KATTIMA.hu Kattints és imádkozz! – Evangélium és Ima, minden nap, Ferenc Pápa imaszándékával.

Ez az imaapostolság egy lelkiségi áramlat, nem pedig valami többletmozgalom. Akkor tölti be kinyilatkoztatás szerepét, ha Krisztus szeretete megnyilvánul szavainkban, tetteinkben. Arra hívja meg a keresztényeket, hogy imájukkal apostolkodjanak, a világra nyitott szemmel imádkozzanak, minden egyes napjukat felajánlva Istennek, Krisztussal együtt, a világ üdvösségéért amelyet a havi szándékok konkrétan elénk állítanak.

17193 ima található a honlapon, összesen 18708 imádkozás. Regisztrálj, majd kattints és imádkozz!

Legfrissebb imák

Ferenc Pápa imaszándéka

Ferenc Pápa IMASZÁNDÉKA A menekültek segélykiáltásának meghallásáért2020 február

Napi Ima23 imádkozás /layout/img/logo.png

Feb
01

Egyetemes: A menekültek segélykiáltásának meghallásáért

Imádkozzunk, hogy meghalljuk és komolyan vegyük az emberkereskedelem áldozataivá vált menekült testvéreink segélykiáltását.

Ima

Uram, Jézus Krisztus,
Te, aki vendégként és zarándokként voltál köztünk.
Te, aki az erőszak elől menekültél,
Egyiptomban menedéket keresve.
Adj kegyelmet nekünk, hogy felismerjünk -
testvéreink arcán, akik
menekülés közben élnek.
Érintse meg a Szentlélek a szívünket és a füleinket -
hogy testvéreink kiáltása ne legyen közömbös számunkra.
Kérjük, alakítsd át a szívünket!
Mi Atyánk...

Felajánló imádság

Jóságos Atyám, tudom, hogy velem vagy. 
Itt vagyok ezen az új napon. 
Helyezd el a szívemet újra
a fiad Jézus szíve mellé, 
amit nekem adsz, és amit az Eucharisztiában kapok meg. 
A Szentlélek tegyen
barátoddá és az apostoloddá, hogy elvégezhessem a küldetésem. 
A kezedbe teszem
örömeimet és reményeimet, 
munkámat és szenvedéseimet, 
mindent, ami én vagyok, 
közösségben testvéreimmel e világméretű imahálózatban. 
Máriával az Egyház missziójáért,
a pápa világméretű imahálózatának szándékára felajánlom neked ezt a hónapot. Ámen

Javaslatok a hónapra

  • Kezdje vagy folytassa a munkát az olyan intézményekkel, amelyek bevándorlókat és családokat fogadnak be - adományok, önkéntesség, különféle kezdeményezések cseréje révén a közösségi hálózatokon.
  • Keressen új, kreatív módszereket a kizsákmányolás és emberkereskedelem helyzetének tudatosítására, amelyben a sok bevándorló áldozatává válik a közösségében vagy a környezetében - ennek a gonosznak a leküzdésére szolgáló társadalmi és politikai intézkedések megkönnyítése érdekében.
  • Valódi változást hozhat!
Tovább
Kattintással jelezd, ha együtt imádkozol velünk!
Ezt az imát 0 alkalommal imádkoztad el.
Ezt az imát még nem imádkoztad el!
Ferenc pápa imaprofilja

Imádkozzunk Ferenc pápa imaprofiljávalKínai testvéreinkért

Reggeli ima7 imádkozás /layout/img/logo.png

Feb
13

Imádkozzunk a kínai testvéreinkért, akik e kegyetlen betegségtől szenvednek. A lehető leghamarabb találják meg a helyreállítás útját.

Tovább
Kattintással jelezd, ha együtt imádkozol velünk!
Ezt az imát 0 alkalommal imádkoztad el.
Ezt az imát még nem imádkoztad el!
A Pápa hangja

Ferenc pápa szinódus utáni apostoli buzdítása Querida AmazoniaEgy amazóniai arculatú egyházért

Napi Ima3 imádkozás /layout/img/logo.png

Feb
12

„Querida Amazonia…” - „A szeretett Amazónia teljes tündöklésében, drámájában és titkában megmutatja magát a világnak”

Az első részben (2-4. pont) a pápa kifejti a buzdítás lényegét. A szöveg sok utalást tartalmaz az amazóniai vidék püspöki konferenciáinak dokumentumaiból, de a térség költőinek verseiből is. A pápa a buzdításban papírra vetette mindazt, amit a szinódus „kiváltott belőle”, ugyanakkor nem kívánja sem megismételni, sem helyettesíteni a záródokumentumot, amit olvasásra ajánl. Az egész egyház „gazdagodhat és impulzusokat kaphat” belőle, melyet az amazóniai helyi egyháznak „alkalmaznia kell”. Az 5-7. pontban a pápa megosztja az „Amazonas-medencével kapcsolatos álmait”, melynek sorsa mindenkit érdekelnie kell, hiszen ez a föld a miénk is. „Négy nagyszabású álmot” fogalmaz meg. Az első, hogy Amazónia „harcoljon a legszegényebbek jogaiért”. Második álma az, hogy „védjék meg a térség kulturális gazdagságát”; a harmadik az „ellenállhatatlan természeti kincsek megőrzésére” vonatkozik, míg a negyedik, hogy a keresztény közösségek „képesek legyenek elköteleződni és megtestesülni Amazóniában”.

Társadalmi álom: az egyház álljon az elnyomottak oldalán

Querida Amazonia első fejezete az ún. „társadalmi álommal” foglalkozik (8.). Aláhúzza, hogy a „valóban ökológiai hozzáállás a társadalmat is érinti”. Nem elég tehát a környezet megőrzésével foglalkozni. „Igazságtalanságról és bűncselekményről” beszél (9-14.), emlékeztetve rá, hogy már elődje, XVI. Benedek is felszólalt az „amazóniai környezeti pusztítás” ellen. Az őslakos népek „ki vannak szolgáltatva” a helyi és a külső erőknek egyaránt. Az olyan gazdasági műveletek, amelyek növelik a pusztítást, a gyilkosságokat, a korrupciót, megérdemlik, hogy „igazságtalannak és bűncselekménynek” minősítsük őket. Ferenc pápa II. János Pállal vallja, hogy a globalizáció nem szabad, hogy új gyarmatosítássá váljon.

A szegényeket hallgassák meg Amazónia jövőjével kapcsolatban

Ekkora igazságtalanság láttán „fel kell háborodnunk és bocsánatot kell kérnünk” (15-19.) A „szolidaritás és a fejlődés hálózatát” kell kiépíteni, mely mindenki elkötelezettségét igényli, a politikai vezetőkét is. A „közösségi szellemről” szólva (20-22.) a pápa figyelmeztet, hogy az őslakos népek emberi kapcsolatait „áthatja az őket körülvevő természet”. Ezért „gyökereiket vesztik”, amikor a „városokba kényszerülnek költözni”. Az első fejezet végül a „silány oktatással” (23-25), illetve a „társadalmi párbeszéddel” foglalkozik (26-27). A korrupció megmérgezi az államot és annak intézményeit. Ferenc pápa annak a reményének ad hangot, hogy Amazóniában elindul a „társadalmi párbeszéd”, elsősorban a „legutolsókkal”, hogy az „ő hangjuk legyen a legerősebb”.

Kulturális álom: gondozni az amazóniai sokszínűséget

A szinódus utáni buzdítás második fejezete a „kulturális álomról” szól. A pápa rögtön tisztázza, hogy „Amazónia előmozdítása” nem egyenlő a „kulturális gyarmatosítással” (28.), sokkal inkább a sokoldalúság megőrzését (29-32.) jelenti. Amazóniai poliéderről beszél. Küzdeni kell a „posztmodern gyarmatosítás ellen”, „bele kell kapaszkodni a gyökerekbe” (33-35.). Idézi Laudato si’- enciklikáját és a Christus vivit – kezdetű apostoli buzdítását, aláhúzva, hogy az „emberi lény fogyasztói személetű megközelítése” a kultúrák homogenizálására törekszik, aminek hatása különösen a fiatalokon jelentkezik. Tőlük azt kéri a pápa, hogy vállalják gyökereiket, és „szerezzék vissza a megsebzett emlékezetet”.

Az őslakosok ne zárkózzanak el, kultúrák közötti találkozásra van szükség

A buzdítás 36-38. pontja a „kultúrák közötti találkozásról” szól. A „látszólag fejlettebb kultúrák” is tanulhatnak azoktól a népektől, amelyek a „természethez kötődően kifejlesztették kulturális kincsüket”. A különbözőség ne legyen „határvonal”, hanem inkább „híd”, az „őslakosok ne zárkózzanak el teljesen”. A második fejezet záró pontjai (39-40), a „veszélyeztetett kultúrák és népek” jogainak védelmére mutat rá. Ők ugyanis „nehezen maradhatnak meg sértetlenül”, ha a környezet, amelybe születtek, „tönkremegy”.

Ökológiai álom: egyesíteni a környezetvédelmet és a személyek gondozását

harmadik fejezet a pápa „ökológiai álma”, mely konkrétabban kapcsolódik Laudato si’ – kezdetű enciklikájához. A bevezetőben (41-42.) aláhúzza az Amazonas-medencében élő ember szoros viszonyát a természettel. Úgy vegyük gondjainkba testvéreinket, ahogy az Úr gondot visel ránk – ez az „első számú ökológia, amire szükségünk van”. A természetvédelem és a szegények gondozása „elválaszthatatlan” egymástól – figyelmeztet Ferenc pápa, majd a vízvédelem kérdésével foglalkozik (43-46.). Idézi Pablo Neruda chilei költőt és más helyi szerzőket, akik az Amazonas-folyó szépségeit zengik költeményeikben. Ezzel segítenek megszabadulni a „technokrata és fogyasztói paradigmától, amely megfojtja a természetet”.

Hallgassák meg Amazónia kiáltását, a fejlődés legyen fenntartható

Meg kell hallgatni „Amazónia kiáltását” (47-52.), hiszen bolygónk egyensúlya függ annak egészségétől – sürget buzdításában a pápa. Erős helyi és nemzetközi érdekek működnek, ugyanakkor nem az a megoldás, hogy „nemzetköziesítjük” az Amazonas-medencét, hanem az „egyes országok vezetőinek felelősségét” kell növelni. A fenntartható fejlődés megköveteli, hogy az ott lakókat tájékoztassák a rájuk vonatkozó tervekről. „Normatív rendszert” kell teremteni, ahol „áthághatatlan korlátokat” szabnak. A pápa a „szemlélődés próféciájára” hív (53-57.) Ha meghallgatjuk az őslakos népeket, akkor megtanuljuk szeretni Amazóniát, nemcsak „használni”. „Teológiai helyet találhatunk benne, ahol Isten megnyilvánul és hívja gyermekeit”. A harmadik fejezet utolsó pontjai (58-60.) az ökológiai nevelés és szokások kialakításának kérdésével foglalkoznak. Az ökológia ugyanis nem pusztán technikai kérdés, hanem mindig magában foglal „egy nevelői aspektust is”.

Egyházi álom: kialakítani az amazóniai arculatú egyházat

Cherida Amazonia – utolsó, legvaskosabb fejezete „közvetlenebbül” a katolikus lelkipásztorokhoz és hívekhez szól, és az „egyházi álomra” összpontosít. Ferenc pápa azt kéri, hogy egy „nagy missziós igehirdetésen” (61.) és az „Amazóniában elengedhetetlen igehirdetésen” ( 62-65.) keresztül fejlesszék ki az „egyház amazóniai arculatát”. Nem elegendő a „társadalmi üzenet” eljuttatása. Ezeknek a népeknek „joguk van az evangélium hirdetéséhez”, különben „minden egyházi struktúra” egy NGO-vá, nem kormányzati szervezetté válik. A fejezet jelentős része az inkulturációról szól. A Gaudium et spes – zsinati konstitúcióra utalva a pápa megállapítja (66-69.), hogy az inkulturáció folyamata „az evangélium fényében kiteljesíti” mindazt a jót, ami az amazóniai kultúrákban megtalálható.

Az evangélium megújult inkulturációja Amazóniában

A pápa ezután a lehetséges „inkulturációs utakat jelöli meg Amazónia számára” (70-74.). Az őslakos közösségekben meglévő értékeket „számításba kell venni az evangelizálásnál”. Mivel sokan szegénységben élnek, a „szociális és a spirituális dimenzió” karöltve kell, hogy működjön az inkulturációban (75-76.).

Mindenki jusson hozzá a szentségekhez, különösen a szegények

Az apostoli buzdítás az „amazóniai életszentség kiindulópontjairól” szólva (77-80.) megállapítja, hogy azok nem kell, hogy „más helyek modelljeit” másolják. „Lehetséges úgy felfogni egy őslakos szimbólumot, hogy azt szükségszerűen bálványimádásnak minősítenénk”. Fel lehet mutatni az értéket egy „spirituális jelentéssel teli” mítoszban, hogy közben ne tartsuk azt „pogány tévedésnek”. Ez érvényes bizonyos vallási ünnepekre is, mivel – jóllehet szükségük van egy „megtisztulási folyamatra” – „szent értelmet hordoznak”.

Querida Amazonia következő szakasza a liturgia kultúrába való beágyazását taglalja (81-84.). A pápa megállapítja, hogy már a II. vatikáni zsinat is sürgette az „őslakos népek liturgikus inkulturációját”. Az Amazóniával foglalkozó püspöki szinóduson „felmerült az a javaslat, hogy dolgozzanak ki egy úgynevezett amazóniai rítust”. A „szentségeket hozzáférhetővé kell tenni mindenki, főleg a szegények előtt”. Az egyház nem alakulhat át „vámmá” – utalt a pápa Amoris laetitia - kezdetű apostoli buzdítására.

A latin-amerikai püspökök küldjenek misszionáriusokat az Amazonas-medencébe

Ehhez a témához kapcsolódik a „papi szolgálat inkulturációja” (85-90), amelyre az egyháznak „bátor” választ kell adnia. „Nagyobb gyakorisággal kell biztosítani az eucharisztia megünneplésé”t. Ehhez pedig fontos „pontosabban meghatározni, hogy mi a pap feladata”. A választ a papi rend szentségében találjuk meg, amely csak a papot hatalmazza föl a szentmise bemutatására. Akkor hát miként tudjuk „biztosítani a papi szolgálatot” a legtávolabbi vidékeken? Ferenc pápa arra szólítja a püspököket, különösen Latin-Amerikában, hogy „legyenek nagylelkűbbek”. Irányítsák Amazónia felé azokat, akik „missziós küldetést éreznek magukban”, és gondolják újra a papképzést.

A világiak vállaljanak főszerepet a közösségekben

A szentségek után a buzdítás az „élettel teli közösségekkel” foglalkozik (91-98.), amelyekben a „világiaknak fontos felelősséget” kell vállalniuk. A pápa szerint nem csupán arról van szó, hogy „támogatni kell a felszentelt papok nagyobb jelenlétét”. Ez „korlátozott” célkitűzés marad akkor, ha nem serkent „új életet a közösségekben”. „Új, világi szolgálatokra” is szükség van. Csakis a „világiak meghatározó főszereplésével” tud az egyház válaszolni az „Amazóniában jelentkező kihívásokra”. Sajátos helyet foglalnak el az Istennek szentelt személyek is a pápa olvasatában. Az alapközösségek is jelentős szerepet játszanak, akik megvédték a szociális jogokat. Bátorítja továbbá a Pánamazóniai Egyházi Hálózat (Repam) és a „vándor misszionárius csoportok” tevékenységét.

Új teret adni a nőknek anélkül, hogy klerikalizálnánk őket

Külön teret szentel a pápai dokumentum a nők erejének és ajándékának (99-103.). Elismeri, hogy az Amazonas vidékén egyes közösségek csak az „erős és nagylelkű nők jelenlétének köszönhetően” maradtak meg. Az egyházat azonban nem szabad „funkcionális struktúrákra” szűkíteni. Ha így lenne, akkor a nők csak akkor jutnának szerephez, ha felvennék őket a papi rendbe. Ferenc pápa szerint el kell utasítani a nők klerikalizálását, viszont el kell fogadni a női hozzájárulást, amely meghosszabbítja „Mária erejét és gyengédségét”. Új női szolgálatok megteremtését szorgalmazza a pápa, melyek a püspökök nyilvános elismerésével befolyással vannak a közösségek döntéseire.

A keresztények együtt harcoljanak a szegények megvédéséért

Amazóniában „ki kell tágítani a látóhatárt a konfliktusokon túlra” (104-105.);” meg kell haladni a korlátolt megközelítésekt”, melyek a „részleges szempontok foglyai”. Az apostoli buzdítás negyedik fejezete az „ökumenikus és vallásközi együttélés” témájával zárul (106-110.). A pápa arra szólítja a híveket, hogy „találjanak helyet a párbeszédre és az együtt cselekvésre a közjó érdekében”. „Hogy is ne harcolnánk együtt?  Hogyan ne imádkoznánk együtt és dolgoznánk vállvetve azért, hogy megvédjük Amazónia szegényeit?”

Ajánljuk Amazóniát és népeit Mária oltalmába

Ferenc pápa Querida Amazonia – kezdetű szinódus utáni apostoli buzdítását egy imával zárja Amazónia Anyjához (111.). „Anyánk, nézz le Amazónia szegényeire, mert házaikat alantas érdekekből lerombolják (…). Érintsd meg a hatalmasok érzékenységét, hogy még ha halljuk is, hogy már késő van, te arra hívsz minket, hogy mentsük meg azt, ami még él”.

http://w2.vatican.va/content/francesco/en/apost_exhortations/documents/papa-francesco_esortazione-ap_20200202_querida-amazonia.html

Tovább
Kattintással jelezd, ha együtt imádkozol velünk!
Ezt az imát 0 alkalommal imádkoztad el.
Ezt az imát még nem imádkoztad el!
Igenaptár

IGE naptár6. évközi hét péntek

Napi Ima2 imádkozás /layout/img/logo.png

Feb
21

SZENTLECKE Szent Jakab apostol leveléből
Ahogy lélek nélkül halott a test, úgy a hit is halott a belőle fakadó jó cselekedetek nélkül.
Testvéreim!
Mit használ, ha valaki azt mondja, hogy van hite, de hitből fakadó cselekedetei nincsenek? Vajon üdvözítheti-e őt ez a hit?
Ha például egy testvér vagy nővér ruházatban vagy a mindennapi élelemben szükséget szenved, ti pedig azt mondjátok: „Menjetek békében! Melegedjetek meg, és lakjatok jól!” – de nem adjátok meg nekik mindazt, amire pedig szükségük van, mit használ az nekik? Ugyanígy van a hittel is: ha nem fakadnak belőle jó cselekedetek, önmagában holt dolog.
Ha pedig erre azt mondja valaki: „Neked hited van, nekem pedig cselekedeteim” – azt válaszolom neki: „Mutasd meg nekem tettek nélküli hitedet”, akkor tetteim alapján én is bizonyítom neked hitemet! Hiszed, hogy csak egy Isten van? Jól is teszed. Ám ezt a gonosz lelkek is hiszik, mégis rettegnek.
Akarod-e tudni, te balga ember, hogy tettek nélkül mennyire meddő a hit? Nézd Ábrahám ősatyánkat, aki tettei alapján lett kedvessé Isten előtt, mivel fiát, Izsákot áldozatul az oltárra helyezte. Láthatod tehát, hogy hite közreműködött tetteiben, és csak tettei által lett tökéletessé a hite. Így teljesedett be a Szentírás szava: „Ábrahám hitt Istennek, és ez megigazulására szolgált”: és „Isten barátjának” nevezték.
Látjátok tehát, hogy tettei által igazul meg az ember, nem csupán a hit által. Mert ahogy lélek nélkül halott a test, tettek nélkül a hit is halott.
Ez az Isten igéje.
Jak 2,14-24.26

VÁLASZOS ZSOLTÁR :
Válasz: Boldog az az ember, * aki az Úr törvényében leli örömét. (Vö. 1b. vers. - 6. tónus)
Előénekes: Boldog ember, aki féli az Urat, * aki az Úr törvényében örömét leli.
Hatalmas lesz ivadéka a földön, * áldott lesz az igazak nemzetsége.
Hívek: Boldog az az ember, * aki az Úr törvényében leli örömét.
E: Dicsőség és gazdagság tölti be házát, * igazsága örökre megmarad.
Az igaz világít, mint fény a sötétségben, * igazságos, jóságos és irgalmas.
H: Boldog az az ember, * aki az Úr törvényében leli örömét.
E: Boldog ember, aki irgalmas, † és szívesen ad kölcsön, * aki a törvény szerint intézi minden dolgát.
Nem tántorodik meg soha, * az igaz emléke örökké megmarad.
H: Boldog az az ember, * aki az Úr törvényében leli örömét.
Zsolt 111,1-2.3-4.5-6

ALLELUJA
Jézus mondja: † Barátaimnak hívlak titeket, * mert elmondtam nektek mindazt, amit Atyámtól hallottam. Jn 15,15b - 7 b. tónus.

† EVANGÉLIUM Szent Márk könyvéből
Krisztus követőjének vállalnia kell az önmegtagadást és a szenvedést.
Jézus egy alkalommal magához hívta a népet és tanítványait, majd így szólt hozzájuk:
„Ha valaki utánam akar jönni, tagadja meg magát, vegye föl keresztjét, és kövessen engem! Mert aki meg akarja menteni életét, elveszíti azt. De aki értem és az evangéliumért elveszíti életét, megmenti azt. Mit használ az embernek, ha az egész világot megnyeri is, de a lelkének kárát vallja? Mit is adhat az ember cserébe a lelkéért?
Aki e hűtlen és bűnös nemzedék előtt szégyell engem és tanításomat, azt az Emberfia is szégyellni fogja, amikor majd eljön Atyja dicsőségében a szent angyalokkal.”
Aztán még hozzáfűzte: „Bizony mondom nektek, a jelenlévők közül néhányan nem halnak meg, amíg meg nem látják Isten hatalomban eljövő országát.”
Ezek az evangélium igéi.
Mk 8,34-9,1

EGYETEMES KÖNYÖRGÉSEK
Pap: Imádjuk Krisztus Urunkat, aki kereszthalála által feláldozta magát értünk a mennyei Atyának, hogy megszabadítson minket bűneinktől!
Lektor: 1. Urunk, te véred kiontásával szentesítetted az új és örök szövetséget: add, hogy mindig hűségesek maradjunk hozzád!
Hívek: Kérünk téged, hallgass meg minket!
2. Urunk, te vállaltad értünk a szenvedést és a kereszthalált: add, hogy mi se vonakodjunk elfogadni és hordozni életünk keresztjeit!
Hívek: Kérünk téged...
3. Urunk, te megígérted, hogy örök életre szökellő vízforrást ajándékozol nekünk: áraszd ki Szentlelkedet minden emberre!
Hívek: Kérünk téged...
4. Urunk, te elküldted tanítványaidat, hogy hirdessék a kereszt üdvözítő erejét: add, hogy mi is keresztedből merítsünk erőt szenvedéseink elviselésére!
Hívek: Kérünk téged...
5. Urunk, te kereszted és feltámadásod által eltörölted minden vétkünket: add, hogy eltöltsön bennünket a Szentlélek vigasztalása!
Hívek: Kérünk téged...
(6. Urunk, te kiérdemelted híveid számára a feltámadást és az örök dicsőséget: add, hogy elhunyt testvéreink elnyerjék ígéreteid teljesülését!
Hívek: Kérünk téged...)
Pap: Istenünk, a kereszt botránya megmutatta számunkra örök bölcsességedet és irántunk való végtelen szeretetedet. Engedd, hogy mindig bizakodó lélekkel dicsekedjünk Krisztus keresztjével. Aki él és uralkodik mindörökkön örökké.
Hívek: Ámen.

Tovább
Kattintással jelezd, ha együtt imádkozol velünk!
Ezt az imát 0 alkalommal imádkoztad el.
Ezt az imát még nem imádkoztad el!
Bencés igenaptár

Bencés igenaptárpéntek

Napi Ima0 imádkozás /layout/img/logo.png

Feb
21

(Damiáni Szent Péter)

Amint a test lélek nélkül holt, úgy a hit is holt tettek nélkül


Jak 2,14-24.26

Mit használ, testvéreim, ha valaki azt mondja, hogy hite van, de tettei nincsenek? Vajon a hit üdvözítheti-e őt? Ha pedig egy testvér vagy nővér ruhátlan és szükséget szenved a mindennapi élelemben, valaki pedig közületek azt mondja neki: ,,Menj békében, melegedjél és lakjál jól!’’ -- de nem adjátok meg neki, amire a testnek szüksége van, mit fog ez használni? Így a hit is, ha tettei nincsenek, halott önmagában. De azt mondja valaki: ,,Neked hited van, nekem pedig tetteim vannak.’’ Mutasd meg nekem hitedet tettek nélkül, és én megmutatom neked a tettekből a hitemet. Hiszed, hogy egy az Isten -- és jól teszed. De az ördögök is hiszik ezt -- és mégis remegnek! Akarod azonban tudni, ó balga ember, hogy a hit tettek nélkül halott? Ábrahám, a mi atyánk, nem a tettei által igazult meg, feláldozva fiát, Izsákot az oltáron? [Ter 22,9] Láthatod, hogy a hite közreműködött a tetteinél, és a hite a tettek által lett tökéletessé. Így beteljesedett az Írás, amely azt mondja: ,,Ábrahám hitt Istennek, ezt igazságul tudták be neki’’ [Ter 15,6], és Isten barátjának nevezték [Iz 41,8]. Látjátok, hogy tettek által igazul meg az ember, és nem egyedül a hit által. Mert ahogyan halott a test lélek nélkül, úgy a hit is halott tettek nélkül.

Zs 111

Boldog az az ember, aki az Urat féli, és nagy tetszését leli parancsaiban! Utóda hatalmas lesz a földön, áldott lesz az igazak nemzedéke. Dicsőség és gazdagság lesz házában, és igazsága mindörökre megmarad. Világosságként ragyog fel a sötétségben az igazaknak az irgalmas, a kegyes, az igaz. Jó annak az embernek, aki könyörül és kölcsönt ad, aki a törvény szerint intézi dolgait, mert az soha meg nem inog. Örökké emlékezetben marad az igaz, rossz hírtől nem kell félnie. Erős a szíve, bízik az Úrban, rendületlen a szíve, nem fél, amíg le nem nézheti ellenségeit. Osztogat, adakozik a szegényeknek; Igazsága örökre megmarad, hatalma dicsőségesen emelkedik. Látja a bűnös és bosszankodik, fogát csikorgatja és emészti magát. A bűnösök kívánsága meghiúsul.

Mk 8,34 - 9,1

Azután magához hívta a tömeget a tanítványaival együtt, és azt mondta nekik: ,,Aki utánam akar jönni, tagadja meg önmagát, vegye föl keresztjét és kövessen engem. Mert aki meg akarja menteni életét, elveszíti azt, aki pedig elveszíti életét énértem és az evangéliumért, megmenti azt. Mert mit használ az embernek, ha az egész világot megnyeri is, lelkének pedig kárát vallja? Hisz mit adhat az ember cserébe a lelkéért? Mert aki szégyell engem és az én igéimet ebben a parázna, elfajult és bűnös korban, az Emberfia is szégyellni fogja azt, amikor eljön Atyjának dicsőségében a szent angyalokkal.’’ Ezután így folytatta: ,,Bizony, mondom nektek: vannak egyesek az itt állók közül, akik nem ízlelik meg a halált, amíg meg nem látják, hogy eljön az Isten országa hatalommal.’’

Tovább
Kattintással jelezd, ha együtt imádkozol velünk!
Ezt az imát 0 alkalommal imádkoztad el.
Ezt az imát még nem imádkoztad el!
A nap Szentje

A nap SzentjeDAMJÁNI SZENT PÉTER

Napi Ima1 imádkozás /layout/img/logo.png

Feb
21

*Ravenna, 1027. +Faenza, 1072. február 22.

Damjáni Péter sokgyermekes család utolsó gyermekeként született Ravennában. Szülei szegény napszámosok voltak, állandóan a nyomor ellen küzdöttek, s korán meg is haltak. A rendkívüli tehetségű Péter iskolai tanulmányait egyik bátyja segítette. Több városban tanult, többek között Faenzában és Pármában, ahol elsajátította a középkor ,,szabad művészeteit'', köztük az írásbeli és szóbeli kifejezés tudományát.

Kevesen váltak ezzel a vitatkozás olyan mesterévé, mint ő. Nem messze attól a vidéktől, ahol ifjúságát töltötte, volt Fonte Avellana remetesége, ahol elevenen élt egy rendkívüli szent szelleme és emléke: Szent Romuáldé, aki a 10. században számos kolostorban fölszította a régi tüzet, kolostorokat és remeteségeket alapított, s lankadatlanul tanította, hogy nemcsak a kifogástalan erkölcsű élet, hanem az életszentség is lehetséges cél az ember számára.

Damjáni Péter mintegy 28 éves korában belépett Fonte Avellanába. Első írásműve Szent Romuáld életrajza volt. Maga is ebből merítette életének programját: a Romuáld által végbevitt tetteket utánozta, őt tekintette példának. A remeték elöljárójukká választották, és több kolostor apátja arra kérte, hogy írásban vagy szóban adjon tanácsot és szilárd tanítást. Megszervezte Fonte Avellanát, szabályzatot fogalmazott. Akkoriban kezdett lelki könyveket is írni, miközben azokról se feledkezett meg, akik a kolostoron kívül éltek.

Abban az időben rövid időközönként követték egymást a pápák: amikor megválasztották őket, rendszerint már igen agg korban jártak. Az erős tekintély hiánya kedvezett mindenféle visszásságnak. Damjáni Péter, mint az Egyház embere reagált ezekre: a nagyokhoz fordult, intette, szükség esetén korholta őket. A papság elé tárta, milyen súlyos vétek a simónia, vagyis az egyházi hivatalok adása-vétele és a szentségek pénzért történő kiszolgáltatása; teljes szigorúsággal emlékeztetett a papi nőtlenség követelményeire.

Péter nem maradhatott állandóan remeteségében. Tizenöt évvel azután, hogy elrejtőzött, IX. István pápa 1057-ben kinevezte bíborossá, a Róma melletti Ostia püspökévé és grófjává. Ez arra kényszerítette Pétert, hogy az Örök Városba költözzék. Ott egy másik nagy férfiúval került kapcsolatba, akivel különböző zsinatokon már találkozott Rómában: Hildebrand szubdiákonussal, akinek akkoriban igen nagy befolyása volt, s később VII. Gergely néven pápa lett. Ez a két nagy reformer nem járt ugyan mindig ugyanazon az úton bizonyos gyakorlati problémák megoldásában, de összekötötte őket a közös meggyőződés, hogy az uralkodó visszás állapotokat csak az erkölcsök kitartó javításával és az egyházi intézmények megerősítésével lehet megszüntetni. Damjáni Péter azonban azon a véleményen volt, hogy hasznosabban tudna ilyen értelemben munkálkodni, ha remeteségben élhetne. Ezért mind Hildebrandhoz, mind a pápákhoz leveleket és beadványokat intézett, amelyekben kérte fölmentését hivatala alól. Ezt azonban nem kapta meg.

Így hát tovább végezte püspöki munkáját. 1059-ben részt vett egy római zsinaton. Utána Milánóba küldték, mert ott a papság és a nép között szakadás támadt, mivel egy csoport nem volt hajlandó a római zsinat határozatát végrehajtani. Lényegében akörül folyt a vita, hogy mi az értéke a simónia útján szerzett szenteléseknek. Ékesszólása és mérsékelt magatartása révén sikerült az ügyet elrendeznie.

II. Miklós halála után 1061-ben Cadalus néven ellenpápa lépett föl a törvényes pápával, II. Sándorral szemben. Damjáni Péter oly hévvel, olyan tűzzel és oly kemény szavakkal vetette magát a harcba, hogy az időnként még a szeretet határait is sérteni látszott. Kétségtelen, hogy korának szónoki gyakorlata megengedte, de szentünk vérmérséklete is magyarázza az ilyen kemény kirohanásait. A szándék azonban, amely vezette, minden kétségen felül magasztos volt.

Damjáni Péter a szerzetességen belül is folytatta reformáló tevékenységét. Védelmébe vette az önkéntes korbácsolást, ezt az ősi egyházi gyakorlatot, amelynek megengedhetősége mindig vitatott volt.

E harcok után Damjáni Péter végre megkapta az engedélyt, hogy ismét visszavonulhasson. Bíborossága csak néhány évig tartó közjáték lett. 1063-ban visszatért Fonte Avellanába; 1067-ben letette ostiai püspöki hivatalát is. De a következő időkben is nem egy megbízást kellett végrehajtania az Egyház szolgálatában: 1063-ban Clunybe küldték, hogy elsimítson egy viszályt a kolostor és a szomszédos püspök között; 1069- ben pápai legátusként szerepelt IV. Henrik császár mellett Frankfurtban; 1071-ben Montecassinón találjuk. Egyre inkább írni kezdett azon ügyek érdekében is, melyekért addig az élő szó hatalmával küzdött: az Egyház reformjáért, a lelkiélet fejlődéséért és a lelkek istenszeretetéért.

1072. február 22-én halt meg Faenzában, hazatérőben szülővárosából, Ravennából, ahol azért járt, hogy a várost Istennel és az Egyházzal kibékítse, miután a pápa felhatalmazásából föloldotta a kiközösítés alól.

Damjáni Péter egész élete ellentmondásosnak tűnő módon megoszlott a magány keresése és az Egyház nagy problémáiban való tevékeny részvétel között. Remeteségében éppen annyit írt remeték és szerzetesek számára, mint pápáknak, püspököknek, papoknak és laikusoknak. Számos levelet, értekezést, prédikációt és költeményt hagyott ránk, amelyek kiérdemelték számára az egyháztanító címet. Az egységes alapgondolat, amely végigvonul minden megnyilatkozásán, az a meggyőződés: minél többet fáradozik egy keresztény önmaga megszentelődésén, annál inkább hozzájárul Krisztus egész Testének, azaz az Egyháznak épüléséhez. Az egyes keresztényeket úgy szemlélte, mint az egész egy tagját, mely részesül az egész életében, s tevékenysége és imája jelentős az egész számára. Minden hívő -- amint megfogalmazta: ,,az Egyház kicsinyben'' -- képes arra, hogy magában megvalósítsa a Krisztus és az Egyház között fennálló kapcsolat teljességét, a szeretetnek azt a misztikus egységét, amely kibontakozik az egész életében Krisztust követő emberben. A remeteélet ennek a misztériumnak megnyilvánulása, eszköz ennek eléréséhez. Már itt a földön lehetővé teszi, hogy megvalósuljon a mennyei Jeruzsálem élete.

Ünnepét a római kalendáriumba 1823-ban vették föl, február 23-ra. 1969-ben Szent Polikárp ünnepe miatt áthelyezték február 21-re.


Az erőteljes nyelvezetű Damjáni Péter egyháztanító írásaiból árad az Egyház szentségéért lelkesedő, energikus, szinte zordon buzgóság illata. A tollából származó, élesen fogalmazott aforizmák, harcos értekezések és bátor levelek elevenen szemünk elé állítják e nagy ember megragadó jellemét.

Komor színekkel festi korának állapotait: ,,Egyre mélyebben hempereg a romló világ a mocsárban. A szemérem kihalt, a becsületérzés kialudt, a vallás omladozik. Mindenki azt keresi, ami hasznos neki, a menny utáni vágyódás nélkül, kielégíthetetlenül hajszolják a földi dolgokat. Látjátok, hogy az egész világ hogyan rohan hanyatt-homlok a bűn síkos útján a szakadék felé; hogyan sokasodnak a bűntettek, ahogy a szakadék közeleg. Az egyházias lelkület kimúlt, a papoknak nem fogadnak szót. A lopás, rablás, hamis eskü, fajtalankodás és szentségtörés mindennapos esemény. A legszörnyűbb tettektől sem riadnak vissza, és úgy látszik azért, mert itt vannak azok az utolsó idők, amelyekről az Apostol beszél.''

A lesüllyedt papságnak ezt veti a szemére: ,,Ó fájdalom! A papsággal már odáig fajultak a dolgok, hogy éppen azok vakítják el az embereket sötét, helytelen tanításukkal, akiknek világoskodniuk kellene a világ előtt! Régen elmúltak azok az idők, amikor a tiszteletreméltó fegyelmet, az illő komolyságot és a papi szellemiséget megtartották. Ma papi összejövetelek alkalmával számtalan tréfát, könnyelmű szójátékot, profán fecsegést és a finom városi élet hízelkedő beszédeit lehet hallani, úgyhogy a papok inkább haszontalan frátereknek és bohócoknak tetszenek, mint az Egyház szolgáinak és Jézus Krisztus fölkentjeinek. Mi vagyunk az oka, hogy a papok iránti tisztelet kipusztul. Életünk, amelynek tükörnek kellene lennie a hívők előtt, rászolgál, hogy a kevés jó lélek sírjon fölötte. A püspököt nem a klerikusok sora követi, mint illene, hanem hadi tábor és parittyás zsoldosok serege. Naponta királyi lakomákat rendez. Amivel a szegényeket kellene táplálnia, azt bohócok kapják. Ahelyett, hogy a szegényeket megajándékozná, barátait tömi tele a püspöki asztalnál. A báránybőrt megvetik, hermelin, nyest és róka prémje kell nekik.''

A szerzetesek kapzsisága ellen így ír: ,,Pénzsóvárgás és szerzetesség nem fér össze. A kapzsi mehet és építtethet templomot, hirdetheti buzgón az Isten igéjét, naponta bemutathatja a szent áldozatot és távol tarthatja magát a világ zűrzavarától: amíg a pénz szerelmét ki nem oltja magában, erényeinek minden virága száraz marad. Hagyjunk föl a világi pompa hajszolásával, az ékszerek és divatos ruhák halmozásával, vessünk véget az ételben és italban való tobzódásnak! Pénzünk hadd vándoroljon a szegények kezébe! Az legyen a mi kincsünk és nyereségünk, hogy lelkeket szerzünk.''

Bíborostársaihoz így kiált, önmagát sem kímélve: ,,Én, aki kénytelen vagyok most magamat azok közé számlálni, akik az egyházi hadsereg sátrait őrzik, felemelem nyers hangomat, hogy felriasszam magunkat az álomból; nem is annyira titeket, akik lelkiismeretesen vigyáztok másokra, hanem önmagamat, aki -- ó szégyen -- langyosan és lustán állok a csatamezőn. Gyakran úgy tanul az ember, hogy tanít. Saját szánk ösztönöz minket, hogy azt tegyük, amire másokat biztatunk. Látjátok, kedveseim, hogy a világ a rosszból a még rosszabba zuhan. Akik kereszténynek mondják magukat, csak látszatra azok. Mi, akik prédikációinkban az angyal feladatát vállaljuk magunkra, hirdessük az ilet igéjét szóval és példával. A prédikált szó a nyelvből ered, erejét a prédikáló életmódjától kapja.''

Egy levélben így ír a római egyház kancellárjának: ,,Ha a Római Szék nem tér vissza a helyes állapotába, az egész világ megmarad a tévedésben. A régi Egyház lelkületéhez való visszatérés feltétlenül szükséges.''

II. Kelemen pápa előtt intő beszédet tartott: ,,Mit ér, ha azt mondjuk, hogy az Apostoli Széket visszavezettük a sötétségből a világosságra, és közben ugyanabban a sötétségben járunk? Mit használ, ha bőséges eledelünk van elzárva, és közben éhenhalunk? Mit ér, ha éles kard függ az övünkön, de nem húzzuk ki a rohamozó sorok előtt? A mindenható Isten téged állított maga helyett oda, hogy eledelt ossz a népnek. Tebenned adott fegyvert Egyházának az ellenség támadásai ellen. Tőled vártuk, hogy Izrael szabadítója légy! Ezért, Szentatya, törekedj arra, hogy az elvetett és eltiport igazságosságot újra fölemeld!''


Kérünk, mindenható Istenünk, engedd, hogy Damjáni Szent Péter püspököd tanítását és példáját követve semmit se tartsunk előbbrevalónak Krisztusnál, és mindenkor Egyházad szolgálatára törekedve az örök világosság örömeibe eljuthassunk!

Tovább
Kattintással jelezd, ha együtt imádkozol velünk!
Ezt az imát 0 alkalommal imádkoztad el.
Ezt az imát még nem imádkoztad el!
Az élet igéje, Fokoláre

Az élet IGÉJE „Hiszek! Segíts hitetlenségemen!” (Mk 9,24)2020. február

Napi Ima8 imádkozás /layout/img/logo.png

Feb
01

„A fiú apja erre felkiáltott: »Hiszek! Segíts hitetlenségemen!«” (Mk 9,24)[1]

Jézus tanítványaival együtt úton van Jeruzsálembe. Már elkezdte felkészíteni őket a meghatározó eseményre, hogy a vallási vezetők vissza fogják utasítani őt, a rómaiak halálra ítélik, aztán keresztre feszítik, és ezt követi majd a feltámadás.

Kemény beszéd ez, és nehezen érthető Péter és a többi követője számára, de Márk evangéliuma végigvezet bennünket a folyamaton, ahogy fokozatosan fölfedezték Jézus küldetését: Ő a törékenység és a szenvedés által végérvényesen üdvözíti az emberiséget.

Élete folyamán Jézus nagyon sok emberrel találkozik, és mindenkinek segítségére siet a bajában. Most egy apa segélykiáltására figyel fel, aki azt kéri, hogy gyógyítsa meg súlyosan beteg, valószínűleg epilepsziás gyermekét.

Ahhoz, hogy a csoda megtörténjen, Jézus is kér valamit ettől az apától: a hitet.

„A fiú apja erre felkiáltott: »Hiszek! Segíts hitetlenségemen!«”

A Jézus körül összegyűlt tömeg előtt az az apa fennhangon látszólag ellentmondásos választ ad. Minden bizonnyal hozzánk hasonlóan ő is gyakran megtapasztalja a hitünk törékenységét, hogy képtelenek vagyunk teljesen bizalommal lenni Isten szeretete iránt, hogy ő minden gyermeke számára boldogságot készített.

Isten viszont teljes bizalommal van az emberhez, és semmit nem tesz a hozzájárulásunk, a szabadon kimondott igenünk nélkül. Kéri a mi akár kicsinyke részünket is, hogy ismerjük fel a hangját a lelkiismeretünkben, bízzunk benne és mi is kezdjünk el szeretni.

„A fiú apja erre felkiáltott: »Hiszek! Segíts hitetlenségemen!«”

A bennünket körülvevő mentalitás gyakran azt sugallja, hogy az agresszivitás különböző formáival érhetjük el a sikert, hogy ez a célravezető fegyver.

Az evangélium viszont paradox módon azt javasolja, hogy a gyengeségünket, a korlátainkat, a törékenységünket elismerve lépjünk kapcsolatba Istennel, és részesüljünk vele a legnagyobb győzelemben, az egyetemes testvériség megvalósulásában.

Jézus egész életével a szolgálat logikájára tanított, arra, hogy az utolsó helyet válasszuk. Ez a legjobb hozzáállás, hogy a látszólagos vereséget ne önző és kérészéletű diadallá, hanem tartós és közösen átélt győzelemmé alakítsuk.

„A fiú apja erre felkiáltott: »Hiszek! Segíts hitetlenségemen!«”

A hit olyan ajándék, amelyet kitartóan kérhetünk, és kérnünk is kell, hogy Istennel együttműködve utat nyithassunk a reménynek sokak számára.

Chiara Lubich így ír: „Hinni ugyanis azt jelenti: hisszük, hogy Isten törődik velünk, és szeret minket. Azt jelenti: tudjuk, hogy Istennek mindenre gondja van: minden imánkra, szavunkra, mozdulatunkra, minden szomorú, örömteli vagy közömbös eseményre, minden betegségre, valóban mindenre […]. Isten a Szeretet, és ennek logikus következménye, hogy teljes bizalmunkat Őbelé helyezzük. Így meghitt kapcsolatunk alakulhat ki vele: gyakran beszélünk hozzá, elé tárjuk ügyeinket, elhatározásainkat, terveinket. Mindannyian ráhagyatkozhatunk szeretetére, és biztosak lehetünk abban, hogy megért, megerősít és segít bennünket. […] »Uram – kérhetjük Tőle –, add, hogy megmaradjak szeretetedben! Kérlek, hogy egyetlen pillanatig se éljek anélkül, hogy ne érezném, ne venném észre, ne hinném vagy tapasztalnám azt, hogy szeretsz engem, hogy szeretsz minket!« Aztán pedig szeretnünk kell. A szeretet által hitünk erős lesz, gyémántkeménységű. Nemcsak hinni fogunk Isten szeretetében, hanem valóságosan érzékelni is fogjuk lelkünkben, és »csodákat« fogunk látni magunk körül.” [2]

 


[1]                 Ebben a hónapban Istennek ezt az igéjét ajánljuk, amelyet egy német ökumenikus csoport választott ki, hogy az egész év folyamán éljük.

[2]                 C. Lubich, Az élet igéje 2004. október, Új Város 2004/10

Tovább
Kattintással jelezd, ha együtt imádkozol velünk!
Ezt az imát 0 alkalommal imádkoztad el.
Ezt az imát még nem imádkoztad el!
Megszentelt tér - Evangélium, Ima és párbeszéd

Megszentelt tér Evangélium, ima és párbeszédÉvközi 6. hét péntek

Napi Ima3 imádkozás /layout/img/logo.png

Feb
21

Isten jelenléte

"Jöjjetek hozzám mindnyájan, akik terheket hordoztok,
és én felüdítelek titeket."
Itt vagyok, Uram.
Jöttem, mert jelenlétedre vágytam.
Gyógyító erődért epekedem.

Szabadság

Isten kegyelméből szabad életre születtem.
Szabadon örülhetek mindannak a jónak és szépnek, amit nekem teremtett.
Engedd, Uram, hogy a Te akaratod szerint éljek, szereteted teljes biztonságában.

Szerető figyelmesség

Életem mely területein érzek reményt, biztatást, fejlődési lehetőséget?
Visszanézve az elmúlt hónapokra, felismerhetem, milyen tevékenységek vagy alkalmak hoztak bő termést. 
Ha sikerül ilyet találnom, elhatározom, hogy a jövőben több időt, nagyobb figyelmet szánok rá. 

Isten igéje

Mark 8,34-9,1

Jézus egy alkalommal magához hívta a népet és tanítványait, majd így szólt hozzájuk:
„Ha valaki utánam akar jönni, tagadja meg magát, vegye föl keresztjét, és kövessen engem! Mert aki meg akarja menteni életét, elveszíti azt. De aki értem és az evangéliumért elveszíti életét, megmenti azt. Mit használ az embernek, ha az egész világot megnyeri is, de a lelkének kárát vallja? Mit is adhat az ember cserébe a lelkéért?
Aki e hűtlen és bűnös nemzedék előtt szégyell engem és tanításomat, azt az Emberfia is szégyellni fogja, amikor majd eljön Atyja dicsőségében a szent angyalokkal.”
Aztán még hozzáfűzte: „Bizony mondom nektek, a jelenlévők közül néhányan nem halnak meg, amíg meg nem látják Isten hatalomban eljövő országát.”

Gondolatok a mai olvasmányhoz

  • Ebből az evangéliumi szakaszból megjegyezhetem, hogy mi, "a nép", maradjunk hűségesek Jézus értékrendjéhez: az önmegtagadáshoz, az igazsághoz, a mások iránti együttérző jósághoz, és ne e világ értékeihez: a kapzsisághoz, a magunkkal szembeni elnéző magatartáshoz, a hírességekhez igazodjunk. Csak így nyerhetem el az igaz életet.
  • Kr. u. 64 körül, mikor Márk a könyvét írta, a keresztények üldözést szenvedtek az evangéliumért. Mennyivel több keresztényt végeznek ki napjainkban a Krisztushoz való hűségükért!

Párbeszéd

Saját szavaiddal tanítottad meg, hogyan imádkozzam.
A szépséges „Mi Atyánk"-imádság mindent magába foglal, amit mondani szeretnék.

Befejezés

Megköszönöm Istennek, hogy eltölthettem néhány percet egészen egyedül csak Vele. 
Hálát adok minden sugallatért, amit esetleg a szöveg olvasása közben kaptam.
Dicsőség az Atyának, a Fiúnak és a Szentléleknek. Amen.

Tovább
Kattintással jelezd, ha együtt imádkozol velünk!
Ezt az imát 0 alkalommal imádkoztad el.
Ezt az imát még nem imádkoztad el!
Magasság és Mélység - Barsi Balázs-Telek Péter Pál

Magasság és Mélység Évközi 6. hét péntek

Napi Ima1 imádkozás /layout/img/logo.png

Feb
21

Jak 2,14-24.26

Mit használ, testvéreim, ha valaki azt mondja, hogy hite van, de tettei nincsenek? Vajon a hit üdvözítheti-e őt? Ha pedig egy testvér vagy nővér ruhátlan és szükséget szenved a mindennapi élelemben, valaki pedig közületek azt mondja neki: „Menj békében, melegedjél és lakjál jól!” – de nem adjátok meg neki, amire a testnek szüksége van, mit fog ez használni? Így a hit is, ha tettei nincsenek, halott önmagában. De azt mondja valaki: „Neked hited van, nekem pedig tetteim vannak.” Mutasd meg nekem hitedet tettek nélkül, és én megmutatom neked a tettekből a hitemet. Hiszed, hogy egy az Isten – és jól teszed. De az ördögök is hiszik ezt – és mégis remegnek! Akarod azonban tudni, ó balga ember, hogy a hit tettek nélkül halott? Ábrahám, a mi atyánk, nem a tettei által igazult meg, feláldozva fiát, Izsákot az oltáron? Láthatod, hogy a hite közreműködött a tetteinél, és a hite a tettek által lett tökéletessé. Így beteljesedett az Írás, amely azt mondja: „Ábrahám hitt Istennek, ezt igazságul tudták be neki”, és Isten barátjának nevezték. Látjátok, hogy tettek által igazul meg az ember, és nem egyedül a hit által. Mert ahogyan halott a test lélek nélkül, úgy a hit is halott tettek nélkül.

 

Mk 8,34 – 9,1

Azután magához hívta a tömeget a tanítványaival együtt, és azt mondta nekik: „Aki utánam akar jönni, tagadja meg önmagát, vegye föl keresztjét és kövessen engem. Mert aki meg akarja menteni életét, elveszíti azt, aki pedig elveszíti életét énértem és az evangéliumért, megmenti azt. Mert mit használ az embernek, ha az egész világot megnyeri is, lelkének pedig kárát vallja? Hisz mit adhat az ember cserébe a lelkéért? Mert aki szégyell engem és az én igéimet ebben a parázna, elfajult és bűnös korban, az Emberfia is szégyellni fogja azt, amikor eljön Atyjának dicsőségében a szent angyalokkal.” (...)

 

Szent Jakab levelének ma olvasott részlete első olvasásra ellentmondani látszik Szent Pál apostol kijelentésének, mely szerint „Az ember a hit által válik igazzá, törvény szerinti tettek nélkül”. Nem csoda, hogy épp ezeknek a mondatoknak egyoldalú értelmezése okozta a katolikusok és protestánsok megigazulással kapcsolatos vitáját. Pedig a két állítás valójában nem ellentmond egymásnak, hanem egyik kiegészíti a másikat, ugyanazon éremnek a másik oldalát mutatva meg. Jakab ugyanazokat az ószövetségi példákat említi, mint Pál. Mindenekelőtt Ábrahámot, aki egész lényével, fia, Izsák iránti szeretetének odaadásával hajolt meg az ígéreteket adó Isten előtt. Ez nem a törvény szerinti tett volt, sokkal több annál: rituális, áldozati keretben bemutatott egzisztenciális hódolat. A hit cselekedete, amelyben értelmetlen volna a hit mozzanatát elválasztani a belőle fakadó tettől.

 

Nincs olyan cselekedet, mellyel mintegy gombnyomásra elérhető volna az üdvösség, de a pusztán fogalmi, elvont hitaktus is meddő cselekedetek nélkül. A hittel bemutatott áldozat tárgya végső soron nem egy dolog vagy élőlény, hanem mi magunk. Ahogy Ábrahámnak sem annyira Izsákot kellett feláldoznia, mint inkább önmagát, úgy nekünk is magunkat kell egészen átadnunk Istennek, semmit sem tagadva meg tőle.

 

Urunk Jézus, az tesz igazzá Atyád szemében, ha keresztünket felvéve merjük életünket elveszíteni Érted és az evangéliumért. Add, kérünk, kegyelmedet, hogy ne féljünk odaadni életünket, hiszen ez az életelveszítés egyben az élet teljességének kezdete is. Segíts, hogy újra és újra elismerjük Isten feltétlen uralmát az életünkben, hogy hitünk tetté váljék, és megszerezze számunkra a megigazulást az Atya színe előtt.

Tovább
Kattintással jelezd, ha együtt imádkozol velünk!
Ezt az imát 0 alkalommal imádkoztad el.
Ezt az imát még nem imádkoztad el!
Regnum Christi - Evangélium, Ima és elhatározás

Regnum Christi A kereszt formáló erejeÉvközi hatodik hét – péntek

Napi Ima1 imádkozás /layout/img/logo.png

Feb
21

Mk 8,34 -9,1
Jézus egy alkalommal magához hívta a tömeget a tanítványaival együtt, és azt mondta nekik: „Aki utánam akar jönni, tagadja meg önmagát, vegye föl keresztjét és kövessen engem. Mert aki meg akarja menteni életét, elveszíti azt, aki pedig elveszíti életét énértem és az evangéliumért, megmenti azt. Mert mit használ az embernek, ha az egész világot megnyeri is, lelkének pedig kárát vallja? Hisz mit adhat az ember cserébe a lelkéért? Mert aki szégyell engem és az én igéimet ebben a parázna, elfajult és bűnös korban, az Emberfia is szégyellni fogja azt, amikor eljön Atyjának dicsőségében a szent angyalokkal.” Ezután így folytatta: „Bizony, mondom nektek: vannak egyesek az itt állók közül, akik nem ízlelik meg a halált, amíg meg nem látják, hogy eljön az Isten országa hatalommal.”

Bevezető ima: Uram, ma meg akarsz szabadítani engem a barátságról alkotott téves elképzeléseimtől. Készítsd fel szívemet kereszted üzenetére, hogy megtanuljam, miben áll az irántad és országod iránti igazi szeretet. Kereszted példát mutat nekem minden olyan erényben, amelyre szükségem van, és minden olyan célban, melyet el akarok érni. A keresztben remény van, mérhetetlenül hatalmas remény, mely legyőz minden emberi csalódottságot. Vezess magadhoz, mert szeretném örömmel vinni keresztemet!

Kérés: Uram, tedd keresztedet a veled való barátság páratlan helyévé életemben! 

1. Érettebbé válni a szenvedés által. A legtöbb ember hagyja, hogy a napjuk folyamán döntéseiket az önvédelem és saját érdekeik befolyásolják őket. Még ha a nehezebb utat választjuk is, az is történhet önös érdekből, ha az ember a saját előmenetelét keresi az életben. Krisztus üzenete nem csupán egy használati útmutató ahhoz, hogy hogyan dolgozzunk helyesen – izzadni, fáradozni és áldozatot hozni, hogy sikeresek legyünk. Az önmegtagadás, amit egy keresztény embertől elvárunk, ennél mélyebbre megy. Odáig kell hatolnia, ahol magunkat és legmélyebb vágyainkat a legjobban akarnánk védelmezni. Semmi sincs, amin keresztül jobban megérthetnénk a krisztusi leckét, mint azok a keresztek, melyek meglepetésként értek minket, azok a keresztek, amelyeket nem terveztünk és nem akartunk. Egy ilyen kereszttel a hátunkon minden lépés igazi Krisztus-követés, valódi szeretet, valódi megváltás, önámítás és keserűség nélkül.

2. Követni vagy előtte járni? Egy nap Teréz anya meglátta, hogy egyik nővére az utcán szomorú arccal jár-kel. Odahívta magához, és ezt kérdezte: „Mit mondott Jézus: hogy előtte vigyük a keresztet, vagy hogy kövessük Őt?” A nővér mosolyogva válaszolta: „Azt, hogy kövessük.” Erre Teréz anya ezt kérdezte: „Akkor te miért próbálsz előtte járni?” (Teréz anya: Légy a világosságom). Krisztus keresztje nem csupán egy szentségben megélt élet nehézségeinek helyes elfogadása, hanem mindenekelőtt egy hozzáállás. A helytelen hozzáállás le tudja rombolni lelkünket és oda vezethet, hogy úgy szenvedünk, mint akinek nincs hite – egyedül. Az alázatos hit megmutatja az Egyetlent, akit követünk, aki az utat mutatja nekünk, aki megtart minket a reménységben, és aki egy mélyebb krisztusi örömre vezet el minket.

3. Az önfeláldozó szeretet és önfeláldozó élet elválaszthatatlan egymástól. Mindaz, aki Krisztusért szenved, dicsőségben és hatalomban megláthatja majd az Ő országát. Urunk megígéri nekünk: a szeretetet sem ebben, sem az elkövetkezendő életben nem fogja legyőzni semmi. Bár látszólag értelmetlenül szenvedtek, sok szent látta az Úr dicsőségét élete különleges pillanataiban és abban a teljességben, amikor felment a mennybe. Szentek romlatlanul megmaradt teste, a dokumentált csodák, az Egyház nagy lelkiségi mozgalmai – ezek mind azt bizonyítják, hogy Isten sosem fogja elválasztani iránta való szeretetünket országának dicsőséges és hatalmas eljövetelétől.

Beszélgetés Krisztussal: Uram, tanítsd lelkemet, hogy ne féljen a kereszttől, hanem higgyem, hogy a keresztnek titokzatos hatalma van, mellyel engem és a körülöttem lévő világot meg tudja változtatni. Nem kellene csalódottan visszahúzódnom, ha az élet megsebez. Nem részvétet vagy emberi vigasztalást kellene keresnem, ha sötét pillanatokat kell megélnem. Csak az a fontos, hogy hűséges tanítványként beálljak a sorba Krisztus keresztje mögé és meneteljek előre a győzelem biztos tudatában. Add, hogy minden sötétségben, amikor Krisztus többet kíván tőlem, utánozni tudjam boldog Teréz anya elhatározását: „Egy szívbéli „Igen” az Istennek, és egy kedves mosoly mindenkinek” (Teréz anya: Légy a világosságom).

Elhatározás: Ma este felülvizsgálom, hogy miként viselkedtem a nehézségekkel szemben, és megbizonyosodok arról, hogy tetteimben egy hűséges tanítvány lelke tükröződik vissza.

Tovább
Kattintással jelezd, ha együtt imádkozol velünk!
Ezt az imát 0 alkalommal imádkoztad el.
Ezt az imát még nem imádkoztad el!
Böjte Csaba napi evangélium

Böjte Csaba napi evangéliumpéntek

Napi Ima2 imádkozás /layout/img/logo.png

Feb
21

Olvassuk Jézus Krisztus szép beszédeit, és lelkünk mélyén valahogy meg vagyunk győződve arról, hogy a mi Mesterünk nem is gondolja komolyan, hanem csak virágnyelven ijesztget, amikor azt mondja: "Ha valaki utánam akar jönni, tagadja meg magát, vegye föl keresztjét, és kövessen engem!"

Van egy rósz hírem, és egy jó! A rosszal kezdeném! Meg vagyok győződve, hogy Jézus nem ijesztget, a "mindennapi kereszttel" hanem végtelenül komolyan és nagy-nagy szeretettel mondja amit mond. Kereszténynek lenni azt jelenti, hogy akkor is szeretünk, amikor fáj a másikat szeretni. Mert ha csak addig szeretünk amíg jólesik, amíg kényelmes, akkor mi különbség van köztünk keresztények és a pogányok között? Igen, a társam mondhat, tehet bármit, az nem jogosít fel engem arra, hogy letérjek a szeretet útjáról.

A jó hír az az, hogy érdemes akkor is szeretni amikor fáj! Nemrég beszéltem egy idős házaspárral. Annak idején két külön világból jöttek, tüzesek, temperamentumosok voltak és biza, az évek alatt egymásnak nagyon sok fájdalmat okoztak. Az évek elteltek, egymást egyre jobban megismerték és igazából a köztük lévő szeretet nagyon mély lett. A férj viccesen azt mondotta, hogy úgy érzi, neki most kellene megesküdjön az oltár előtt, mert annak idején amikor azt mondta, hogy ő szereti a feleségét, nem is tudta, hogy mit is mondott, hisz az akkori szeretet a mostanihoz viszonyítva csak pislákoló szentjánosbogár volt. Megkérdeztem, hogy soha nem akartak elválni? Azt válaszolta, hogy a válásra soha nem is gondolt, de az, hogy megnyuvassza a feleségét az biza megfordult a fejében! Egymás terhét hordozva, egymás zsörtölődését, kirohanását eltűrve, szeretetből sok "vartyogó békát" lenyelve tudjuk társunkkal, de önmagunkkal is megértetni, hogy mennyire szeretjük egymást.

Családunkért, a munkahelyi kollégáinkért, népünkért hordozzuk alázattal a mindennapi szeretet keresztjét, még ha körülöttünk koromsötét éjszaka is van higgyük, hogy imádságos szeretetünknek meglesz a gyümölcse, erőfeszítésünket Isten bőségesen megáldja. Lassan a háborgó tenger elcsendesedik és felragyog a maga pompájában felettünk az áldott nap, beérik a kitartó szeretet gyönyörű gyümölcse!

Szeretettel, Csaba t.

Evangélium

Jézus egy alkalommal magához hívta a népet és tanítványait, majd így szólt hozzájuk: „Ha valaki utánam akar jönni, tagadja meg magát, vegye föl keresztjét, és kövessen engem! Mert aki meg akarja menteni életét, elveszíti azt. De aki értem és az evangéliumért elveszíti életét, megmenti azt. Mit használ az embernek, ha az egész világot megnyeri is, de a lelkének kárát vallja? Mit is adhat az ember cserébe a lelkéért? Aki e hűtlen és bűnös nemzedék előtt szégyell engem és tanításomat, azt az Emberfia is szégyellni fogja, amikor majd eljön Atyja dicsőségében a szent angyalokkal.” Aztán még hozzáfűzte: „Bizony mondom nektek, a jelenlévők közül néhányan nem halnak meg, amíg meg nem látják Isten hatalomban eljövő országát.”

Mk 8,34 – 9,1

Tovább
Kattintással jelezd, ha együtt imádkozol velünk!
Ezt az imát 0 alkalommal imádkoztad el.
Ezt az imát még nem imádkoztad el!
Napi e-vangelium evangelium365

Evangélium, elmélkedés imádságpéntek

Napi Ima0 imádkozás /layout/img/logo.png

Feb
21

 

 

Evangélium

Jézus egy alkalommal magához hívta a népet és tanítványait, majd így szólt hozzájuk: „Ha valaki utánam akar jönni, tagadja meg magát, vegye föl keresztjét, és kövessen engem! Mert aki meg akarja menteni életét, elveszíti azt. De aki értem és az evangéliumért elveszíti életét, megmenti azt. Mit használ az embernek, ha az egész világot megnyeri is, de a lelkének kárát vallja? Mit is adhat az ember cserébe a lelkéért? Aki e hűtlen és bűnös nemzedék előtt szégyell engem és tanításomat, azt az Emberfia is szégyellni fogja, amikor majd eljön Atyja dicsőségében a szent angyalokkal.” Aztán még hozzáfűzte: „Bizony mondom nektek, a jelenlévők közül néhányan nem halnak meg, amíg meg nem látják Isten hatalomban eljövő országát.”  
Mk 8,34 – 9,1

Elmélkedés

Jézus a kereszthordozásra buzdítja tanítványait a mai evangéliumban. Azért érdemes vállalkozni követésére, mert egyedül őbenne van szabadulásunk a bűntől. Egyedül ő adhatja meg nekünk a lelki növekedést. Ő a Megváltónk, aki az örök életre akar vezetni minden embert. Keresztünk felvétele és hordozása azt jelenti, hogy mindenben hozzá szeretnénk hasonlítani. Az ő szemével szeretnénk látni a világot. Az ő gondolataival szeretnénk gondolkodni. Azt akarjuk szeretni, amit ő szeret. Távol tartjuk magunkat mindattól, amit ő is elutasított. Ugyanolyan türelemmel és gyengédséggel szeretnénk közeledni az emberekhez, amilyennel ő is tette. Jézus a szenvedés vállalásával és önfeláldozásával igazolta, hogy minden szenvedésnek és a halálnak is van értelme. 
Hogyan tanulhatjuk meg a kereszthordozást? Első lépésként szívünkkel, lelkünkkel és értelmünkkel figyeljünk a megfeszített Jézus Krisztusra! Ne fordítsuk el a fejünket, hanem szemléljük őt a kereszten! Második lépésként gondoljunk arra, hogy áldozatát miértünk, énértem hozta meg. Azért, mert én bűnös vagyok és ő keresztáldozatával akart engem megszabadítani bűneim terhétől. A bűntől való szabadulás titkára, a megváltás titkára gondolva tudom harmadik lépésben átölelni a keresztet, s tudok elindulni a keresztet hordozva. 
© Horváth István Sándor


Imádság

Jézus Krisztus! Veled lehetővé válik, hogy megismerjük Istent, csak engednünk kell, hogy átjárja életünket, ami már befogadtunk az Evangéliumból – bármily kevés legyen is az. Ez a kevés éppen elég ahhoz, hogy napról napra előrébb jussunk, hisz Te nem „megérkezett embereknek” szeretnél minket. Krisztus, a Te szegényeid maradunk egész életünkben, emberek, akik a maguk egyszerűségében igyekszünk bizalmunkat a hit titkába vetni. 

Tovább
Kattintással jelezd, ha együtt imádkozol velünk!
Ezt az imát 0 alkalommal imádkoztad el.
Ezt az imát még nem imádkoztad el!
Heti IGE, bátorító üzenet

Heti IGE bátorító üzenetAdj gyermekednek önbizalmat!

Napi Ima3 imádkozás /layout/img/logo.png

Feb
13

Adj gyermekednek önbizalmat!

„Neveld a gyermeket a neki megfelelő módon, még ha megöregszik, akkor sem tér el attól.” (Példabeszédek 22:6)

William Hodding Carter újságíró írta: „Csupán két tartós örökség van, amit remélhetünk megadni gyermekeinknek: gyökerek és szárnyak.”

Azoknak a gyermekeknek vannak gyökereik, akik tudják, hogy feltétel nélkül szeretik őket. Így aztán szilárdan meg tudnak állni, bármit hoz is az élet.

A másik oldalról, ha a gyermekekbe önbizalmat plántálsz, és bátorítod őket arra, hogy merjenek álmodni, azzal szárnyakat adsz nekik. Ha a gyermekeknek megadjuk az önbizalmat a győzelemre, azzal már félúton vannak a siker felé. De ha enélkül kell felnőniük, akkor a kudarc felé tartanak. Ez azt jelenti, hogy szülőként ki kell mutatnod, hogy bízol gyermekedben és hiszel a benne rejlő lehetőségekben, így erősödik az önbizalma. Minden gyermekben ott rejtőzik a nagyszerűség magva, amit Isten ültetett el bennük; ha kinyilvánítod, hogy hiszel bennük, azzal öntözöd ezt a magot, és lehetőséget adsz a növekedésére.

Észrevetted már, hogy az emberek általában az elvárásaid arányában teljesítenek kiemelkedően vagy rosszul? Ha folyamatosan bírálod gyermekeidet, akkor negatív beállítottságúak, önbizalom-hiányosak és szorongók lesznek. De ha hiszel bennük, és azt feltételezed, hogy jól fognak teljesíteni, akkor önmagukat felülmúlóan nőnek fel a várakozásodhoz. A hited teremti meg azt a környezetet, amelyben megtanulnak repülni! Ha pénzt adsz nekik, elköltik. Ha anyagi javakkal halmozod el őket, elherdálják. De ha Istenbe vetett hitet és önbizalmat ültetsz el bennük, akkor megvan az esélye, hogy kiválóan teljesítenek életük bármely helyzetében.

 

"A fenti elmélkedés a Keresztyén Média UCB Hungary Alapítvány napi elmélkedése (honlap: www.maiige.hu), melynek írója Bob Gass. Magyar nyelven negyedévre szóló kiadvány formájában megrendelhető az alapítvány honlapján, vagy a következő címen: Mai Ige, 6201 Kiskőrös, Pf. 33." Mai Ige elmélkedések angol nyelven itt.

Tovább
Kattintással jelezd, ha együtt imádkozol velünk!
Ezt az imát 0 alkalommal imádkoztad el.
Ezt az imát még nem imádkoztad el!
Napi útravaló

Napi ÚTRAVALÓÉvközi 6. hét péntek

Napi Ima1 imádkozás /layout/img/logo.png

Feb
21
Tovább
Kattintással jelezd, ha együtt imádkozol velünk!
Ezt az imát 0 alkalommal imádkoztad el.
Ezt az imát még nem imádkoztad el!
Ignáci Szikrák

Ignáci szikrák

Napi Ima2 imádkozás /layout/img/logo.png

Feb
21

Sohasem sikeresebb a pokolbéli ellenség velünk szemben, amint amikor titokban és alattomban munkálkodik.

Tovább
Kattintással jelezd, ha együtt imádkozol velünk!
Ezt az imát 0 alkalommal imádkoztad el.
Ezt az imát még nem imádkoztad el!
Szent Ágoston vallomások

Szent Ágoston vallomások A kilencedik könyv tartalma

Napi Ima1 imádkozás /layout/img/logo.png

Feb
21

Megtörtént a nagy esemény: Ágoston lelke kiszakaszkodott a bűnös élet bilincseiből. Égi vilá- gosság önti el szívét. A világi élet gondjaitól, reményeitől, élvezeteitől való elszakadásnak nemrég még a gondolata is rémületbe ejtette, most ellenben alig várja, hogy teljesen szakít- hasson mindennel. Mert nem akar félúton megállni!

Tekintélyes rétor volt; a milánói előkelő családok bizalmának birtokosa; anyagi helyzete nem volt ugyan fényes, de nevét tisztelték mindenfelé, ahol megismerhették műveltségét és tudományát.

Nem akar azonban feltűnést kelteni. Megvárja a szüreti szünetet, s akkor értesíti a hatóságot és a szülőket távozásáról. Anyjával, fiával s néhány barátjával Cassiciacumba vonul s imád- ság, elmélkedés, munka között készül a szentkeresztség felvételére.

A 386. esztendőben, április 24-25. között éjjel keresztelte meg Ambrus püspök Milánóban.

Cassiciacumból Afrikába akarnak költözni. Útközben édesanyja meghalt (387).

A könyv többi részét Ágoston anyja emlékezetének szenteli. Szeretet és óvatosság vezetik tollát; nem is toll az, hanem véső, amely a világ egyik legnagyobb emberének kezében föl- séges plaszticitással vési ki az emlékezet kövén a tűrésben kitartó, a szenvedésben okos, a szeretetben hős, az állapota minden erényével ékes nagy édesanya alakját.

Lehetetlen azokat a sorokat megindulás nélkül olvasni, s lehetetlen a világirodalom ezen egyik legremekebb nekrológjában bámulva meg nem ismerni írójának tüneményes lelki nagyságát. Ágoston - immár püspök - tizenhárom évvel anyja halála után írja e könyvét. Szíve akkor már meghiggadt, fájdalma elszelídült, emlékezése mégis annyira eleven, színei annyira üdék, szeretete és gyöngéd bámulata annyira új, hogy szinte keressük a könnyek nyomait, amelyek írás közben bizonyára bőven hullottak a könyv lapjaira a szent püspök szeméből.

Tovább
Kattintással jelezd, ha együtt imádkozol velünk!
Ezt az imát 0 alkalommal imádkoztad el.
Ezt az imát még nem imádkoztad el!
Kühár Flóris OSB napi breviárium

Kühár Flóris Vallomások és gondolatok

Napi Ima2 imádkozás /layout/img/logo.png

Feb
21

Megszoktuk már, hogy a mai világnak a középkoritól való különbségét a gyárkémények és a kőcsipkés tornyával égbeszökő dóm egymás mellé állítása jelképezze. Ez a szimbólum sokat mond annak, aki kultúrák arcáról tud olvasni. A dómok a város szíveiben álltak, napkeltekor feléjük indult a nép; a gyár - bármennyire tolakszik befelé - kénytelen megállni a kültelkeken. Beszél az élet, a lélek ébresztője, orgonaszó és korális (35) volt a nyitványa, istenimádás, áldozat volt a tartalma. Ma melódiáját a gépek zúgása, kattogása adja, merő hangzavar káoszban őrli az élet malma az embert. Mi más volt az élet ritmusa akkor, midőn nappal és az éjjel változását jelezték a tornyok és az éjjeli őrök, az egyházi év a jelen időbe állította a vasárnapok és az ünnepek színes hangulatával az örök ember Krisztusból születő, vele küzdő, szenvedő, feltámadó életritmusát, és ez az élethullám végigáradt a társadalom rétegein, emelte a hétköznapok egyhangúságát, mint a kéziratok iniciáléi a sorok betűseregét.

(Az imádság értékelése...)

35. Korális - A gregorián dallamok egyik elnevezése. Az emberi hang természetes dallamosságában gyökere­ző, modális hangrendszerű, egyszólamú ének, a kö­zépkori műveltség integráns része.

Tovább
Kattintással jelezd, ha együtt imádkozol velünk!
Ezt az imát 0 alkalommal imádkoztad el.
Ezt az imát még nem imádkoztad el!
Keresztes Szent János aranymondásai

Keresztes Szent János aranymondásai

Reggeli ima3 imádkozás /layout/img/logo.png

Feb
21

Ne gondold azt, hogy Istennek csak abban telik kedve, ha nagy dolgokat cselekszünk, hanem inkább abban, amit önzés nélkül teszünk.

Tovább
Kattintással jelezd, ha együtt imádkozol velünk!
Ezt az imát 0 alkalommal imádkoztad el.
Ezt az imát még nem imádkoztad el!
A szalézi szent mondta... Don Bosco

A szalézi szent mondta B, mint béke, mint boldogságBARÁTOK, BARÁTSÁG

Napi Ima2 imádkozás /layout/img/logo.png

Feb
21

A megelőző módszer baráttá teszi a növendéket (SPS 194).

Tovább
Kattintással jelezd, ha együtt imádkozol velünk!
Ezt az imát 0 alkalommal imádkoztad el.
Ezt az imát még nem imádkoztad el!
Szent II. János Pál pápa breviáriuma

II. János Pál breviáriumaA személy méltósága

Napi Ima2 imádkozás /layout/img/logo.png

Feb
21

A háború valójában az ember szívében születik, az em­berében, aki bűnt követ el.

Tovább
Kattintással jelezd, ha együtt imádkozol velünk!
Ezt az imát 0 alkalommal imádkoztad el.
Ezt az imát még nem imádkoztad el!
Michel Quoist Így élni jó

Michel Quoist Így élni jó Az ember két dimenziója

Reggeli ima3 imádkozás /layout/img/logo.png

Feb
21

Egyetlen ember sem képes magában élni anélkül, hogy önmagát szegényebbé ne tenné.

Tovább
Kattintással jelezd, ha együtt imádkozol velünk!
Ezt az imát 0 alkalommal imádkoztad el.
Ezt az imát még nem imádkoztad el!
Barsi Balázs Szentbeszédek

Barsi Balázs SzentbeszédekÉvközi 6. vasárnap

Napi Ima0 imádkozás /layout/img/logo.png

Feb
16

 

 

P. Dr. Barsi Balázs ofm, Sümeg 2019. 2. 16. 10 óra

Tovább
Kattintással jelezd, ha együtt imádkozol velünk!
Ezt az imát 0 alkalommal imádkoztad el.
Ezt az imát még nem imádkoztad el!
Pál Feri vasárnapi beszédek

Pál Feri vasárnapi beszédekMt 5,17-37 - Évközi 6. vasárnap

Napi Ima1 imádkozás /layout/img/logo.png

Feb
16

 

 

„Ha csak az igazságotok, az igaz voltotok nem múlja felül az írástudók és farizeusok igazságát és igaz voltát, akkor szinte nem is sejtettetek még meg valamit valóban, komolyan az Isten országából.” És aztán Pál apostol pedig arról beszél, hogy Isten bölcsessége nem az evilági emberként gondolkozó embernek a bölcsessége, ami sokak számára szinte olyan, mintha teljesen rejtve maradna. És mert rejtve marad ez az igazság, vagy ez a bölcsesség, akár még az Isten Fiát is képesek megölni, és a keresztre száműzni.

Arról szeretnék tehát beszélni, mi ez az igazság, vagy az az igaz volta az embernek, ami felülmúlja az írástudók, és törvénytudók, és törvénymagyarázók törvényeit, igazságát és szempontjait. Mi is ez az elrejtett bölcsesség, ami a természete szerint nem azért elrejtett, mert Isten el akarja rejteni, hanem azért, mert mindegyikünk esetében fölfedezésre vár, és azok számára nyilvánul meg, akik nekiállnak, hogy azt fölfedezzék, és akkor az egyszer csak megnyilatkozik. Az első gondolat így szól, hogy kétség kívül, ha az írástudók és a farizeusok igazságát és törvényeit nem múljuk fölül… Mi ez, hogy fölülmúlni a törvényt? Miért kell egyáltalán a törvényt felülmúlni?

Tegnap autóztam, és közben hallgattam a rádiót, és egy egészen érdekes beszélgetésbe hallgathattam bele, egy Oroszország-szakértő beszélt, egy egyetemi tanár. Az Oroszország-szakértő arról beszélt, hogy éppen most nagy valószínűséggel Oroszországban az alkotmányt meg fogják változtatni. Mégpedig azért változtatják meg majd az alkotmányt, mert az alkotmánynak része az, hogy az állam elnöke, a miniszterelnök, – ő két cikluson keresztül lehet csak miniszterelnök. Most erről már tudjuk, hogy ez hogyan működött eddig, de most már aztán tényleg túl vagyunk mindenen. És mi történik? Azt mondja ez az Oroszország-szakértő, hogy most módosítani fogják az alkotmányt, ami a következőt fogja takarni. Az alkotmányba nem az fog bekerülni majd nagy valószínűséggel, hogy a miniszterelnök két cikluson keresztül lehet az, hanem így fog szólni a szöveg: „Mostantól… Mostantól két cikluson keresztül.” Hát, akkor az majdnem megint egy újabb tíz év.

Szóval, mindegyikünknek lehet élménye innen, onnan, amonnan, hogy kétség kívül megszületnek a törvények, a jogszabályok, beleértve alkotmányt és egyebet, és mégis milyen trükkös módon, még az, amire ráállunk, mint alapra, még az is hogyan tükrözheti egyeseknek, vagy csoportoknak, vagy érdekköröknek a szemléletét, az érdekeit, és a szempontjait. Hát hogyan ne volna érthető az, hogy akkor, ha nem múlja felül a mi igazságunk a törvénytudók és –ismerők igazságát, akár még a törvényalkotókét is, hát akkor valóban nem sokat értettünk meg Isten országából.

Vagy gondoljunk most egy egészen más területre, hogy apukaként, anyukaként, szülőként – nézzétek el nekem, hogy ezt mondom, de – milyen könnyen hozunk a családban olyan szabályokat, amelyek a mi érdekeinket jól tükrözik, de a gyerekeinkét kevésbé. És persze, megvan a hatalmunk arra, hogy ezeket a szabályokat úgy képviseljük a gyerekeink felé, hogy az értük van. És legföljebb majd húsz-harminc év múlva elénk állnak a gyerekeink felnőttként, és elmondják, hogy mondjuk azt rühellték, vagy utálták, hogy hát gyerekként nem nagyon volt mit tenni.

Az első gondolat szinte mindegyikünknek egy életút során az alaptapasztalatához tartozik, hogy természetesen lehetnek azok a törvények, jogszabályok és alkotmány, és minden, ami jó, hogy van, és legyen, és kell. Nyilvánvaló, itt nem csak a kritika hangján akarok szólni. Még jó, hogy van! De még miközben jó hogy van, még aközben is látjuk, hogy milyen sokszor észrevehető, vagy észrevehetetlen módon, sokszor milyen furfangos, vagy milyen gátlástalan módon, tulajdonképpen nem mindenkit szolgál az, hanem egyeseket sokkal jobban szolgál, mint másokat. A hivatkozás pedig mégiscsak valami… Ez az első, hogy az ember amióta ember, és amióta hozza a szabályokat, törvényeket, és az egyebeket, hát, azóta többé-kevésbé mindig így is hozza azokat.

Aztán a második gondolat így szól. Megint csak történelmi tapasztalatunk van arról, hogy tudunk hozni úgy szabályokat, törvényeket, és az összes többit, úgy, hogy az megengedi, hogy egyes emberekkel rosszul bánjunk. Hogy megengedi, sőt, ami még szíven ütőbb, hogy tudjuk azt, csak a XX. század történelméből, hogy hogyan volt lehetséges olyan törvényeket, jogszabályokat hozni, ami nem hogy megengedte, hogy egyik ember rosszul bánjon a másikkal, hanem kifejezetten előírta, hogy az egyik ember rosszul bánjon a másikkal. Ezért nem véletlen, hogy Jézus azt mondja a hegyi beszédben: „Hát, ha nem tudjátok fölülmúlni az írástudók és a törvénymagyarázók igazságát és bölcsességét, akkor szinte semmit nem fogtok megérteni az Isten országából.” Ez tehát a második gondolat.

Hogy megint csak egy olyan információt hozzak, ami engem is egészen megdöbbentett, hogy Ausztráliában a ’70-es évekig az ausztrál őslakosokat a természet részeként írták le. Nem személyként, hanem a természet részeként. Hát, ha valakire nem személyként nézek, hanem a természet részeként, nyilván bánhatok vele úgy, mint ahogy szoktunk a természettel bánni. Vagy jól, vagy rosszul, vagy hanyagul, vagy akárhogy. Ez a második gondolat.

A harmadik. Akkor érdemes föltenni azt a kérdést: Mi az, ami segíthet bennünket, hogy az írástudók, a törvénytudók, a farizeusok igazságát és bölcsességét felül tudjuk múlni? Egy nagyon érdekes kutatásból a következő derült ki. Arra voltak kíváncsiak a kutatók, kik azok, akik akármilyen törvényeket, jogszabályokat hoznak is, akármilyenek ezek, és akárkik is hozzák, képesek ellenállni – most nagyon egyszerűen fogalmazva – az azokban esetleg nyíltan, vagy leplezetten megnyilatkozó embertelenségnek? Tudjátok, mi derült ki? Hogy van például ebben a kutatásban, egy valami egészen nyilvánvaló lett, hogy akiket ez jellemez, ők egy belső késztetésből máris alkalmasak arra, hogy fölülmúlják az írástudók, a farizeusok, és a többiek igazságát. Jaj, de jó, hogy ezt most még mindig nem mondom ki. De csak azért, hogy az a fantáziám, hogyha most egy picit ezen gondolkoztok, hogy ez jó, hogy ennek van értelme. És hogyha gyerekmise lenne, akkor biztos még hosszabban várnék. Akkor kérdezgetném őket. De most már akkor elmondom. A kutatásból az derült ki, hogy akik képesek, és újból és újból alkalmazzák az együttérzést. Az az ember, aki a szívében eléggé együttérző, és nem kell őt erre mármost megtanítani, meg figyelmeztetni, meg rávezetni, meg külön bekapcsolni egy gombot, hanem az együttérzés mintha védetté tenne bennünket azzal szemben, hogy ne jellemezzen bennünket más, csak az írástudók, farizeusok, és ki tudja kiknek az igazsága és bölcsessége. Ez most egyetlen szempont, és külön izgalmas volna tovább gondolkoznunk azon, hogy mi az, ami belül igazán emberré tesz bennünket, hogy fölülmúljuk az írástudók és farizeusok bölcsességét.

A következő. Olyan büszkék tudunk lenni az erkölcsiségünkben, vagy a magatartásmódunkban, amikor rácsodálkozunk arra, hogy felülmúltuk az egyéni érdekeinket. Kétség kívül erről nagyon sokat szoktunk beszélni. Amikor valakit csak az egyéni érdeke vezet, azt mondjuk, ez önző magatartásmód. Amikor valaki egyszer csak kitágítja a kört, és cselekszik a feleségéért, a férjéért, a gyerekéért, nagymamáért, és a többi, na, hát, akkor nagyon büszkék vagyunk rá, és azt mondjuk: „Nahát, fölülmúlta az egyéni érdekeit.” Hadd tegyek még egy lépést. Pontosan az ószövetség világa mutatja meg számunkra, hogy ez a fajta önfelülmúlás nem elégséges alapja az erkölcsileg helyes magatartásmódnak. Mégpedig azért, mert nagyon sokan vannak, akik fölülmúlják az egyéni érdekeiket valamilyen csoportérdek, vagy csoportnorma oltárán. És az még mindig csak egy csoportérdek, vagy csoportnorma. Például, az ószövetségi ember, aki azt mondta, hogy: „Mi vagyunk a választott nép.” És ezért a választott nép tagjai egymással, hát na, azért valamennyire kitüntetett módon bánjanak, megkülönböztetett módon. De aki nem a választott nép tagja, nem ugyanaz a csoport. És ha ez nem ugyanaz a csoport, akkor megengedhetjük magunknak, hogy őrájuk vonatkozóan egy más fajta erkölcsiség alapján éljünk.

Nézzétek el nekem ezt a kifejezést, nem az én kitalációm. De a szakirodalom ezt a fajta magatartásmódot, hogy hajlamosak vagyunk, vagy hajlandóak fölülemelkedni az egyéni érdeken, de kizárólag egy csoport érdek minőségéig, ezt úgy nevezi – idézőjelesen persze – a szakirodalom, hogy: „bandaerkölcs”. Ugyanis azt vették észre, és tényleg talán ez a legjobb példa, hogy a börtönben ülnek életfogytiglan olyan emberek, akik szinte gondolkozás nélkül hajlandóak voltak a saját egyéni érdekeiket föláldozni a saját bandájuk normái érdekében. Sőt, olyanok ülnek ott életfogytig, akiknek mondjuk annak a bandának a vezetője azt mondta, hogy: „Ezt a balhét te viszed el.” Ezek az emberek a maguk módján hősiesek, kétség kívül. Úgy felülmúlták az egyéni érdekeiket, hogy mi csak pislogunk. De ez a felülmúlás csak a saját bandájuk határáig volt érvényes, mert azon túl, meg amit, meg ahogy csináltak, vagy csinálnak most is bent, mondjuk a börtönben, hát azt nehéz lenne mondjuk egy egyetemes erkölcsiség alapjául rendelni. Az, hogy kinek mi ez a banda, ami felé fölülmúlja az egyéni érdekeit, hát itt aztán bármilyen csoportra gondolhatunk.

Ezért a következő gondolat így szól: Az írástudók, a farizeusok… De gondoljatok csak Jézus perére, mikor azon gondolkoznak, most elveszejtsék-e Jézust, vagy nem. Mit mond a főpap, aki annak a csoportnak vallásilag emblematikus képviselője? „Értitek ti egyáltalán, miről van szó? Jobban járunk, ha egy ember vész el, és megmarad a nép, mintha ez a valaki itt esetleg nem vész el, és a népnek baja lesz. Úgyhogy, csak vesszen!” Vagyis, hogy lezárjam ezt a gondolatot, hogyha azt akarjuk, hogy a tudásunk, a bölcsességünk fölülmúlja az írástudók, és farizeusok, és főpapok bölcsességét, akkor az erkölcsiségünknek és a bölcsességünknek természet adta módon, az erkölcsiség lényegéből adódóan, szükségszerűen fölül kellene múlnia a csoportértékeket, normákat és érdekeket. Nem megtagadni azokat, nem lekicsinyelni, nem az értéküket megkérdőjelezni, hanem fölülmúlni. Tehát nem törvénytelennek lenni, hanem fölülmúlni a törvényt, az nem ugyanaz.

Akkor most kérdezhetnétek, ez lenne a záró gondolat: Jó, de akkor hogyan ragadjuk meg azt, hogy mit jelent fölülmúlni a törvényt, beleértve az egyéni és a csoportérdekeket, normákat, és a többit? Két gondolat. Az egyik, hogy nem csak a saját érdekeinket szükséges ilyenkor felülmúlni, hanem ami nagyon furcsán hangozhat, értékeket is. Nem csak érdekeket, értékeket fölülmúlni. Mit jelent ez? Az ószövetség világában az Isten és az ember közti kapcsolatnak az igazi középpontja a törvény, a tízparancsolat. De mi az újszövetségben élünk. Ez mit jelent? Hogy számunkra nem a törvény áll a középpontban, hanem a hitünknek mi a két nagyon fontos kijelentése? Hogy az Isten nem törvényt adott mármost nekünk, hanem ennél többet tett, elküldte a Fiát. A Fia pedig elküldte nekünk a Szentlelket. Körülbelül ez a különbség.

Amikor arról merünk beszélni, hogy érdekeket, sőt értékeket is szükséges tudnunk felülmúlni – nem alulmúlni, megtagadni, attól az még érték, hanem felülmúlni – akkor hadd hozzam ezt most példában. Ugye ti is tudjátok, hogy voltak olyanok, akik amikor ki kellett rakni a sárga csillagot, akkor bár nem voltak zsidó származásúak, ők is kirakták. És ugye azt is tudjátok, hogy voltak olyanok, akik Auschwitzig mentek a sárga csillaggal, miközben nem voltak zsidó származásúak. És ugye tudjátok, hogy amikor mentek a kitelepítések, pap is volt olyan, aki azt mondta: „Engem ebbe a faluba helyeztek azért, mert hogy ők – most így mondanám – az én híveim. Na most, ha a híveim zöme megy, hát akkor én is megyek, mert engem őhozzájuk rendeltek, nem pedig egy helyre. Hát emberekhez rendeltek, nem egy helyre. Hát, ha most ők mennek, akkor én is megyek.” Az ilyen fajta magatartásmódot nem lehet törvénybe iktatni, de az efféle magatartásmódot mégis csak tapasztaljuk, hogy létezik. Ez a fajta magatartásmód kétség kívül leírható úgy, hogy ezek az emberek alapvető értékeket is felülmúltak. Nem megtagadták őket, nem megkérdőjelezték, hanem még azokat is felülmúlták.

Ezt így is mondhatnám, már zárásképpen, hogy ezért az írástudók és farizeusok bölcsességének a felülmúlása azt jelenti, hogy nem értékek alapján élünk kizárólag, hanem személytől személyig. Nem csak tízparancsolatot kaptunk, hanem egy személyt. Majd ez a személy elküldött egy másik személyt azért, hogy rácsodálkozzunk arra, hogy most már felülmúlhatjuk az írástudók és farizeusok bölcsességét, mégpedig a személyesség irányában.

Tovább
Kattintással jelezd, ha együtt imádkozol velünk!
Ezt az imát 0 alkalommal imádkoztad el.
Ezt az imát még nem imádkoztad el!
Martos Balázs atya elmélkedése

Martos Balázs elmélkedése Szeresd felebarátodat!Évközi 7. vasárnap

Napi Ima0 imádkozás /layout/img/logo.png

Feb
20

A „szeresd felebarátodat úgy, mint önmagadat” felszólítás pedig, amelyet Jézus is idéz majd, az ún. aranyszabály alapja: úgy cselekedjetek, ahogy szeretnétek, hogy veletek cselekedjenek. Igazán boldogok pedig akkor lesztek, ha a szívetek már annyira megerősödött, hogy magatok helyett a másik gondjával törődjetek.

Vasárnapi olvasmányunkat Mózes harmadik könyvéből vesszük. Másik neve, a Leviták könyve, görög és latin eredetű, arra utal, hogy a könyv igen sok rendelkezést tartalmaz a levitákra és papokra vonatkozóan. A könyv ugyanakkor nem csak ezekkel a témákkal foglalkozik. A benne olvasható hosszabb törvénygyűjtemény – az úgynevezett „Szentség törvénye” a 17-26 fejezetekben – az életnek szinte minden területéről rendelkezik. Visszatérő fordulata: „Legyetek szentek, mert én, az Úr, a ti Istenetek szent vagyok!”

Amikor manapság szentekről beszélünk, a megdicsőült, Isten szentségébe már eljutott, üdvözült személyekre gondolunk elsősorban. Úgy gondoljuk, hogy szentnek lenni elsősorban erkölcsi tökéletességet jelent, vagy legalábbis ez az alapja. A bibliai szentség fogalma nem teljesen felel meg ennek az elképzelésnek. Szent mindig az, ami Istenhez tartozik, mivel elsősorban és eredetileg Isten a szent. Ő az egészen más, ő a tökéletes, ő az, akiből a szentség kiárad. Az Ószövetség elsősorban a választott nép kapcsán beszél szentségről: Izrael népe az, amelyet Isten kiválasztott, elkülönített, magának lefoglalt, hogy szentté tegye, megszerezze. A papság szentsége ebben a gondolkodásban azt jelenti, hogy áldozataival, templomi szolgálatával megszenteli az egész népet, vagyis látható és kultikus módon fenntartja Istenhez tartozását. A templom olyan hely, ahol különös módon óvni kell Isten szentségét, vagyis különös módon távol kell tartani mindent, ami tisztátalan, ami nem felel meg a kultusz tisztaságának, és különös odaadással kell elvégezni minden kultikus cselekményt, ami Isten előírásai szerint szavatolja, hogy a nép szentsége fennmaradjon, bűnei megbocsáttassanak.

A kultusz tehát fontos, mert kifejezi és megvalósítja a nép szentségét. Ugyanakkor a többi rendelkezés, amit a könyvben olvasunk, feltételezi, hogy a népnek is törekednie kell a helyes életre, a mindennapi szeretetre. Vasárnapi szakaszunkat egyfelől bekeretezi az Úr szentségére, illetve szent nevére tett utalás. „Szentek legyetek…” – olvassuk előbb, majd a végén: „Én vagyok az Úr.” A szent népben kinyilvánítja Isten, hogy ő az Úr, Izrael Istene. Ez elsősorban nem azt jelenti, hogy Isten uralkodik, hogy ő a legdicsőbb. Inkább az ő sajátos önközlésére tett utalás, amelyet valaha az égő csipkebokornál Mózesnek ajándékozott: „Én vagyok, aki vagyok”, vagyis „Az vagyok, aki veled vagyok.” A szent Isten kinyilvánítja magát a szent nép számára, rajta keresztül pedig az egész világ számára.

Másfelől az olvasmányban olyan tartalmakkal szembesülünk, amelyek a hétköznapi konfliktusokra, a mindennapi életre adnak eligazítást. Kétszer egymás után tiltást, majd meg parancsot olvasunk. „Ne táplálj gyűlöletet”, és „ne légy bosszúálló”, illetve „fedd meg embertársadat”, és „szeresd embertársadat úgy, mint magadat”. A szentség magasztos eszményéhez Isten ajándéka és a mindennapi igyekezet vezet legközelebb. A belső figyelmesség, hogy fellobbanó haragunkat ne tápláljuk gyűlöletté, vagyis ne leljük kedvünket abban, hogy változatos gondolatokkal és víziókkal fenntartjuk a gyűlölködés állapotát. A konfliktuskezelés modernnek is tartható hozzáállása, amellyel hamar néven nevezzük a kérdéses pontokat, megfogalmazzuk a közös célokat, és alaposan meghallgatjuk a feddő szóra érkező esetleges reakciókat is. A „szeresd felebarátodat úgy, mint önmagadat” felszólítás pedig, amelyet Jézus is idéz majd, az ún. aranyszabály alapja: úgy cselekedjetek, ahogy szeretnétek, hogy veletek cselekedjenek. Igazán boldogok pedig akkor lesztek, ha a szívetek már annyira megerősödött, hogy magatok helyett a másik gondjával törődjetek.

Gyakran nem látunk tovább az orrunknál, és nem csak téli ködben… Vagy azért, mert indulataink befolyásolnak, vagy egyszerűen azért, mert megtapasztaljuk az élet sokrétűségét, kiszámíthatatlanságát, a másik szabadságának valóságát. A Biblia tanácsai és törvényei elsősorban személyes térben, két ember között működnek – de ott Isten bőséges áldásával.

 

 

Tovább
Kattintással jelezd, ha együtt imádkozol velünk!
Ezt az imát 0 alkalommal imádkoztad el.
Ezt az imát még nem imádkoztad el!
Kiss Ulrich naplója

Kiss Ulrich naplójaÉvközi 7. vasárnap

Napi Ima3 imádkozás /layout/img/logo.png

Feb
20

Abban az időben: Jézus így szólt tanítványaihoz: Hallottátok, hogy a régieknek ezt mondták: Szemet szemért, fogat fogért. Én pedig azt mondom nektek: Ne szálljatok szembe a gonosszal, hanem ha valaki arcul üt téged jobb felől, tartsd oda neki a bal arcodat. Aki perbe fog, hogy elvegye a ruhádat, annak add oda a köntösödet is. És ha valaki egy mérföldnyire kényszerít, menj vele kétannyira. Adj annak, aki kér, és aki kölcsönt akar, el ne fordulj tőle. Hallottátok, hogy ez mondták: Szeresd felebarátodat és gyűlöld ellenségedet. Én pedig azt mondom nektek: Szeressétek ellenségeiteket. Tegyetek jót azokkal, akik gyűlölnek benneteket, imádkozzatok azokért, akik üldöznek és gyaláznak titeket, hogy gyermekei legyetek mennyei Atyátoknak, aki fölkelti napját jókra és gonoszokra egyaránt, és esőt ad mind az igaznak, mind a bűnösöknek. Ha ugyanis csak azokat szeretitek, akik titeket szeretnek, ugyan mi lesz a jutalmatok? Nem teszik meg ezt a vámosok is? És ha csak a testvéreiteknek köszöntök, mi az, amivel többet tesztek? Nem teszik meg ezt a pogányok is? Ti legyetek olyan tökéletesek, mint amilyen tökéletes a ti mennyei Atyátok! Mt 5, 38-48

A bírónak mindig igaza van

MottóAki perbe fog, hogy elvegye a ruhádat – Legutóbb azon töprengtünk, hogyan változna, hogyan alakulna az ügyvédek sorsa, ha mindig igennel vagy nemmel kéne válaszolnunk, s nem a szokásos, „igen, de”vel. Jézus azonban átlát rajtunk. Bezárja ezt a kiskaput is! Az ügyvédekre hárítani a felelősséget, nem járja. Az ügyvédek megbízóinál kéne kezdeni a reformot. Azaz nem is kéne felkeresnünk az ügyvédet, hanem a peres felet, azt, akivel vitánk van, vagy akinek vitája van velünk. Édes mindegy: nekünk kell kezdeményeznünk. Évekkel ezelőtt történt egy egyesületben, hogy még az alakuló ülésen megtámadott az egyik szervezőtársam. Körleveleket küldözgetett több alapítónak, mert nem értett velem egyet. A dolog kezdett elmérgesedni, egyre többen kaptak e levelekből másolatot. Pedig akkoriban nem volt még internet, ezért el kellett menni a postára feladni a leveleket, Végül meguntam, és felkerestem a vitapartneremet lakásán, Nehezen engedett be, de végül egy másfél órás beszélgetés után aláírtunk egy közös nyilatkozatot. Nem kellett több szinte naponta a postára mennem.. Ilyen egyszerű.

Tovább
Kattintással jelezd, ha együtt imádkozol velünk!
Ezt az imát 0 alkalommal imádkoztad el.
Ezt az imát még nem imádkoztad el!
Dr. Benyik György - Igézők

Dr. Benyik György IGÉZŐK Mt 5,38–48 Szeressétek ellenségeiteket!Évközi 7. vasárnap

Napi Ima3 imádkozás /layout/img/logo.png

Feb
20

Mt 5,38–48 Szeressétek ellenségeiteket!

Az ellenséggyártásban igen gazdag az Ószövetség: Kain és Ábel, Sára és Hágár, Ézsau és Jákob mind ellenségek, és mindegyik közé ékelődik a gyűlölet indulata, mely megváltoztatja a viselkedésüket, és elpárologtatja jóindulatukat. Josephus Flavius az emberszerető ellentétének tartja az ellenséget, ezzel azt akarja hangsúlyozni, hogy az ellenség mindig embertelen.

Ez a mentalitás a választott nép és a szomszédos népek közötti állandó ellentétből fakad, ugyanis vallási okok miatt sohasem békülhettek össze. Azt a szót, amelyet eredetileg a katonai ellenfélre használtak, kiterjesztették minden más idegen népből való személyes ismerősre.

Ennek fényében különösen hangzik a sumér bölcsesség, amely azt hirdeti: „Ne tégy rosszat ellenségeddel!” Sőt még azt is hozzáteszi: „Ha rosszat teszel barátoddal, vajon mit cselekszel ellenségeddel?” Úgy tűnik, ez az irodalom nem gyártott ellenséget, hanem meg akarta szüntetni az ellenkezést. Miért?

Amikor Jézus a legnehezebben megtartható keresztény parancsot adja („Szeressétek ellenségeiteket!”), akkor nem a gerinctelen megalkuvást akarja elősegíteni, hanem isteni bölcsességével tudja, a gonosz hatalmat nem az ellene küzdők fogják tönkretenni, hanem önmaga. Ezért feleslegesnek tartja, hogy küzdjünk ellene, mert a küzdelem hevében ő maga is ellenséggé változik. Sőt mint azt igen gyakran látjuk, kiütköznek rajta gyűlölt ellenségének rossz tulajdonságai. Ha megsemmisítik az ellenséget, az „még holtában sem lesz barát” (Szophoklész), vagyis a gyűlölet a győztesben tovább munkál.

Ezt a jelenséget fedezte fel Shakespeare, amikor ezt tanácsolta: „Ajánlom, ellenségednek se fűtsd olyan forróra a kemencét, hogy magad is megégj!”, a felfűtött gyűlölet miatt ugyanis az ember önmagát öli meg. Persze manapság igen csak megfontolandó Deák Ferenc szava is, aki egy felbolydult Magyarország politikusaként kijelentette: „Jobban tudom szeretni ezt a hazát, mint gyűlölni ellenségeimet.” Csak sajnálni tudom, hogy Deáknak oly kevés politikai utóda született. Talán a leghitelesebb utóda Indiában támadt Gandhi személyében, aki ezt mondta és gyakorolta: „Az ellenfelet inkább türelemmel és szeretettel kell megnyernünk.” Móricz Zsigmond pedig felismerte: „Csak addig ellenség az ellenség, amíg köztünk van a víz.”

Magyarországon sok tűzpatak húzódik sok ellenséggel, így aztán kétfelől is pusztulunk, és a gyűlölködők között a nevető harmadik, talán egy idegen lesz, aki hasznot húz.

Persze a gonoszsággal, sőt annak fejedelmével nem alkudhatunk meg soha. Ezért oly ellentmondásos az evangélium Jézusa, aki meghökkentően engedékeny a személyes ellenségeivel szemben, és ezt tanácsolja minden követőjének is, de örökös harcot hirdet a gonoszsággal szemben. Így érthető az a kijelentése: „Nem békét jöttem hozni, hanem kardot” (Mt 10,34b). Harcolni tehát a gonoszság és a bűn ellen kell, mert az nemcsak ellenségeinkben, hanem bennünk is megtalálható. Ennek felismerése a gyógyulás kezdete.

Az ellenségét szerető ember imája

Jézus Krisztus! Te azt kéred tőlem, szeressem ellenségemet. Könnyű szeretni azokat, akik engem szeretnek. De te azt tanítod, hogy a szeretet több, mint érzés. Te szétosztod magad a világnak. Szétosztod magadat jóknak és gonoszaknak egyaránt, a kereszten gyilkosaidért könyörögsz. Ha az én Uram ennyire szeret engem, örömmel vállalom a napi keresztet, mert ha a rosszra jóval felelek, ellenségemben legyőzöm a gonoszt. Jézusom, mindenekelőtt segíts legyőznöm saját megrögzött rossz szokásaimat, kihúzni saját szememből a gerendát.

Úr Jézus, te azt kéred, legyünk tökéletesek. Ha ennyire bízol bennem Uram, köszönöm, hogy nyomodban járhatok, köszönöm, hogy nap mint nap tanítasz az alázatra! Amen.

Tovább
Kattintással jelezd, ha együtt imádkozol velünk!
Ezt az imát 0 alkalommal imádkoztad el.
Ezt az imát még nem imádkoztad el!
Dr. Frajka Félix atya homiliái

Félix atyaÉvközi 6. vasárnap

Napi Ima2 imádkozás /layout/img/logo.png

Feb
15

Bevezetés

Az évközi 6. vasárnap szentmiséjének olvasmányában és az evangéliumában olyan erkölcsi előírásokról, szabályokról, isteni parancsokról hallhatunk majd, amelyeket, a mai globalizált világ igyekszik kiiktatni nemcsak a társadalom, de az egyén életéből is. És mi? Kiiktatjuk, vagy megtartjuk? Vizsgáljuk meg lelkiismeretünket.

Kirie litánia

Urunk Jézus! Bocsásd meg, hogy oly gyakran nem tartjuk meg alaptörvényünket, a tíz parancsolatot! Uram irgalmazz!

Urunk Jézus! Bocsásd meg, hogy oly gyakran vétünk a kereszténység alaptörvénye, a szeretet parancsa ellen. Krisztus kegyelmezz!

Urunk Jézus! Bocsásd meg a házasság, s család ellen elkövetett bűneinket. Uram irgalmazz!

Evangélium után

Jézus korában a mózesi törvények szabályozták a zsidó emberek vallási és társadalmi életét. A törvények értelmezése és megtartásuk módja mindennapi beszélgetések és viták tárgya volt az írástudók és törvénymagyarázók között. Az ilyen vitákba Jézust is megpróbálják több alkalommal bevonni, gondoljunk csak például arra, amikor a legfőbb paranccsal, az adófizetéssel vagy a válással kapcsolatban kérdezik őt. Más alkalmakkor azzal vádolják, hogy nem tartja meg, és tanítványaival sem tartatja meg a törvényeket. A mai evangéliumban Jézus ezért mondta tanítványainak: „Ne gondoljátok, hogy azért jöttem, hogy megszüntessem a törvényt vagy a prófétákat. Nem megszüntetni jöttem, hanem tökéletessé tenni

Jézus szavainak mondanivalóját csak akkor értjük meg igazán, ha figyelembe vesszük azt, hogy milyen buzgók is voltak az írástudók és farizeusok!

A farizeusok nem annyira az igazság elméleti kutatásával tűntek ki, mint inkább annak gyakorlati, s tökéletes megtartásával. Nem mulasztottak el egyetlen istentiszteletet sem, minden előírt böjtöt megtartottak, jövedelmük tíz százalékát a szegényeknek adták. Nagyon komolyan betartották a mózesi törvény minden előírását. Ezért életük példaképként állt a nép előtt.

Jézus pedig most azt állítja, hogy mindez nem elég. Mit akar ezzel mondani? Még többet kell böjtölni és még több alamizsnát kell osztogatni? Oh, nem! Hanem azt, hogy az ő követőinek lelkülete különb kell, hogy legyen, mint az imént említetteké!

Jézus a farizeusoknak is keményen szemükre vetette: „Jaj nektek farizeusok! Kívülről igazaknak látszotok az emberek szemében, de belül tele vagytok képmutatással.

Sajnos Jézusnak azon szavait, amelyekkel kimondja, hogy hogyan lehet felülmúlni az írástudók és farizeusok igazságát, ugyanolyan meghökkenéssel és elutasítással fogadja a világ, mint Jézus korában.

Ma már a kirívó méreteket öltött újrapogányosító, elvilágiasító világban nemcsak a lázadó fiatalok irtóznak a kötelező előírásoktól, s allergiások a tiltó parancsokra, s az erkölcsi szabályokra, hanem a felnőttek is.

Ma sok ember azt vallja, hogy magánéletébe mindenki úgy jár el, ahogyan neki tetszik. Napjainkban az újrapogányosítás, az elvilágiasítás, az elhitetlenítés, elerkölcstelenítés, kirívó méreteket öltött, és ezek a keresztény életet pusztító járvánnyá váltak.

Ha sokan vélekednek is az említett módon, de azért nem mindenki. Akinek nem közömbös az egyén és a társadalom jövője, az odafigyel Krisztus szavaira. Mert amíg a történelem folyamán a legkülönfélébb elméletek és felfogások sorra váltogatták egymást, addig Krisztus Urunk tanítása kiállta az idők próbáját. Érdemes odafigyelni szavaira. „Nem megszüntetni jöttem a törvényt, hanem beteljesíteni, tökéletesíteni.”

Hogy Jézus miképpen gondolja a Törvény tökéletesítését, beteljesítését, azt konkrét példákkal szemlélteti.

Jézus követői számára nemcsak a gyilkosság tilos, hanem annak forrása a haragtartó, gyűlölködő lelkület is. És mégis, mily könnyen megtűrjük, mi hívők is, szívünkben veszedelmes lakóként ezeket.

Jézus nemcsak a betűszerinti értelemben vett ölés, hanem a szóval, a gondolattal, a gyűlölettel történő gyilkolás felszámolását is megköveteli. És mindazon indulatoknak a legyőzését is, amelyek egyéni és közösségi konfliktusokhoz, tragédiákhoz vezetnek.

Ehhez hasonlóan tökéletesíti Jézus a házasságra vonatkozó törvényt is. Nemcsak a házasságtörés bűn, hanem már a kívánság is. Mert a házasságtörés nem a válással kezdődik, hanem a vissza nem fogott ösztönös vággyal, s a házastárs elhanyagolásával. Micsoda erkölcsi pusztulást, rombolást, milyen jóvátehetetlen károkat okoz az ösztönös vágyak felszabadítása!

Mennyi válás! Mennyi csonka családban élő gyermek! Mennyi házasság nélküli, gyermektelen együttélés! Mennyi házasságon kívül született gyermek! Mennyi állami gondozásba vett gyermek! Mennyi csecsemőkkel történő kereskedés! Mennyi fiatalkorú bűnözés! Mennyi emberi ronccsá vált drog-fogyasztó!

Íme hová vezet a házasság és család szétrombolása! Egy nép erkölcsi és biológiai tönkretételéhez!

A szemek megfékezéséből, a szenvedélyek feletti uralomból, az esküvői oltárnál tett eskü megtartásából, a házastársi hűségből, a tökéletesített erkölcsi törvények lelkiismeretes beteljesítéséből még semmi rossz nem származott, de annál több áldás!

Éljünk, hát törvényt tökéletesítő, a farizeusok és írástudók tanítását felülmúló jézusi tanítás szerint és akkor bejutunk majd a mennyek országába.

Amen

Tovább
Kattintással jelezd, ha együtt imádkozol velünk!
Ezt az imát 0 alkalommal imádkoztad el.
Ezt az imát még nem imádkoztad el!
Szilveszter Barát vasárnapi elmélkedései

Szilveszter Barát elmélkedése „Megadatik neki, amit választ magának...”Évközi 6. vasárnap

Napi Ima1 imádkozás /layout/img/logo.png

Feb
15

Felelőtlen lenne az a gyermek, aki azt tartaná, hogy a szülei neki ne parancsoljanak. Felelőtlen lenne az a felnőtt, aki azt vallaná, hogy neki ne írják elő a közlekedés szabályait, ő majd a saját elgondolása szerint közlekedik. S felelőtlenek lennénk mi magunk is, ha azt mondanánk, hogy Isten ne szóljon bele az életünkbe, ne adjon parancsokat, törvényeket, mi majd nélküle is elrendezzük életünket. Igazságtalanok lennénk, ha nem vennénk észre, hogy Isten törvényei mögött az ő atyai szeretete van. Aggódó szeretettel vigyáz, hogy el ne rontsuk életünket, azonban nem kényszerít semmire sem.

Éppen ezért az ószövetségi Szentírás központi témái között szerepel az Isten törvénye, és ezen belül az Ő törvénye iránti hűség.
Érdekes megfigyelni az első olvasmányban, hogy hogyan mutat rá a szent szerző az ember eme kötelességére: „Módodban á1l, hogy megtartsd a parancsokat, hogy hűséges légy, megvan a hatalmad… Az ember előtt ott az élet és a halál, megadatik neki, amit választ magának” (Sir 15, 15. 17.).
Ez annyit jelent, hogy aki követi az isteni törvényt, annak örök élete lesz, viszont, aki hátat fordít neki, az a halálba rohan. Az élet vagy az örök halál saját választásának következménye.

Isten szereti az embert, és célba akarja juttatni életét. De a cél elérése érdekében az embernek közre kell működnie vele. Ezért kapta Istentől a szabad akarat ajándékát, hogy szabadon választhasson jó és rossz között. Isten ajándékai azonban kötelezettséggel is járnak. Így a szabad választás lehetőségével együtt jár a felelősség is.
Igen, az ember szabad, ezért felelős minden tettéért. Ha rosszat tesz, egyedül ő a hibás. A szent szerző szerint Isten „senkinek sem adott parancsot a rosszra, sem pedig engedélyt arra, hogy vétkezzék.” (20).

Izrael, népének egész szentsége és igazságossága a törvény iránti szeretetben és tiszteletben állt. A vége végén ez a törvény mégsem volt tökéletes, mert az ember túlságosan elanyagiasitotta. Ezért mondja Jézus a mai evangéliumi szakaszban: „Ne gondoljátok, hogy megszüntetni jöttem a törvényt vagy a prófétákat. Nem megszüntetni jöttem, hanem teljessé tenni” (Mt 5, 17-37).
Az Úr Jézus azt hangsúlyozza, hogy a törvény anyagi, külsőleges megtartása nem elég. Ő nem a törvény betűjét hangoztatja elsősorban, hanem igaz lelkületet kíván követőitől. Szerinte, mélyebb, személyesebb, bensőbb hűségre van szükség, ami elkötelezi az elmét, a szívet és a lelket. Ő a bűnt nem büntetéssel akarja irtani, hanem megelőzéssel. Azt tanácsolja, hogy az ember uralkodjék rendetlen vágyain, szenvedélyein, melyek bűnre csábítják.

„Hallottátok, hogy a régiek ezt a parancsot kapták… Én pedig azt mondom nektek…” Ez a szent Máté evangélista által hatszor ismételt mondat azt hirdeti, milyen lényeges változásokat hozott Jézus a törvény megtartásában.
Nem elég például, ha valaki nem gyilkol; szerinte figyelnünk kell azokra az egyszerű szavakra, sőt gondolatokra is, amelyek szeretetlenséget, megvetést, a felebarát iránti ellenérzést fejeznek ki. Aki haragot vagy neheztelést ápol magában felebarátja iránt, az olyan, mintha szívében megölné. Felebarátja meghalt szeretete számára, ki van zárva jóindulatából, érdeklődéséből.

Igen, belülről, a szívből fakadnak a gonosz, gyilkos gondolatok, a házasságtörő vágyak. Így, nem elég a Törvény betű szerinti teljesítése, az emberölés, a házasságtörés tilalmának megtartása, hanem a Törvény szellemét kell megvalósítani, az emberi szív mélyére kell hatolni, ott kell végbemennie a változásnak, hiszen onnan ered a gyilkos szándék és a házasságtörő kívánság, meg a többi rossz.

Az nem elég, ha valaki külső tettekkel nem vét a törvény ellen, a gonosz gondolatokat és vágyakat is fel kell számolnia, egyébként már vétkezett is "szívében", - megölte felebarátját vagy házasságot tört…
A régi törvény tökéletesítése pontosan abban áll, hogy az embernek figyelnie kell szándéka tisztaságára és az igazságosságra, mégpedig nemcsak külső magatartásában, amit mindenki lát, hanem szíve és elméje csak Isten előtt ismert legmélyebb indulataiban is.
A szív tisztasága mindennél fontosabb. A vallási gyakorlatok külsődleges végzése nem sokat ér, ha az ember szívében gonosz indulatok rejtőznek. Ezért mondja Jézus, hogy mielőtt ajándékodat az oltárra viszed, békülj ki embertársaddal, de ne csak színből, hanem szívből is.
Sose felejtem, kisiskolás voltam, missziós hetet tartott Albert atya szülőfalumba. Az egyik este a megbocsátásról beszélt, s ha jól emlékszem ez a beszéd a szentmise végén volt. A beszéd végén ezt mondta, most mindenki menjen haza, a harangok egy félórát fognak szólni, s akinek haragosa van, az keresse föl és béküljön ki vele. Hazafelé menet az előttünk lévő csoportban volt egy vénkisasszony, akiről köztudott volt, hogy haragban van a saját testvérével. Ő mondotta, aki egyébként rendszeres templomba járó volt, hogy „színből megbocsátok, de szívből soha”.

A mai evangéliumi üzenet azért is megfontolandó, mert gyakorta mi is olyanok vagyunk, mint a farizeusok, vagy az imént említett hölgy. Természetesen ezt csak akkor vagyunk képesek beismerni, ha őszinték vagyunk legalább önmagunkkal szemben. Ájtatossági gyakorlatokat végzünk, többé-kevésbé elmormoljuk a napi imát és egyházi hozzájárulást is fizetünk, de szívünkben ott lapul az embertárs iránti harag érzése, a bosszúállás vágya, vagy a megvetés, lenézés gondolata, a megszólás, a kibeszélés, a pletyka, a kritizálás ténye, sőt olykor a rágalmaktól sem riadunk vissza. Minthogy ez így semmiképpen sincs rendjén, kérjük Istent, segítsen őszintéknek lennünk önmagunkkal szemben, hogy Istennel és  embertársainkkal kiengesztelődve tiszta szívvel tudjuk végezni vallási gyakorlatainkat, s ápolni Istennel és embertársainkkal való kapcsolatunkat.

Az ószövetségi próféták is gyakran beszéltek ilyen értelemben, de a törvényre az utolsó tökéletes ecsetvonást, az i betűre a pontot Jézusnak, az örök Bölcsességnek kellett felraknia.
Hogy a keresztény ezt ezen a szinten értse és élje meg, be kell hatolnia az Evangélium bölcsességébe, ami nem ennek a világnak a bölcsessége, hanem „Isten titokzatos, rejtett bölcsessége” (1 Kor 2,7) – olvastuk a szentleckében Szent Pál apostoltól.

Az evilági bölcsesség földi, emberi szempontokat vesz figyelembe, amilyenek az anyagi, a személyi érdekek, a hiúság, különféle élvezetek, szenvedélyek. Az isteni bölcsesség viszont az Úr dicsőségét és az ember örök boldogságát tartja szem előtt.

A kétféle bölcsesség nem egyszer éles ellentétben áll egymással. Így Krisztus a világ szemében oktalanságnak számító kereszt által dicsőítette meg Istent és váltotta meg az embert. Ezért Krisztus keresztjének misztériuma az, amit – meghalva a világ és a test bölcsességének – minden kereszténynek újra meg kell élnie.

Mikor nagyokat ütnek rajtunk, milyen jó lenne nem ütni vissza se kézzel, se szóval – olvashatjuk József Attila egyik versében (Milyen jó lenne nem ütni vissza). De a régi törvény ott lüktet még az ereinkben, s ha valaki megbánt minket, szeretünk azonnal visszavágni. Jól megjegyeztük a „szemet szemért, fogat fogért” ószövetségi elvet, s ha kell, alkalmazni is tudjuk minden helyzetben. Sok ember annak tökéletes megvalósítására törekszik, hogy „a sértés ne maradjon viszonzatlan”. Ha valaki haragszik ránk, jogosnak tartjuk, hogy mi se szívleljük őt. Ha bárki rosszul szól hozzánk, sokszor mi is mindjárt durván szólunk hozzá.

Milyen jó volna, ha megértenénk, hogy Jézus új törvényt adott nekünk, a szeretet törvényét. A szeretet nem viszonozza a másiknak a rosszat, de még fel sem rója azt. A bosszú, a harag és a visszavágás helyett Jézus azt kéri tőlünk, hogy bocsássunk meg. Milyen jó lenne, ha mindig a krisztusi szeretet törvénye szerint élnénk! Szent János evangélista írja az ő első levelében: „Megismertük és hittünk a szeretetben, amellyel Isten van irántunk. Az Isten szeretet, és aki kitart a szeretetben, az az Istenben marad, s az Isten is benne marad.”

Azt hiszem, tapasztalatból mindannyian tudjuk, hogy vannak pillanatok, amikor nehéz megtartani ezeket a tökéletességre indító törvényeket, de ilyenkor mindig gondoljunk arra, hogy mégiscsak ez vezet az örök üdvösségre, örök boldogságra.
A szentek élete bizonyítja, hogy minden nehézséget le lehet győzni, ha tudjuk, hogy miért küzdünk és mi a vágyunk. Üdvösségünk, örök boldogságunk érdekében csak egyetlen lépést kell tennünk, de azt az egy lépést, ami Istenhez közelebb visz, nap, mint nap meg kell tennünk!

Tovább
Kattintással jelezd, ha együtt imádkozol velünk!
Ezt az imát 0 alkalommal imádkoztad el.
Ezt az imát még nem imádkoztad el!
Sebestyén Péter - Kincs mélyre ásva

Sebestyén Péter - Kincs mélyre ásva Ellenség vagy ellenfél?Évközi 7. vasárnap

Reggeli ima1 imádkozás /layout/img/logo.png

Feb
20

1. Szentek legyetek, mert én, az Úr, szent vagyok!… szeresd felebarátodat, mint magadat – én vagyok az Úr! ( Lev 19,1;2,17–18)

A felebarát szeretete az ószövetségben is megvolt. Isten a saját tekintélyére hivatkozva kéri, parancsolja, hiszen ha ő szereti népét, annak minden gyermekét, azoknak is testvérként kell egymáshoz viszonyulniuk. A szeretetben Isten szentsége tükröződik vissza. Már a mózesi törvény is elismeri, hogy Isten előtt minden ember felebarát, testvér. A klasszikus történet szerint a bölcs tanítót felkeresik tanítványai, s megkérdezik, meddig tart az éjszaka. Az egyik tanítvány elgondolásában akkor múlt el az éjjel, ha már a kutyát meg lehet különböztetni a báránytól. A másik szerint, ha a szőlőtőkét a fügefától. A mester egyik választ sem tartja helyesnek, majd így felel: „Akkor múlik el az éjszaka, ha rá tudsz nézni a másik ember arcára, s elég világos van ahhoz, hogy testvéred arcát fölismerd benne.” Itt ér össze már az ószövetségben az Isten és a felebarát szeretete.

2. Nem tudjátok, hogy Isten Lelke lakik bennetek? E világ bölcsessége oktalanság Isten előtt. (1Kor 3,16–23)

Ahogyan az Istennek szentelt épületet, a templomot is szörnyű vétek profanizálni, megszentségteleníteni, ugyanúgy van testünk templomával is. Keresztségünk óta Isten lakást vett bennünk. Övéi vagyunk testestül-lelkestül, még szabadságunk ellenére is. A Lélek által ő szült új életre. Ha tehát beengedjük a világ, a szabadosság szellemét testi életünkbe, gondolatainkba, óhatatlanul megfertőződünk a rosszal. Nemcsak testünk betegszik meg, hanem lelkünk is kárt szenved. A kereszténynek istengyermeki méltósága tudatában is őrködnie kell a Szentlélek templomán, akárcsak az őskeresztényeknél az oszciáriusok (ajtónállók), akik az idegeneket nem engedték be a templomba. 

3. Én viszont azt mondom nektek, szeressétek ellenségeiteket és imádkozzatok üldözőitekért. (Mt 5,38–48)

Az Úr Jézus nemcsak beteljesíti az ószövetségi törvényt, hanem ezzel messze túl is lépi azt. Az ellenségszeretet a kereszténység és más vallások ütközőpontja, vízválasztója, ez a Krisztus-követő ember életstílusának fokmérője. Etikai szempontból esetről-esetre lehet vizsgálódni, meddig terjed a jogos önvédelem, szükség van-e bírói igazságszolgáltatásra, de a lényeg nem kerülhető ki: szeretet nélkül nem létezik építő megoldás. Sem egy konfliktusban, sem egy nézeteltérésben. A híradások és tapasztalataink szinte állandóan szembesítenek a kirekesztő türelmetlenség, az idegengyűlölet, a bosszú kártékony hatásaival.

Ha az isteni parancsot tekintjük mérvadónak, akkor nem is szabadna embereket barátra vagy ellenségre osztani. A legnehezebb helyzetekben is van alkalmunk, hogy imádkozzunk azért, aki minket megbántott, akivel nem értünk egyet. Nyilván másképp esik latba, ha egy közösség, egy társadalmi csoport okoz károkat a másiknak és úgymond az egész emberiség „közellenségévé” válik…

A keresztény ellenségszeretet nem a bűnnel való cinkos összekacsintás, nem a munkaadó vagy államhatalom, sem az egyes ember hatalmi visszaélésének elnézését jelenti, hanem olyan szemléletmódot, amely senkit sem rekeszt ki a megbocsátás, a szeretet gyógyító köréből. Akit ellenségnek tekintesz, az is olyan ember, mint te. A másik Krisztus, akiben van legalább annyi jóság, mint benned. Ez a közös alap, amelyből a keresztény ember kiindul. Istennel a másik emberben találkozunk, még oly módon is, hogy az talán visszautasítja – egyelőre – szerető közeledésünket. Jézus nemcsak minimális jó magatartást kér, mint az addigi törvény. Ne tégy semmi olyat másnak, amit nem szeretnél, hogy neked tegyenek. Ő szeretettel, kezdeményezéssel tölti meg, s így lesz hallatlanul új és bátor, újszövetségi szeretet: úgy bánjunk mindenkivel, ahogy szeretnénk, hogy velünk bánjanak! Valamiképpen a mi saját, önző szeretetünkre apellál, hogy ebből induljunk ki. Az üdvösség törvényét hozza működésbe. Ő már legyőzte a rosszat.

A másik embert nekem nem legyőznöm kell, hanem „kiszeretnem” belőle azt, amiben egymásra hasonlítunk: az istenképiséget. A gonoszság csak a szeretettel oldható fel, győzhető le, semmisíthető meg. Nem pusztán erőszakmentesség ez, hanem az esztelenségig elmenő, életet feláldozó szeretet, amelyet Krisztus mutatott be a kereszt oltárán.

Tovább
Kattintással jelezd, ha együtt imádkozol velünk!
Ezt az imát 0 alkalommal imádkoztad el.
Ezt az imát még nem imádkoztad el!
Lisieux-i Szent Teréz önéletrajza

Lisieux-i Szent Teréz Történet a bűnös lányrólaki megtért és belehalt szeretetébe

Reggeli ima5 imádkozás /layout/img/logo.png

Feb
04

Keleti sivatagi atyák élete, írta: Michel-Ange Marin atya, (Paris, Lyon, 1824) III. kötet IV. könyv, XVII. fejezet: A Tiszteletreméltó Jean le Nain. Szeretetének egyik gyümölcse egy leány megtérése, aki oly szerencsétlen volt, hogy kiszolgáltatta magát a bűnnek. A történet épületes és alkalmas arra, hogy Urunk irgalmasságába vetett bizalomra indítsa a legnagyobb bűnösöket is, ha azok őszintén visszatérnek hozzá. Ezt a lányt Paésie-nak hívták. Fiatalon vesztette el anyját és apját s mivel PPEK / Lisieux-i Szent Teréz önéletrajza 121 vagyonát jócselekedetekre akarta felhasználni, a házából szállást készített Sceté remetéi számára, akik az ottani városnegyedekben jártak, nyilván azért, hogy testvéreik munkáit eladogassák. De minthogy azt gondolta, hogy ez a jótékonykodás túl sokba kerül a számára, figyelmen kívül hagyta, hogy micsoda kincset készített ezzel magának az égben, megunta s olyan emberekkel is volt körülvéve, akik hozzájárultak ahhoz, hogy így megváltozzék. Hamarosan még messzebbre mentek gonosz tanácsaikkal, egészen megutáltatták vele az erényt s ő végülis egészen odaadta magát a bűnnek. Sceté remetéi nagy fájdalommal vették bukását tudomásul, mindenféle eszközhöz folyamodtak, amit csak szeretetük sugallt, hogy kimentsék a szakadékból, ahová letaszította lelkét. Végülis Jean le Nain-hez fordultak és kérték, menjen el hozzá, próbálja meg Istentől kapott bölcsessége által visszavezetni őt Jézus Krisztushoz. El is ment: de mikor ajtaja előtt megjelent, nem engedték be, durván szemére hányva, hogy a remeték tették tönkre úrnőjüket. De ő nem fordult vissza; állhatatosan kérte, hogy engedjék beszélni Paésie-val, nem fogja ő azt megbánni. Erre felvezették a szobájába. Leült melléje s megkérdezte: mi a panasza Jézus Krisztusra, hogy így elhagyta Őt, önmagát pedig ebbe a siralmas állapotba taszította. Ezek a szavak megdöbbentették és szíven találták a leányt. A Szent hagyva, hogy cselekedjék a kegyelem, hallgatott egy pár percig, miközben hulltak a könnyei. Paésie megkérdezte, hogy miért sír. Hogyne sírnék, felelte ő, mikor látom, hogy a gonosz lélek becsapja önt és játszik önnel. Ezekre a szavakra a leányt félelem és borzadás fogta el vétkei miatt s ezt mondta: Atyám, van még bocsánat a számomra? – Igen, mondta a Szent, egészen biztosan. – Vigyen el innen oda, ahol jónak látja, hogy bűnbánatot tartsak, mondta a leány. Az azonnal fölkelt s a leány követte őt anélkül, hogy bármilyen rendelkezést adott volna ki a házban, sőt, egyetlen szót sem szólt senkihez. Ennek a Szent nagyon örült, mert látta, hogy megtérésének az érzelmei töltik el s hogy mindent elhagy azért, hogy teljesen a vezeklésnek adhassa át magát. Nem tudjuk, hová akarta vezetni őt. Valószínűleg valamilyen női kolostorba. De miután már a sivatagban jártak s az éjszaka közeledett, Jean vánkost csinált a homokbuckából, megjelölte a kereszt jelével és azt mondta Paésie-nek, hogy feküdjön rá. Ő pedig távolabb szintén lefeküdt aludni, miután imádkozott. De éjfélkor felébredt s látta, hogy fénysugár száll az égből Paésie-ra s azon angyalok viszik lelkét az égbe. Látomásán meglepődve, azonnal felkelt, a leányhoz ment, meglökte a lábát, hogy lássa, meghalt-e, s valóban úgy találta, hogy visszaadta lelkét Istennek. Ugyanekkor egy csodálatos hangot hallott, amely ezt mondta neki: egy órai bűnbánata kedvesebb volt Isten előtt, mint az, amelyet mások sok időn át végeznek, mert azok nem teszik olyan forrósággal, mint amilyennel ő tette.

Tovább
Kattintással jelezd, ha együtt imádkozol velünk!
Ezt az imát 0 alkalommal imádkoztad el.
Ezt az imát még nem imádkoztad el!
Kis Szent Teréz utikalauza a hétköznapi életre

Kis Szent Teréz utikalauzaa hétköznapi életre

Napi Ima1 imádkozás /layout/img/logo.png

Feb
21

„Az égben ugyanazt fogom kívánni, mint a földön: Jézust szeretni és megszerettetni.” 52

Tovább
Kattintással jelezd, ha együtt imádkozol velünk!
Ezt az imát 0 alkalommal imádkoztad el.
Ezt az imát még nem imádkoztad el!
Faustyna Kowalska naplója

Faustyna Kowalskanaplója

Napi Ima1 imádkozás /layout/img/logo.png

Feb
21

A kép felállítása előtti napon főnöknőmmel voltam gyóntatómnál. Midőn elkezdtünk beszélni a képről, a gyóntató megkért minket, hogy egyik nővérünk segítsen koszorúkat fonni. A főnöknő azt mondta: ,,Fausztina nővér fog segíteni.'' – Végtelenül örültem ennek. Amint hazaértem, mindjárt kezdtem előkészíteni a zöldet, s egy tanulóval vittük el azt; segített még egy ismerősünk, aki a templomban szokott tevékenykedni. Este 7 órára minden elkészült. A kép is fel volt már függesztve. Néhány asszony észrevette, hogy én is ott sürgölődtem, mert biztos inkább útban lehettem, mint segítettem. Másnap megkérdezték hát nővéreinket, mi ez a szép kép, és mi a jelentése? ,,Biztosan tudják – felelték ők –, mert tegnap egyikük díszítette a képet.'' A nővérek nagyon csodálkoztak, mert semmiről sem tudtak. Mindegyikük látni akarta a képet. Közben a gyanú rám terelődött. ,,Fausztina nővér biztosan mindenről többet tud!'' – mondogatták. Midőn megkérdeztek, hallgattam, mert nem mondhattam meg az igazat. Hallgatásom még nagyobb kíváncsiságra ingerelte őket. Meg kellett kétszereznem elővigyázatosságomat, hogy ne hazudjak, de az igazat se áruljam el, mert erre nem volt engedélyem. A nővérek hangot adtak nemtetszésüknek, és nyíltan a szememre vetették: ,,Miként lehet az, hogy idegenek tudnak a képről, mi pedig semmit?'' Különböző dolgokkal kezdtek el vádolni. Három napig szenvedtem, de valami különös erő szállt a lelkembe. Örülök, hogy szenvedhetek Istenért, s a lelkekért, akik ezekben a napokban részesültek Isten irgalmasságában. Ha látom azt a sok lelket, akik a napokban elnyerték Isten irgalmát, fáradozásaimat és szenvedéseimet semminek sem tartom. Ha ezek a szenvedések a legnagyobbak lennének is, s eltartanának a világ végéig, akkor se bánnám őket, hiszen ezeknek egyszer végük lesz, de a lelkek, akik ezáltal megtértek, soha nem szűnő kínoktól menekültek meg. Boldogan láttam, miként térnek vissza mások minden boldogság forrásához, az Isteni Irgalmasság ölére. (421)

Tovább
Kattintással jelezd, ha együtt imádkozol velünk!
Ezt az imát 0 alkalommal imádkoztad el.
Ezt az imát még nem imádkoztad el!
Misevlog Fábry Kornéllal

Misevlog #KV-3 kérdések és válaszokVan értelme a misének áldozás nélkül?

Reggeli ima1 imádkozás /layout/img/logo.png

Feb
20

 

Tovább
Kattintással jelezd, ha együtt imádkozol velünk!
Ezt az imát 0 alkalommal imádkoztad el.
Ezt az imát még nem imádkoztad el!
Tihanyi Bencés Apátság prédikációi

Tihanyi Bencés Apátság prédikációiÉvközi 6. vasárnap

Reggeli ima1 imádkozás /layout/img/logo.png

Feb
16

Kedves Testvérek!

A Szentírás mai részleteinek megértéséhez fontosnak látom Szent Pál gondolatát. Ő különbséget tesz testi ember és lelki ember között. Ennek a két fogalomnak – testi és lelki – természetesen sajátos értelmet ad. A testi emberen ő azt az embert érti, aki számára Isten és az Ő akarata nem fontos. Számára elsősorban a maga e világi érdekei a döntőek. Ezen kívül számára nem döntő, hogy erkölcsileg mi a jó és mi a rossz. Egy a fontos: az, ami számára hasznos, kifizetődő, vagy ha modernebbül akarok fogalmazni: a profit. Ezzel szemben a lelki ember Istennel való kapcsolatban él. Számára a döntő az, hogy Isten mit vár el az embertől, és ő megfelel-e Isten akaratának? Itt jelenik meg a mai szentleckében a bölcsesség fogalma. A bölcs ember az apostol számára nem kizárólag az erkölcsös ember, hanem az az ember, aki Isten kinyilatkoztatására figyel, az az ember. aki a Szentlélekben él. Az apostol egyenlőség jelet tesz e két állítás közé: Jézus Krisztusban élni és a Szentlélekben élni. Az az ember él Jézusban, aki a Szentlélekre figyel. És aki a Szentlélekre figyel, az Jézusban él, az Ő szellemében, lelkületében él. Ez az ember fedezi fel igazán Jézust, tud behatolni az isteni kinyilatkoztatás világába. Ha Jézus kortársai ezen a szinten éltek volna, akkor felismerhették volna az Ő igazi kilétét, azaz Istentől küldött voltát, istenfiúságát, és akkor nyilván nem feszítették volna Őt keresztre. És ettől nyilván egészen másképpen alakult volna az emberi történelem.

Ezek a gondolatok már belevisznek az evangéliumba. Jézus azt várja el tanítványaitól, hogy a vallásosságuk lényegesen múlja felül az írástudók és farizeusok vallásosságát. Ennek a lényege az volt, hogy meg kell felelni a törvény betűjének. Függetlenül attól, hogy ki mit gondol a belsejében, a szívében, ha megteszi a törvényt, ha megfelel az előírásoknak, akkor korrekt ember. Jézus számára ez kevés. Jézus számára nem az előírásoknak való megfelelés a döntő, hanem a belső magatartás. Végül is minden emberi tett itt kezdődik. Fölfogtam-e Isten akaratát, és kész vagyok-e engedelmeskedni neki? Ha nem ez a hozzáállásom, akkor megfelelhetek egy törvény betűjének, de Isten előtt ettől nem leszek kedves. Ezért annyira fontos Jézus számára a „szív”, a belső. Ezért hangoztatja azt, hogy az emberi cselekedetek nem ott kezdődnek, amikor azokat végrehajtják, hanem a szív belső világában. Ha a szívünkben gyűlölet él, ott nem tudunk rendet tenni, akkor előbb utóbb eljuthatunk a gyilkossághoz is. És ha ezt nem fedezzük fel, soha nem fogunk megoldást találni például arra, hogy egy diák leköpi-e a tanárját, kész megütni-e a tanárját, netalán hátba szúrja-e a tanárját, illetve arra, hogy a többiek még biztatják is őt erre. Ezeknek a gyerekeknek halvány fogalmuk nincs arról, hogy mi lenne a jézusi értelemben vett igazi emberség. Addig, amíg csak jogszabályokat hozunk, börtönnel fenyegetünk, igazában semmit nem tettünk, mert az ember szívét, a gondolkodását nem változtattuk meg. És amíg az ember nem jut el Jézus felismeréséig, elismeréséig, nem fog emberibbé változni még akkor sem, ha évtizedekig ül börtönben. A páli gondolat szerint, ha a testi emberből nem válik lelki emberré, nem lesz ember a szó igazi értelmében.

Nagyon fontosak az ószövetségi olvasmányban hallott szavak, ahol arról van szó, hogy az ember szabad, és ha a szabadságával rosszul él, akkor magára gyújthatja az életét, vagy az életét, a magáét és a körülötte élőkét is halállá változtathatja. De azért itt föltétlenül tudatosítanunk kell, hogy bármennyire is megfogalmaz az Ószövetség erkölcsi követelményeket, erkölcsi eszményeket, igazi megoldást ez sem adhatott. Mert az erkölcsi követelmények mellé a kegyelem, ami képessé teszi az embert, hogy valóban Isten akaratát teljesítse, csak Jézus Krisztus által adatott meg az emberiségnek. Jézus nélkül, a Szentlélek nélkül, a kegyelem nélkül Szent Ágoston szavai szerint akkor is halottak vagyunk, ha biológiailag élünk. Nem véletlenül hangoztatja Jézus Krisztus azt, hogy Ő nem azért jött, hogy az ószövetségi követelményeket megszüntesse, hanem azért jött, hogy azokat beteljesítse, tökéletessé tegye. Vagyis a Jézusba vetett hit nélkül, illetve a belé vetett hit szellemében való élet nélkül az ember képtelen az emberhez méltó életre. A teológia éppen ebben a meggyőződésben hangoztatja azt, hogy a kinyilatkoztatás nélkül, a kegyelem segítsége nélkül nemcsak arra képtelen a bűntől megsebzett ember, hogy Isten akaratát teljesítse, de arra is képtelen, hogy az emberi természetbe a teremtés által beleprogramozott értékeknek, vagyis a természettörvénynek megfeleljen.

És amikor tapasztaljuk a társadalmunkban az itt is meg ott is fölmerülő embertelenséget, akkor nyilván mindez bennünket is kérdőre von: valóban a Jézusból, a Szentlélekből áradó kegyelmi meghívásnak megfelelően élünk-e, tudunk-e példát adni, illetve segíteni ott, ahol kell? Vagyis tudatában vagyunk-e, hogy bizonyos helyeken és körülmények között az Egyház csak a világi keresztények által tud jelen lenni? Úgy vagyunk-e jelen, hogy általunk élhetőbb lesz az élet? Ámen

Nyiredy Maurus OSB, Balatonfüred-Kerektemplom

Tovább
Kattintással jelezd, ha együtt imádkozol velünk!
Ezt az imát 0 alkalommal imádkoztad el.
Ezt az imát még nem imádkoztad el!
Dr. Tempfli Imre atya Stuttgarti katolikusok

Imre atya StuttgartbólNövekedj befelé…

Reggeli ima2 imádkozás /layout/img/logo.png

Feb
10

Növekedj befelé…

Amikor gyermek voltam, mindenképp nagy akartam lenni.

Mikor azt kérdeztem, mit kell tennem, hogy naggyá nőjek, azt mondta anyám: „Sokat kell enned és aludnod!”

Amikor kamasz lettem, még mindig nagy akartam lenni.

Mikor azt kérdeztem, mit kell tennem, hogy naggyá legyek, azt mondta apám: „Sokat kell tanulnod!”

Most, hogy felnőtt vagyok, sőt, mi több: lassan fürtjeim fehérbe csavarodnak, most is nagy akarok lenni. A vágy még most sem aludt ki bennem. Ma is egyre azt kérdem: mit kell tennem, hogy igazán naggyá legyek?

A múltkor egy belső hang válaszolt és azt mondta nekem: „Növekedj befelé! Az igazi nagyság benned van! Ha tudnád, milyen kincsek rejtőznek benned, soha nem vágynál a külső nagyság után! Mindenedet elvehetik. Mindenedet elveszítheted. Csak arra vigyázz, hogy belső kincseidet ne veszítsd el! Azokat kell felfedezned! Nap, mint nap! Belül kell naggyá lenned! Nap, mint nap! Noha ez a legszebb út, de a legnehezebb is!”

Tetszett nekem ez a válasz! Mindig is ilyen kihívásra vágytam!

A belső hang óta ez lett az életmottóm: „Befelé növekedni!”

És érzem, hogy minden nap változik bennem valami.

Minden nap nagyobb leszek, növekszem egy kicsit – befelé…

Tégy Te is így! Boldogító érzés!

 

Stuttgart, 2020-02-10.

Imre atya

Tovább
Kattintással jelezd, ha együtt imádkozol velünk!
Ezt az imát 0 alkalommal imádkoztad el.
Ezt az imát még nem imádkoztad el!
Vatikáni Hírek

VATICAN NEWS magyar műsorapéntek

Napi Ima0 imádkozás /layout/img/logo.png

Feb
21

 

 

Tovább
Kattintással jelezd, ha együtt imádkozol velünk!
Ezt az imát 0 alkalommal imádkoztad el.
Ezt az imát még nem imádkoztad el!
Az Ige mellett - Steinbach József írásai

Az Ige MellettVAN ERŐM A SZABADÍTÁSHOZ!

Napi Ima0 imádkozás /layout/img/logo.png

Feb
20

(1) „…VAN ERŐM A SZABADÍTÁSHOZ!” (ÉZSAIÁS 63,1–14)

– Isten mégiscsak kiszabadítja hűtlen népét, mert az Ő népe (8). Isten önmaga dicsőségéért cselekszik népéért, hiszen Isten dicsőségét nem káromolhatják a világban, még saját népének engedetlensége miatt sem.

– Gyönyörű a fokozás Isten értünk való cselekvésének ajándékaiban (7): Ő kiszabadít egy konkrét bajból (8). De az Isten ennél sokkal többet tesz népéért: megváltja őket (9). Ézsaiás folyamatosan hangsúlyozza a megváltás isteni ajándékát; valamint a szabadulás és a megváltás közötti különbséget. Az egyik egy adott, szorult helyzetből vezet ki, mint például az Egyiptomból való megmenekedés (11–13); a másik pedig örök és hiánytalan megoldás Isten népe számára. Isten a kettő ajándékának együttesében hordozza népét (9). Ennek valósága Jézus Krisztus. Isten maga áll helyt népéért, nem egy angyal, vagy követ (9).

– Isten szabadító és megváltó cselekvésének másik oldala az Ő jogos ítélete, haragja (1–6). Ahol kiteljesedik az Isten országa, ott megítél az Úr minden bűnt. Így áll helyre az isteni rend, amely számonkér és eltöröl minden istentelen és másokat megnyomorító vétket. Ez csakis az Ő illetékessége, senki másé. Csak a kegyelem oltalmában lesz menekvés. Az ítéletben mindenkinek magának kell számot adni Istennek életéről; valamint arról, amit a másik ellen elkövetett (Róma 14,12). Egyikünk sem állhat meg itt, az Isten kegyelme nélkül. Akik Isten népét bántották, azok bizonyosan nem állhatnak meg, megtérés nélkül az Úr előtt.

– Gyönyörű, őszinte, bizonyosságra vágyó „miért” kérdésekből fakadó könyörgéssel zárul a szakasz (63,15–19). – Miért engeded, Uram, hogy letérjünk utadról? – Miért engeded, hogy ellenségeid tapossanak minket? – Bárcsak szétszakítanád az eget, és leszállnál! (63,19) – Bizony, Ő szétszakította az eget, és leszállt!

Lukács 8,26–39

Tovább
Kattintással jelezd, ha együtt imádkozol velünk!
Ezt az imát 0 alkalommal imádkoztad el.
Ezt az imát még nem imádkoztad el!
Napi Ige és gondolat - Katona Béla tollából

Napi Ige és Gondolat

Napi Ima2 imádkozás /layout/img/logo.png

Feb
20

Ne félj, és ne rettegj, mert az ÚRisten, az én Istenem veled van, nem hagy cserben és nem hagy el. (1Krón 28,20)

A félelem az egyik legjellemzőbb emberi érzés, alapvető része személyiségünknek, végigkíséri életünket. El se hinnénk, mennyi mindent teszünk félelemből, önkéntelenül is. Csak azért, mert valamitől félünk. Hihetetlenül erős motiváció tud lenni a félelem.

Az Igében olvassuk, hogy „ne félj”.

Van egyfajta egészséges félelem is, ami megóv a vakmerőségtől és gyakran életmentő lehet, de mi többnyire az ismeretlentől félünk, meg a veszteségtől, a kudarctól, a belső ürességtől, a megszégyenüléstől, a megpecsételtségtől, a testi-lelki fájdalomtól, a gyengeségtől, a konfliktusoktól, a sötétségtől. Félünk a betegségtől, és attól, hogy elveszítünk valakit, akit szeretünk. Félünk a haragtól, a büntetéstől, félünk szembesülni önmagunkkal, félünk az öregedéstől, a haláltól. Azt is mondhatnánk, hogy ez természetes, hiszen emberek vagyunk – csakhogy ezek a félelmek a bizalmunk fokmérői. A szeretetünkről szólnak, a szeretet egyenes arányban van a félelemmel. Valamiképpen a félelem ellentéte nem a bátorság, hanem a szeretet! A szeretetben nincsen félelem; sőt a teljes szeretet kiűzi a félelmet, mert a félelem gyötrelemmel jár: aki pedig fél, nem lett teljessé a szeretetben. (1Jn 4,18). Adjon az Úr teljes szeretetet a szívünkbe, és űzze el félelmeinket! (Prókai Árpád)

*****************************************************

Imádság:

 Uram! A bennem lévő félelmet egyedül szeretetet tudja eloszlatni. Áraszd rám és belém szereteted gyógyító erejét! Ámen

***************************************************************

A nap gondolata:

A félelem az emberiség leghalálosabb ellensége. A félelem rabszolgává tesz bennünket.

Tovább
Kattintással jelezd, ha együtt imádkozol velünk!
Ezt az imát 0 alkalommal imádkoztad el.
Ezt az imát még nem imádkoztad el!
Napi ige, evangélikus Útmutató szerint

Napi igeEleonóra, valamint Leonóra, Nóra, Péter napja

Napi Ima0 imádkozás /layout/img/logo.png

Feb
21

Formált tehát az Úristen a földből mindenféle mezei állatot, mindenféle égi madarat, és odavitte az emberhez… Így adott az ember nevet [mindegyiknek]… (1Móz 2,19–20)

Nézzétek meg az égi madarakat: nem vetnek, nem is aratnak, csűrbe sem gyűjtenek, és a ti mennyei Atyátok táplálja őket. Nem vagytok-e ti értékesebbek azoknál? (Mt 6,26)

Olvasmányok: 2Tim 3,10–17 és 1Kor 10,23–11,1

 

Lelki útravaló a mai napra

Milyen könnyű belesüppedni az önsajnálatba! Akár akkor, amikor látjuk, hogy mások jobb anyagi körülmények között élnek, mint mi. Akár akkor, amikor arra koncentrálunk, hogy milyen javak hiányoznak az életünkből.

Jézus ma az állatok világára hívja fel a figyelmünket a pénzügyek kapcsán. Isten olyan teremtményeire, amelyek nem vetnek és nem aratnak, így csűrbe sem gyűjtenek, tehát Teremtőjük tartja el őket. Azt is mondja Jézus, hogy ha róluk így gondoskodik az Úr, akkor hogy ne gondoskodna rólunk, amikor értékesebbek vagyunk számára az állatoknál is.

Mindez nem felhatalmazás persze a számunkra, hogy bátran legyünk felelőtlenek. A zsidó gondolkodásban a névadás éppen a felelősséget és az elnevezett fölötti, jó értelemben vett hatalmat jelenti. A teremtéstörténetben is a bölcs hatalom gyakorlását fogalmazza meg Isten az egyik életcélként.

Hol van hát számomra az arany középút? Hol van számomra a határ a túlaggódás és a felelőtlenség között? Hogyan tudom rábízni Istenre az anyagi javaimat, miközben felismerem a saját felelősségemet?

*

Szerető Istenem!
Köszönöm, hogy megalkottál. Köszönöm, hogy élhetek. Köszönöm minden képességemet, amellyel pénzt tudok keresni, illetve bármilyen módon eltartani magamat és szeretteimet.
Gyónom neked mindazt, amivel az anyagiakban vétettem ellened és mások ellen.
Kérlek, segíts megtalálni az arany középutat a felelőtlenség és a túlaggódás között, a te szent nevedért.
Ámen.



Szerző: Pethő Judit

Tovább
Kattintással jelezd, ha együtt imádkozol velünk!
Ezt az imát 0 alkalommal imádkoztad el.
Ezt az imát még nem imádkoztad el!
Bíró László tábori püspök - Hívom a családokat!

Bíró László tábori püspök Hívom a családokat!2020. február

Reggeli ima1 imádkozás /layout/img/logo.png

Feb
01

HÍVOM A CSALÁDOKAT, HÁZASPÁROKAT, JEGYESEKET ÉS SZERELMESEKET, A CSALÁDOKAT SZERETŐ SZERZETES- ÉS PAPTESTVÉREKET, ÉS MINDENKIT, AKI A CSALÁD ÉS AZ ÉLET MELLETT ÁLL!

A család a nagyszülők egyikének névnapja alkalmából gyűlt össze. A névnapos ünnepeltnek nagy örömet szerzett, hogy lányuk elhozta a köszöntésre a népes család legújabb tagját, hathetes gyereküket is. Mindenki csodálta a csöppséget, mondogatták, hogy gyönyörű, csuda aranyos, nem zavarja a sok ember, még mosolyog is álmában. A mamája nem győzte igazgatni gyermekét a mózeskosárban, hogy a készülő fényképek a lehető legjobban sikerüljenek. Egyszer csak odafordult a mamához az egyik nagybácsi: Gratulálok, Isten éltesse ezt a gyönyörűséget az édes mamájával együtt. De hol van a papa? Hogyhogy nincs itt? A mama arcára ráfagyott a mosoly. Most nem tudott eljönni – válaszolta –, nagyon fáradt. A hirtelen támadt csöndben mindenki a mamára szegezett tekintettel hallgatott. Fáradt? Hogy-hogy, kérdezgették egyre-másra. A mama maga elé nézett és hallgatott, aztán lassan legörbült a szája és elkezdtek potyogni a könnyei. Haza költözött az édesanyjához – mondta szipogva –, mert amióta gyerekünk van, nincs nyugalma, nálunk most minden a gyerek körül forog. A vendégek döbbenten hallgattak. Senki sem értette, hogy valójában mi történt. Ezek az egymáshoz illő fiatalok, boldog ifjú házasok minden olyan adottsággal rendelkeznek, amely a boldog házassághoz kell: szép új lakás, remek helyen, mindketten jó állással, jó anyagi körülmények között, és tessék, az ifjú férj nem viseli el az éjszakai gyereksírást, nehezményezi, hogy nem ő az első, hanem a saját gyereke, és inkább hazamegy az édesanyjához, aki annak idején tejbe-vajba fürösztötte.   [...]

Mai fogyasztói és a piacot mindenek fölé rendelő társadalmunkban sokan úgy gondolják, hogy a boldogságot ugyanúgy meg lehet vásárolni, mint bármely árucikket. Amiért ugyanis nem kell pénzt adni, az értéktelen dolog, nem is érdemes megszerzésével bajlódni. Aquinoi Szt. Tamás szerint azonban a boldogság olyan valóság, amit az ember nem tud nem akarni, hiszen azonos akaratunk teljesülésével. Arisztotelész úgy vélte, hogy azok az emberek lesznek boldogok, akiknek minden lehetősége adott arra, hogy tisztességesen éljenek, vagyis van elég pénzük, egészségesek, sikeresek, békés családban élnek, a közösség elismeri őket, munkájukat örömmel végzik, megfelelő tudással rendelkeznek, így vágyaik beteljesülnek és megengedhetik maguknak, hogy élvezzék az életet.

Jézus a Hegyi Beszédben felsorol nyolc, a boldogságra vezető élethelyzetet. (Mt 5, 3-11) A boldogságot ezek mindegyike valamilyen testi, vagy lelki állapot, valamilyen, a felebarátot támogató magatartás jutalmának mondja, amely az isteni természet és az örök élet részeseivé tesz bennünket. Ezáltal az ember belép Krisztus dicsőségébe és a szentháromságos élet élvezetébe. Ez a boldogság meghaladja az értelmet és a pusztán emberi erőket. Isten ingyenes ajándékából ered. Ezért mondjuk természetfölöttinek, miként a kegyelem is az, amely az embert fölkészíti arra, hogy belépjen az isteni boldogságba. (vö. KEK 1721, 1722)

Mi lett az eredménye azok boldogságra törekvésének, akik ismerőseitek közül boldogságukat az anyagi javak bőségétől várták?

Szt. Péter így tanít Isten megismeréséről és természetéről: „Mindazokat a javakat, amelyek az élethez és az istenfélelemhez szükségesek, az isteni hatalom ajándékozta nekünk azáltal, hogy megismertük őt, aki minket saját dicsőségével és erejével meghívott. Ezek által nekünk ajándékozta az értékes és rendkívül nagy ígéreteket, hogy általuk részeseivé legyetek az isteni természetnek, és megmeneküljetek a világban uralkodó vágyak okozta romlottságtól.” (1 Pét 13,3-4) Szt. János evangéliumában pedig idézi Jézus búcsúbeszédéből az örök életről szóló tanítást: „Atyám akarata az, hogy mindenkinek, aki látja a Fiút és hisz benne, örök élete legyen; és én feltámasztom őt az utolsó napon. (Jn 6, 40) A család az Istennel való bensőséges egyesülés felé a mindennapi misztikus növekedéssel halad. „Ha szeretjük egymást, Isten bennünk marad, és a szeretete tökéletes lesz bennünk". (1 Jn 4,12) Az emberi személy veleszületett természete, hogy társas lény, és társas természetének első és eredeti megnyilvánulása a házaspári közösség és a család. A krisztusközpontú családban Krisztus fogja össze és világosítja meg az egész családi életet. Az ilyen családban a fájdalmakat és problémákat az Úr keresztjével egyesülve élik át, és Őt átölelve tudják elviselni a legnehezebb pillanatokat is. Életszentségüket a Szentlélek kegyelmével házaséletükön keresztül valósítják meg, részesedve Krisztus keresztjének misztériumában, nehézségeik és szenvedéseik szeretet- áldozattá válnak; az öröm, a pihenés és az ünnep, sőt még a szexualitás pillanatait is úgy élik meg, mint részesedést Krisztus feltámadásának az életteljességéből. (vö. AL 316-317)

Hogyan tudjátok gyerekeiteknek megmagyarázni, hogy a természetfeletti boldogság értékesebb, mint a természetes? Hogyan tudnak ebben segíteni családi asztalnál lefolytatott rendszeres beszélgetések, közös imádkozások?

Minden ember keresi a boldogságot, és igyekszik a maga erejével megteremteni magának. Nem mindenki találja meg a helyes utat, de a vágy ott él benne. Arra a kérdésre, hogy „milyen boldog estére emlékszel most szívesen vissza,” sokan egy karácsonyestét neveznének meg. Teréz anya erre így válaszolt: „A földön minden nap Karácsony van. Minden alkalommal, amikor valaki egy másiknak szeretetet ajándékoz, amikor a szívekben kölcsönösen fellobog a boldogság, akkor karácsony van, mert Isten újra leszáll a mennyből és ránk árasztja fényét.”

Szépen mondja Albert Schweitzer: „Egyedül a boldogság az, ami megkétszereződik, ha megosztjuk valakivel.” Lev Tolsztoj pedig úgy véli: „A szeretet áldás, a kölcsönös szeretet boldogság.”

Idézzetek fel olyan alkalmakat, amikor úgy éreztétek, hogy valakinek sikerült szeretetet ajándékoznotok és szívetekben kölcsönösen fellobogott a boldogság!

A váratlanul hazaköltözött ifjú apát édesanyja csodálkozó szeretettel fogadta: Szólhattál volna előre – mondta –, hogy haza akarsz jönni, a váratlan vendég, főként, ha szállóvendég mindig meglepetés. A szobád még megvan, ugyan már egy kicsit átrendeztük. Tudod, most, hogy apád kicsit gyengélkedik, és sokszor rosszul alszik, én átmentem a te volt szobádba aludni, hogy ne zavarjam apádat éjszaka. Reggel se akarom felkelteni, mert én – tudod –, korán kelek. De majd megoldjuk. Kimegyek a nappaliba aludni, te meg mész a szobádba. Apádat semmiképp sem zavarhatjuk, igen gyenge, az orvos is gyakran jön. Úgy hallom, készülődik délutáni pihenőjéből felkelni, kopogj be hozzá, mondd el neki, hogy mi történt, mik a terveid, én meg csinálom a vacsorát hármunknak, aztán majd vacsora közben mindent megtárgyalunk. Nézd édes fiam – kezdett el beszélni az apa –, tudod, hogy szeretlek, mindig is szerettelek, és mindenben a javadat akarom. Emlékszem, hogy amikor már hónapok óta minden éjszaka órákon át bömböltél, anyád is sápadt volt és kimerült, én is morcosan mentem minden nap dolgozni. Barátaink azzal bíztattak, hogy ez mindig így van az első gyereknél, a harmadiknál-negyediknél már észre se vesszük, ha éjszaka sír. És tényleg, a húgod első perctől kezdve „jó” gyerek volt, vagy netán mi lettünk „érett” szülők. Most te azért estél kétségbe, mert a te fiacskád nem hagy éjszaka pihenni, a feleséged meg nem ér rá, hogy veled foglalkozzék. Úgy látom, hogy még nem vagy igazi apa. Mert apának lenni nagy feladat, sok öröm és gond forrása, de főként olyan ajándék, amely óriási felelősséggel jár. És aki egyszer kimondta azt a bizonyos IGEN-t, az ettől a felelősségtől soha nem szabadulhat meg. Most úgy érzed, hogy nem lehetsz boldog, mert a fiad hat hete elrontja az éjszakáidat. De majd el fogsz röpülni a boldogságtól, ha a kis kezével átöleli a nyakadat, mert csak nálad érzi magát biztonságban. Egész további életedben boldogtalan lennél, ha erről az ölelésről most lemondanál. Na, fejezd be a vacsorát, aztán döntsél. Egyszer már döntöttél, jó lenne, ha konzekvens maradnál.

Bíró László tábori püspök            
az MKPK Családbizottságának elnöke   
a Magyar Katolikus Családegyesület elnöke

Tovább
Kattintással jelezd, ha együtt imádkozol velünk!
Ezt az imát 0 alkalommal imádkoztad el.
Ezt az imát még nem imádkoztad el!
Csíksomlyói Mária köszöntő

Csíksomlyói MÁRIA köszöntőÉvközi 7. vasárnap

Reggeli ima0 imádkozás /layout/img/logo.png

Feb
20

 

Tovább
Kattintással jelezd, ha együtt imádkozol velünk!
Ezt az imát 0 alkalommal imádkoztad el.
Ezt az imát még nem imádkoztad el!
Urbán Erik ofm elmélkedések

Urbán Erik ofm elmélkedésekÉvközi 6. vasárnap

Reggeli ima0 imádkozás /layout/img/logo.png

Feb
16

† EVANGÉLIUM Szent Máté könyvéből
Jézus tökéletessé teszi az Ószövetség tanításait és parancsait.
Abban az időben Jézus így szólt tanítványaihoz:
Ne gondoljátok, hogy azért jöttem, hogy megszüntessem a törvényt vagy a prófétákat. Nem megszüntetni jöttem, hanem tökéletessé tenni. Bizony mondom nektek, amíg az ég és föld el nem múlik, nem vész el a törvényből sem egy i betű, sem egy vessző, hanem minden érvényben marad. Aki tehát csak egyet is eltöröl akár a legkisebb parancsok közül is, és úgy tanítja az embereket, azt nagyon kicsinek fogják hívni a mennyek országában. És mindaz, aki megtartja és tanítja őket, igen nagy lesz a mennyek országában.
És mondom nektek: Ha igaz voltotok nem múlja felül az írástudókét és a farizeusokét, nem juthattok be a mennyek országába.
Hallottátok, hogy a régieknek ezt mondták: Ne ölj! Aki öl, méltó az ítéletre. Én viszont azt mondom nektek, hogy méltó az ítéletre mindaz, aki haragszik testvérére. Aki azt mondja testvérének: „Te esztelen!”, méltó a főtanács ítéletére. Aki pedig azt mondja: „Te istentelen!”, méltó a kárhozat tüzére.
Ha tehát ajándékot akarsz az oltáron felajánlani, és ott eszedbe jut, hogy testvérednek valami panasza van ellened, hagyd ott ajándékodat az oltár előtt, s menj, előbb békülj ki testvéreddel. Csak aztán térj vissza, hogy bemutasd áldozatodat. Ellenfeleddel szemben légy békülékeny, amikor még úton vagy vele, nehogy átadjon a bírónak, a bíró pedig a börtönőrnek, és a börtönbe vessenek. Bizony, mondom neked, ki nem jössz onnan, míg az utolsó garast is meg nem fizeted.
Hallottátok a parancsot: Ne törj házasságot! Én pedig azt mondom nektek, hogy aki bűnös vággyal asszonyra néz, szívében már vétkezett vele. Ha a jobb szemed bűnre visz, vájd ki, és vesd el magadtól. Jobb neked, ha elvész egy testrészed, minthogy egész tested a kárhozatra kerüljön. Ha a jobb kezed visz bűnbe, vágd le azt, és vesd el magadtól. Mert jobb neked, ha egy testrészed vész el, minthogy egész tested a kárhozatra jusson.
És ezt is mondták: Aki elküldi feleségét, adjon neki válólevelet. Én pedig azt mondom nektek, hogy aki elküldi feleségét – kivéve hűtlenség esetét –, okot ad neki a házasságtörésre, és aki az elbocsátott nőt veszi feleségül, házasságtörést követ el.
Hallottátok továbbá, hogy a régieknek ezt mondták: Hamisan ne esküdj, és tartsd meg az Úrnak tett esküdet! Én pedig azt mondom nektek: Egyáltalán ne esküdjetek! Sem az égre, mert az az Isten trónja, sem a földre, mert az lábának zsámolya, se Jeruzsálemre, mert az a nagy Király városa! De még saját fejedre se esküdj, mert egyetlen hajszáladat sem tudod ősszé vagy feketévé tenni. Legyen a ti beszédetek „igen, igen, nem, nem”; ami ennél több, az a gonosztól van.
Ezek az evangélium igéi.
 

Tovább
Kattintással jelezd, ha együtt imádkozol velünk!
Ezt az imát 0 alkalommal imádkoztad el.
Ezt az imát még nem imádkoztad el!
Kormos Gyula - Oremus Egyetemes könyörgések

Egyetemes könyörgések (Mt 5,17-37) Évközi 6. vasárnap

Napi Ima3 imádkozás /layout/img/logo.png

Feb
15

Bevezető 

Mindennapi életünkben tele vagyunk előírásokkal, törvényekkel, tiltásokkal, és ezek sok gondot okoznak nekünk. Olykor azt hisszük, jobb volna nélkülük. De az Úr Jézus is azt mondja: „Ne gondoljátok, hogy azért jöttem, hogy megszüntessem a törvényt.” Sőt, még szigorítja a parancsokat, amint hallani fogjuk a mai evangéliumban. Azonban tudnunk kell, hogy Isten törvénye nem elviselhetetlen teher akar lenni, hanem útmutatás a helyes életre. Ő egészen magáénak akar minket, testestül-lelkestül. Mindig igazságosan ítél meg minket, lelkiismeretünk alapján. 

Hívek könyörgése 

Testvéreim! Imádkozzunk bizalommal az Úr Jézushoz, hiszen Ő testvérünk és irgalmas Istenünk! 

1. Urunk! Adj erőt és lelkesedést azoknak a férfiaknak és nőknek, akik szerte a világon evangéliumodat hirdetik. 

2. Adj széles látókört és igazságérzetet azoknak, akik a társadalom törvényeit megalkotják, és azok megtartásán fáradoznak. 

3. Segítsd ifjúságunkat annak megértésében, hogy rend és törvény nélkül nem lehet emberhez méltó életet élni. 

4. Urunk! Adj kitartást, bátorítást azoknak, akik diplomáciával, adományok gyűjtésével a békét szolgálják. 

5. Jutalmazd meg az örök élettel azokat, akik a földi életben parancsaid útján járnak. 

Urunk! Te megjártad az emberi élet minden csúcsát és mélységét, és bemutattad, hogyan lehet a mennyei Atya akaratát teljesíteni. Legyen ezért neked hála és dicsőség, most és mindörökké. Amen. 

Tovább
Kattintással jelezd, ha együtt imádkozol velünk!
Ezt az imát 0 alkalommal imádkoztad el.
Ezt az imát még nem imádkoztad el!
IMA üzenőfal

Berecz SKOLASZTIKA emlékmise2020 február

Reggeli ima1 imádkozás /layout/img/logo.png

Feb
21

- A keresztény élet nem érzelmekből áll, nemcsak imádságból. Nemcsak örömöket tartogat, hanem szenvedéseket, töviseket is.

- Skolasztika nővér sziklaszilárd hitet ragyogtat ránk. Szenvedései gyötrődései ellenére is, a hűsége soha nem ingott meg.

Skolasztika nővér szerette Istent. Megértette, hogy Krisztus minden emberért meghalt, nemcsak a jókért. Jézus iránti szeretete olyan erősen élt a lelkében, hogy betegsége nehézségei ellenére is tudott örülni és örömet szerezni a rábízottaknak.

- A szerzetesenk nemcsak Istennek szolgálnak, Istent dicsőitik, hanem egyúttal az egyház és vele minden keresztény ember imaszolgálatát végzik, valamennyiünkért képviselve őket Isten előtt.

- Skolasztika nővér - Krisztust  látta elöljáróiban, szerzetestársaiban, a gyerekekben, a betegekben, a szegényekben, a vendégekben. "Krisztus elébe semmit ne tégy!"

- Skolasztika nővér életében jól kitapintható - "a mindig adni , mindent szeretetből."
- időt Istennek
- szeretetet az embereknek
- erőfeszítést a munkában
- szolgálatot a közösségben

- Skolasztika nővér felismerte , hogy feldata, hogy kitartóan imádkozzon, szorgalmasan végezze munkáját, és megfontolt kezdeményezésekkel álljon elő és építse az Egyházat. Tudta, hogy mindezek mellé szenvedéseit, betegségét is hozzá kell adnia.

 

Skolasztika nővér gondolata

Krisztus mondja: Én vagyok a szőlőtő! - Oh édes Tövem, tápláld, növeld a te szegény kis vessződet! [I. 4/7]

 

Papp Anna elmélkedése

Tovább
Kattintással jelezd, ha együtt imádkozol velünk!
Ezt az imát 0 alkalommal imádkoztad el.
Ezt az imát még nem imádkoztad el!
A Szív Útja

A Szív Útja hetedik lépéseEzért tesszük a "napi felajánlást"

Napi Ima2 imádkozás /layout/img/logo.png

Feb
21

Vedd Uram, és fogadd el teljes szabadságom, emlékezetem, értelmem és egész akaratom, mindenem amim van és amivel rendelkezem. Te adtad mindezt, Neked, Uram, visszaadom. Minden a Tiéd, rendelkezzél vele egészen akaratod szerint. Add nekem szereteted és kegyelmed, mert ez nekem elég.” (Szent Ignác, Lelki Gyakorlatok 234)

A Szív útja hetedik lépése „Az általa kínált életet, vele együtt”, és a mindennapi felajánlásunkra összpontosít, teljes egészünket odaadva Istennek, válaszul a szeretetre, amelyet ő ránk bocsát.

Amikor közelebb kerülünk Istenhez a vele való kapcsolatunkban, a szívünk mélyén növekszik a vágy, hogy áldozatul másoknak, mutassuk meg az életünket, Jézus áldozatának követésével. Elismerjük a Jézus iránti szeretetet, és ezért szeretnénk hasonló módon szeretni másokat.

A pápa imavilághálózata (PWPN) újjáépítését irányító dokumentumok tovább magyarázzák ezt a lépést.

Közelebb kerülünk a világ szenvedéséhez, ahogyan Jézussal teszünk, és igyekszünk válaszolni, ahogy ő tette. Azt mondjuk az Atyának, hogy készen állunk arra, hogy együtt dolgozzunk a Fiával a felajánlóimádságon keresztül. Ugyanakkor alázatosan imádkozunk a Szentlélek iránt is, hogy az ő munkáját ne akadályozzuk bennünk. Az Eucharisztián keresztül különleges inspirációval és táplálékkal lát el minket, mert ott megtaláljuk Krisztus tökéletes felajánlását az Atyának és a saját életáldozatunk modelljét.

Az életünk napi felajánlása Jézussal nem könnyű, és gyakran harcolni kell a sok önzéssel bennünk. Gyakran ez azt jelenti, hogy kívül esünk a „kényelmi zónánkon”, és másokkal is találkozunk a saját barátaink és családtagjainkon kívül.

Ferenc pápa emlékeztetett bennünket erre a központi igazságra az első általános kihallgatás üzenetében 2013-ban.

Isten önmagából lépett ki, hogy középre jusson, sátrát középére támasztva, hogy irgalmasságát hozza hozzánk, amely megment és reményt ad. Nem szabad elégedettnek lenni azzal is, hogy a 99 juh nyájában maradunk, ha követni akarjuk és vele maradunk; nekünk is ki kell mennünk vele, hogy az elveszett juhokat keressük, amelyik a legjobban kóborol. Ügyeljen arra, hogy emlékezzen: lépjünk ki magunkból, ugyanúgy, mint Jézus, ugyanúgy, ahogy Isten lépett ki magából Jézusban, és Jézus önmagunkból lépett ki mindannyiunk számára. Valaki azt mondhatja nekem: ''De Atyám, nincs időm '' 'Olyan sok dolgom van, 'nehéz'. ''Mit tehetek gyengeségemmel és bűneimmel, oly sok dolgommal?"

Természetesen a saját gyengeségeink néha megfélemlíthetnek minket, és azt gondoljuk, hogy soha nem tudnánk felajánlani életünket Jézussal. A jó hír az, hogy soha nem vagyunk egyedül ebben a törekvésben, Krisztus mindig mellettünk áll, és ösztönöz bennünket arra, hogy folytassuk. El lehet mondani az életünkben, hogy néha úgy tűnik, mint Jézusnak Cirenei Simon, aki hordozza a teher egy részét, hogy tovább haladjunk, mint amennyit elképzeltünk.

Mindig forduljunk Istenhez erőért, hogy kiléphessünk a „komfortzónánkból”, és élő áldozatként felajánljuk az életünket, imádkozva és a rászorulók szolgálatában.

Tovább
Kattintással jelezd, ha együtt imádkozol velünk!
Ezt az imát 0 alkalommal imádkoztad el.
Ezt az imát még nem imádkoztad el!
IMAFAL - Imádkozzunk egymásért!

Ajándék atisztítótűzben szenvedő lelkeknek

Reggeli ima
Beküldte: Savanya Mária🙏🙏 | 02/20/2020 01:19
3 imádkozás /layout/img/logo.png

Savanya Mária
Feb
20

Ajándék a tisztítótűzben szenvedő lelkeknek

Engesztelőima

Mi Atyánk, ki vagy a Mennyekben!

Alázatosan kérjük, örök, jóságos és könyörületes Atyánk, bocsáss meg a tisztítótűzben szenvedő lelkeknek, akiket temagad gyermkeidként fogadtál, akik téged nem szerettek, elutasították és a neked járó tiszteletet sem adták meg. Engesztelésül felajánljuk a Szeretetet és a Jóságot, a te mindenekfelett szeretett Fiadat, Jézus Krisztust.

Szenteltessék meg a Te neved.

Alázatosan kérjük, örök, jóságos és könyörületes Atyánk, bocsáss meg a szenvedő lelkeknek, amiért a te szent nevedet nem dicsőítették, sokszor méltatlanul kiejtették, és nem kellő tisztelettel használták. Engeszetelésül felajánljuk neked mindazokat a szentbeszédeket, amelyeket a te drága, szeretett Fiad, a mi Urunk Jézus Krisztus itt a földön, a te szent neved megdicsőítésére mondott.

Jöjjön el a Te országod.

Alázatosan kérjük, örök, jóságos és könyörületes Atyánk, bocsáss meg a szenvedő lelkeknek, amiért a te szent országodat nem keresték forró szeretettel és áhitatos igyekezettel, hanem sokszor csak földi javakkal gazdagodtak. Engesztelésül ezekért a sokféle bűnökért felajánljuk neked a te szeretett Fiadnak, a mi Urunknak, Jézus Krisztusnak nagy vágyakozását, hogy mindenkit a te szent országodba juttasson.

Legyen meg a te akaratod, miképpen mennyben, azonképpen itt a földön is.

Alázatosan kérjük, örök, jóságos és könyörületes Atyánk, bocsáss meg a szenvedő lelkeknek, amiért a te szent akaratodnak önkéntesen nem rendelték alá magukat, hanem sokszor önfejűen, saját akaratuk szerint cselekedtek, és így a te szent akaratodat sem követték. Engesztelésül felajánljuk neked Jézus isteni szívét és az Ő nagy alázatosságát.

Mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma, és bocsásd meg vétkeinket, miképpen mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezőknek.

Alázatosan kérjük, örök, jóságos és könyörületes Atyánk, bocsáss meg a szenvedő lelkeknek, amiért ellenségeiket nem szerették, és nem bocsátottak meg nekik. Engesztelésül felajánljuk a te mindenekfelett szeretett Fiadnak Jézus Krisztusnak szavait, amelyeket a keresztről mondott: „Atyám bocsáss meg nekik, mert nem tudják mit cselekszenek!”

Védj meg minket a kísértéstől.

Alázatosan kérjük, örök, jóságos és könyörületes Atyánk, bocsáss meg a szenvedő lelkeknek, amiért a nagy kísértéseknek nem álltak ellen, hanem a gonosz kísértéseit követték, és így bűnbeestek. Engesztelésül felajánljuk neked az engedelmességét és fáradtságos munkáját, minden keserű szenvedését, szent vérét, szent sebeit és halálát a te mindenekfelett szeretett Fiadnak, Jézus Krisztusnak.

És szabadíts meg a gonosztól.

Alázatosan kérjük, örök, jóságos és könyörületes Atyánk, bocsáss meg a szenvedő lelkeknek, és vezesse őket velünk együtt a te mindenekfelett szeretett Fiad, Jézus Krisztus a te országodba és dicsőségedbe. Amen.

Ezt az imát Megváltónk tanította meg szent Mechtild nővérnek. amikor az imát mondta, a szenvedő lelkek nagy tömegét látta bevonulni a mennyekbe, Jézus Krisztus kérte Mária Lataste nővért, hogy a szenvedő lelkekért imádkozzon és hozzátette: „Te semmit sem tudsz megtenni, ami számodra előnyös volna, mert ezek a lelkek emlékezni fognak könyörületességedre, és megszakítás nélkül imádkozni fognak érted.

SOKSZOR IMÁDKOZZUK HALOTTAINKÉRT! ŐK SÓVÁROGVA VÁRJÁK IMÁINKAT.

Tovább
Kattintással jelezd, ha együtt imádkozol velünk!
Ezt az imát 0 alkalommal imádkoztad el.
Ezt az imát még nem imádkoztad el!

Küldetésünk

Amikor a szeretet és a béke nyelvét használjuk, ez lehetővé teszi számunkra, hogy párbeszédet folytassunk másokkal, még azokkal is, akik különböznek tőlünk. Ezzel a párbeszéddel kezdjük jobban megérteni egymást, lehetővé téve számunkra, hogy kövessük Jézust egy békésebb világ megteremtésében. ​​​​​​A Kattints és Imádkozz egy lehetőség, hogy a most élő generációk a digitális világban megváltozzanak. "Isten hűséges és a reményünk benne olyan, mint egy szilárd horgony az égben."