Napi igePál, valamint Bottyán, Henrik napja
Napi Ima0 imádkozás 
De neked nem vetek véget. Megfenyítelek igazságosan, mert nem hagyhatlak büntetés nélkül. (Jer 30,11b–c(külső hivatkozás))
Alázzátok meg tehát magatokat Isten hatalmas keze alatt, hogy felmagasztaljon titeket annak idején. (1Pt 5,6(külső hivatkozás))
Olvasmányok: 2Kor 3,(9–11)12–18(külső hivatkozás) és Lk 6,36–42(külső hivatkozás)
Lelki útravaló a mai napra
„Adjatok egy fix pontot, és én kifordítom sarkaiból a világot.” Arkhimédész büszke mondata számomra a Golgotán nyer igazi értelmet. A pont, amelyen megfordul a világ, a kereszt, amelyen Jézus Krisztus, az én Uram halt kínhalált. Ki is mondta: „Elvégeztetett.” Megtört. Megtörtént. Legyőzték. Azaz ő győzött le mindent. Kísértést. Kísértőt. Halált. Megalázta magát, Isten pedig felmagasztalta őt. Isten nem hagyott bűnt büntetés nélkül. De az ítélet nem minket tört darabokra. Minden megfordult a keresztnél. A bűnt megtörte a kegyelem. A halált legyőzte az élet Ura.
Pál napján érdemes egy pillantást vetni a legkisebb apostolra is. Története nagyon is élettelivé teszi, hogy mit jelent a gyakorlatban ez a fordulat. Ő maga is együtt fordul a világgal, ahogyan Isten kimozdította azt a sarkaiból. Megtérése, pálfordulása csupán ennek a felismerése volt. Immár nem ellene küzdött, hanem belesimult ebbe a fordulatba. Elfogadta az új irányt. A gyűlölettel szemben a békességet. A haraggal ellentétben a kegyelmet. Halál helyett az életet.
A kereszt lett az apostol életének is a fix pontja, ahol ítélet helyett életet kapott. Az arkhimédészi gondolat pedig elveszti sajátos gőgjét, mert aki mozgat, ami kimozdít mindent a sarkaiból, már megint nem az ember, hanem az Isten, az ő kegyelme és irgalmas szeretete.
*
„Kegyelemnek szép rózsája, / Virágoknak szép virága, / Könnyek között, mélységekben, / Fájdalmaknak földjén terem.
Ez a rózsa: Krisztus-kereszt. / Illatozik, sebet hegeszt. / Bár nem tetszik a testednek, / Üdvösséges a lelkednek. (…)
Krisztus-kereszt, csodavirág! / Vele járni nagy boldogság. / Hordozd kereszt boldogságát, / Úgy kövessed Jézus nyomát!” (EÉ 456)
Szerző: Horváth Z. Olivér