteremtésében. ​​​​​​A Kattints és Imádkozz egy lehetőség, hogy a most élő generációk a digitális világban megváltozzanak. "Isten hűséges és a reményünk benne olyan, mint egy szilárd horgony az égben."